Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon

A LAKÓHÁZ ALAPRAJZI FEJLŐDÉSE 175 9. Kétsoros alaprajzú, tornácbeugrós ház az 1860-as évekből. Sósvertike (Baranya m.), Petőfi u. 52., 1978. A Mernyei uradalom viszont 1844-ben olyan kétlakásos cselédházat emeltet, amely egy közös konyhából, egy-egy ebből nyíló szobából, s két egyforma kamrából áll. A kamrákat az épület végének hosszanti kettéválasztásával képezik ki, egyik az udvarról, másik a szobából közelíthető meg.

90 Hasonló megoldással élnek a 19. század elején többek közt a Tolna megyei Apponyi uradalomban is.

91 Az alaprajz kétsorossá fejlesztésével itt-ott a parasztság körében is találkozunk. Gönczi Ferenc 1895-ben a „régi beosztású" muraközi házat részben másfél traktusosnak rajzolja le; a hátsó szoba mögött oldalkamra helyezkedik el. A tornác ebben az esetben rövidebb, véget ér a második szoba előtt, s szélessége hozzáadódik e hátsó helyiség teréhez. Az alaprajznak ezt a vonását az általa „új beosztású"-nak nevezett „kőház" is megőrizte.

92 Hasonló elrendezést tapasztalunk a vörsi (Somogy m.) talpas ház esetében is. Hátsó szobája mögött húzódó éléskamrája a konyhából nyílik.

93 A ház kertfelőli végén kétsorossá bővített lakást valamivel nagyobb számban találjuk meg a szilárdfalú épületek között. Magyar lakosságú vidékeken leginkább Szigetvár, Barcs, Sellye körzetében buk90 A mernyei uradalom iratai 1844. SZNMAH 578. 91 TML. Apponyi család irattára, 30. számú tervrajz. 02 Gönczi Ferenc 1985. 98. m Cseh István műszaki fölmérése 1972., OMFtervtár, Sági Károly 1983. lapszám nélkül, Jankó János a ház alaprajzát hátsó kamra nélkül kanunk rájuk, így Basaion, Botykapeterden, Sósvertikén (Baranya m.) és Istvándiban (Somogy m.) ahol ezek a házak az 1800-as évek közepén épültek. Az istvándi és a vertikei épületek között egyiknek-másiknak nemcsak hátul, hanem az utcai szoba mögött is van oldalkamrája. Az itteni oldalkamrák néhány háznál az udvari fronton helyezkednek el, a rövid vagy lopott tornác folytatásában.

94 Ismerünk még hátsó oldalkamrás házakat a Somogy megyei Böhönyéről is. Ezek azonban későbbiek a baranyaiaknál, 1889 és 1908 között épültek, abban az időszakban, amikor Jankó János megfigyelte ennek az alaprajzi típusnak a terjedését a Balaton-melléki magyar lakosságnál. (Megfigyelései elsősorban Veszprém megyére vonatkoznak.)

95 19. század elejétől a Veszprém megyei német házak jelentős részénél kimutatható a kétsoros alaprajz. Bennük az oldalkamrák az épület hátsó hosszú homlokzatán helyezkednek el.

96 Ugyanezt az alaprajzi elrendezést megtaláljuk a Dél-Dunántúlon is, elsősorban a Hessenből és Frankföldről érkezett német telepesek körében. Az utcai szoba mögötti keskeny helyiség az öregek hálókamrája, a hátsó szoba melletti pedig közli, de elképzelhető, hogy tévedésből. 1902. 192—194. M Basal, Zrínyi u. 38., 1862., Botykapeterd, Kossu'th u. 39. 1856, OMF-falukutatás, Sósvertike, Petőfi u. 16, 51, 52. sgy. 95 Jankó János 1902. 204. 96 Csukás Györgyi, H. 1987. 650. skk. és saját OMF kutatásaink Barnagon.