Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején

KOMLÓ AZ 1910-ES ÉVEK ELEJÉN CSERDI András Komló 1895-ig falusi létviszonyok között élő település volt. Művelhető területének behatárolt volta, földjének minősége, a külvilágtól való elzártsága nagyjából megszabta azt a lélekszámot, amit képes volt eltartani. Fejlődésről alig beszélhetünk. A múlt századi, falusi szintről a kimozdulást a bánya, a bányászat megjelenése hozta meg. Az 1895-öt követő években lezajlott Komlón az első, jelentős, nagyerejű fejlődés. A település néhány év alatt nagymérvű változáson ment át. Három táró, majd Anna akna megépültével bányászfaluvá változott. Az elkészült vasút összekötötte a világgal. Szénosztályozója, erőműve ipari jelleget és munkaalkalmat biztosított. Mindezek hatására a lakosság száma jelentősen növekedett. Ebben nyilván szerepet játszott a betelepüléseken túl a javuló egészségügyi helyzet. A község második jelentős fejlődését 1909— 1915. között élte át. 1909. március 1-én az állam megvette a komlói bányát és nagymérvű beruházásokba kezdett. Ennek hatása az előzőnél jóval nagyobb lett. Megváltozott a falu egységes képe, elkülönültek a bányatelepek a falusi településrészektől. Az erősödő bányászréteg új életvitelt, életstílust is hozott. Kialakult a formájában és életmódjában is új Komló. Bár az 1915. évet követően a faluban a változások és a fejlődés léptéke a korábbiakhoz mérve felgyorsult, mégis lényegében az akkor kialakult kép a mérvadó egész 1936-ig, amikor a fejlődésnek egy újabb gyors szakasza következik be. Dolgozatunkban tehát ezt a második szakaszt megelőző időt vizsgáljuk. Feltárjuk a falu képét 1909 előtt és utalunk az 1912-ben megjelenő vonásokra. Véleményünk szerint a település történetének e csúcsponti szakasza mind1 Schmidt Jenő: A komlói állama szénbánya ismertetése. Előadatott az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1916. évi május 26-án a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület helyiségében tartott ülésén. 2 Országos Levéltár. Gazdaságii Levéltár, Állami Kőszénbánya Hivatal Komló iratanyaga. Z. 285. eddig nem eléggé feltárt. Jelentősége viszont megköveteli, hogy intenzívebben foglalkozzunk vele, bemutassuk az eddig még zömében ismeretlen eseményeket. A bánya megvételének néhány mozzanata A magyar állam a komlói kőszénbányát hivatalosan 1909. március 1-én vásárolta meg a Dunántúli Kőszénbánya Részvénytársaságtól. Valójában már ennél jóval korábban figyelemmel kísérte az állam a komlói szénmezőt. Krisko Bohus lupényi bányaigazgató szakértői tanácsára mélyítettek le 5 fúrólyukat Komlón.

1 Ezek sikeresnek mondható adatai alapján határozta el végleg a bánya megvételére magát az állam. A vásárlási tárgyalások utolsó fázisait villantja elénk az a levél, amelyet a Pénzügyminisztériumba küldenek.

2 Eszerint: „A déli kőszénbánya részvénytársaság tulajdonát képezett Komlói Kőszénbányákat a kincstár megvásárolván, a kőszénbányát átvevő bizottságnak a szükséges költségek fedezésére 44 000 koronára van szüksége". A pénzügyminiszter utasítja a sásdi adóhivatalt, hogy a nevezett összeget Nick Mihály bányafelügyelőnek és Spinner György kataszteri főmérnöknek az általuk kívánt összegekben utalja ki.

3 Az átadás—átvétel eseménye azonban mindenütt nem volt teljesen egyértelmű. Budapesten bizonyos kérdésekben problémák merültek fel.

4 Az ilyen viták tisztázására utalhat az a távirat, amelyik még az átvétel előtt érkezett Pestről Komlóra: „Aggályok eloszlatva átadás csütörtök délelőtt... ". így a Komlói Kőszénbányaüzem átadása megtörtént, amit írásban is rögzítettek. A bánya átadás—átvételi jegyzőkönyve őrzi az események menetét. A jegyzőkönyvet

5 1909. 1. csomó 6. sz. irat. (OL. Z. 285. 1. cs. 6. sz.) 3 Az ügyet a pénzügyminiszter 21 276. sz. levele ismerteti. OL. Z. 285. 1. cs. 6. sz. 4 Ved. össze: Babies András: A komlói köszénbányáiszat története. Pécs, 1958. 49. p. 5 OL. Z. 285. 1. cs. 17. sz. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 131—138. Pécs, Hungária, 1991.