Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83)

202 KOVÁCS ORSOLYA 1. ábra. Tervrajz a „Parasztlakodalom" tálhoz. Karton, diópác. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon a franciák már itáliai reneszánsz credenzone-kkel, könyvszekrényekkel jelentek meg. A stílus terjedésében nagy szerepet játszott a kialakulóban lévő iparművészeti múzeumok, iparművészeti iskolák és könyvtáraik olyan együttműködése, amely a kor díszítőművészetének alakulását Európa-szerte meghatározta. Bécs, mint a Habsburg Monarchia központja élen járt a stílus terjesztésében. Mattyasovszky Zsolnay Teréz visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Zsolnay család tagjai is elismerték Falke esztétikai írásait, amelyekben többek között a stilizált ornamentikát népszerűsítette, sőt közvetlen személyes kapcsolatba is kerültek. „Falke nemegyszer végigjárta velünk a múzeumot, felhívta figyelmünket a legérdekesebb darabokra. Bevitt a múzeum könyvtárába is, és meghagyta, hogy különös figyelemmel bánjanak velünk, adják ki a legértékesebb szakkönyveket."

4 A magyar historizmus kibontakozása a kiegyezés (1867) körüli évekre esett. Gyökerei nálunk is a XVIII. század végére nyúlnak viszsza. Ehhez az évtizedek óta létező, irodalmisággal áthatott tendenciához kapcsolódik a népies romantika, amely a magyar historizmusnak mindvégig kísérő jelensége maradt. A születő történettudomány különös figyelmet szentel a reneszánsznak, mint az utolsó olyan történelmi korszaknak, amelyben Magyarország az európai fejlődés élvonalában haladt. Az esztétákban és a történészekben egyaránt megfogalmazódik a gondolat: „Történeti érzékünk erő4 M. Zsolnay Teréz — M. Zsolnay Margit: Zsolnay, Bp. 1974. 67. p.