Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején
KOMLÓ AZ 1910-ES ÉVEK ELEJÉN 133 A terv megvalósítása bizonyos pénzigényeket is felvetett. Erre április 26-án tér ki Nick Mihály. ß Tervezetében az akna tölgyfaácsolatból készülne, s az aknától kb. 800 méternyi sodronykötélpálya vezetne a szénosztályozó műhöz, mely 20 óra alatt 600 tonna szenet képes osztályozni. A bánya levegőjének javítására egy 400 m'Vperc teljesítményű villan y ventillátor beszerzését engedélyezik a bányának. 1 ' 1 1909. július 12-i beadási határidővel versenytárgyalást hirdet a bánya. A 12 órai beadási határidőig beérkezendő pályamunkák témája 1 db gőzdinamó, 300 lóerős, 1 db háromfázisú generátor, 1 szerelődaru, 1 db 3 fázisú 15 LE-s elektromotor, 6 db transzformátor, 4 db mélyítő vitla, 3 db háromfázisú elektromotorral hajtott bányaventillátor, 4 db szivattyú 400 liter/ perc teljesítményű, 1 db légsűrítő, 8 ívlámpa, 70 izzólámpa, 140 méter vízhatlan izolált világítási vezeték. A felsorolás következtetni enged a fejlesztés volumenére, irányára. 15 Az ívlámpa, izzólámpa beszerzésének egyébként biztonságtechnikai okai is vannak, ugyanis levélben szólítják fel a bányát, hogy világításra csak ezeket használhatja. 10 Az égők, ha nem is a fenti megrendelés égői, nagyságára egy március 22-i megrendelés enged következtetni, mikor a bánya megrendel 30 db 32-es és 70 db 16-os villanyizzót. 17 Szénértékesítés, széneladás A vásárlók igényeinek megfelelően a szén szállításához a szénosztályozás egységesített rendszerébe besorolható árutípusokra volt szükség, hogy vevő és eladó félre ne érthesse egymást, tudják pontosan egymás igényeit követni. Ezért már március 22-én kijelölik az egységes, Komlóra is érvényes típusméreteket, melyek az ország összes kincstári bányáiban érvényesek. 18 így: 40 mm felett darabos szén 15—40 mm között diószén 7—15 mm között kovácsszén rostálatian aknaszén rostált aknaszén. összehasonlítva a kincstári osztályozással a korábbi komlói osztályozást, kitűnik, hogy bár a komlói rendszer némileg eltért a másutt honos rendszerektől, beállítása az egységes rendít OL. Z. 285. 1. cs. 265. sz. irategyüttes. M OL. Z. 285. 1. cs. 315. sz. r> OL. Z. 285. 1. cs. 389. sz. irategyüttes. 1(i OL. Z. 285. 1. cs. 86. sz. 17 OL. Z. 285. 1. cs. 101. sz. szerbe nem jelenthetett különösebb zavart, fennakadást. Milyenek voltak a szénárak? Olyan kérdés ez, amelyik a piac szempontjából csöppet sem közömbös, nagyban befolyásolja a vásárlók körét, az eladható mennyiséget. Érdemes keresni rá a feleletet! 1909. január 16-án — még az átvétel előtt — a Magyar Általános Hitelbank, a komlói szén akkori kizárólagos árusítója közli az árakat az egyik vásárlója kérésére. 19 így adódik alkalom a helyi szénárak megismerésére! Hogy az árakról kialakuló képünk teljesebb legyen, vessük össze a lupényi és a komlói árakat. Az összevetés alapján megállapítható, hogy a komlói szén jóval drágább volt. Míg a pormentes aknaszén Komlón 180 korona volt, addig a lupényi 140-be került. Ez utóbbi bánya daraszene 120 koronába került, a komlói pedig 160-ba. Hogy alakult a helyzet az átvétel után? Sugár Vilmos kereskedő 1909. április 14-én ír levelet Komlóra. 20 Megtudjuk, hogy tárgyalt Andreiccsel, „ ... mely alkalommal a magyar állam bányáinak árai is szóba kerültek, s fel lett derítve az, hogy a kézre adott jegyzék árai túl magas voltuknál fogva igénybe nem vehetők ... ", azaz Sugár — és még biztos többen — a bánya általi eladási áron nem hajlandó vásárolni. Indokolja is álláspontját: „... a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a komlói szénnel egyenértékű petrozsényi aknaszenet á. K. 140ért, tehát K. 30-val olcsóbban és a daraporszenet K. 100-ért, tehát pláne K. 50-val olcsóbban ajánlotta . .. ". Lényegében tehát az állami átvétel a komlói szén árát a piac számára nem tette kedvezőbbé ! Mégis akadtak vevői a komlói szénnek! Az állami bánya első megrendelői közé tartozott a Pécsi 1. sz. kir. Posta, Távírda és Távbeszélő Hivatal. 21 Március 5-re, 10-re, 15-re, 20-ra és 26-ra 1—1 vagon szenet rendelnek meg. Friedmann Miksa, budapesti üzletember Sárbogárd mellett levő hatvanpusztai szeszgyárának szénszükségletét szeretné fedezni komlói szénnel továbbra is. Idényenként kb. 700—800 q az igénye. 22 A kezdeti vevők között szerepel még lehetőségként a Magyar Nemzeti Múzeum is, kinek igazgatója kilátásba helyezi, hogy próbaképpen 1—2 vagon komlói szenet rendel meg a múzeum széntüzelésű kályháinak fűtésere Л. 1!< OL. Z. 285. 1. cs. 261. sz. 1! » OL. Z. 285. 1. cs. 243. sz. M OL Z. 285. 1. cs. 243. sz. 21 OL. Z. 285. 1. cs. 12. sz. 2-OL. Z. 285. 1. cs. 13. sz. 2! OL. Z. 285. 1. cs. 626 sz.
