Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (III. rész)

BARANYA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI III. Ц9 az őserdőkké vadult rengetegek) kiirtása volt. Mivel ez volt a legelső, de egyben a legnehe­zebb munka, ezt vésették a pecsétnyomóra. Szakái (Mecsekszakái) pecsétjén álla alá köt­hető sapkát viselő, bozontos szakállú ember vál­lán hatalmas szekercét cipel. A lépő alak előtt erdőt jelképező két ágas-bogas fa látható. Míg Szakái pecsétjén az erdőirtás csak a kez­deti fokon áll, addig Szekcső (Kaposszekcső) pe­csétjén már előrehaladottabb helyzet látható. Igaz, a XVIII. század elején, a határok meg­állapításával kapcsolatban zajló perek kapcsán készült tanúvallomások szerint itt a török idő­ben is virágzott a földművelés. A pecséten szántóföld látszik, a gabonatábla elején a lépő, kalapos férfi jobbjában szekercét cipel. Jelzi ezzel azt, hogy még zajlik az erdők irtásának munkája, de már jelentős megművelhető föld­del is rendelkeznek. Fazekasborda 1724-es keltezésű pecsétjén fa és bokrok látszanak, köztük egy hatalmas sze­kercét cipelő férfi halad. Gödre pecsétjén ez a, munka folyamatában is látható. Az első pecséten lombos fa látható, mellette egy férfialakkal, a második pecséten egy kalapos férfi fejszével nagy lombos fát vág ki. E véseten három domb látszik. Az elsőn fo­lyik az erdőirtás, a második domb még erdős­bokros, a harmadikról már kiirtották az erdőt, s esetleg már művelésbe is vették. (A harma­dik 1808. évvel datált pecséten három domb látszik, mindhármon telepített szőlővel.) Kovaczena (Kovácsszénája) és Malom 1724­ben készült pecsétjein is szekercét cipelő férfi látható. A telepítések drámai következményeit tük­rözi Babarc 1724-ben készült pecsétje, melyen magyaros, sujtásos, derékövvel összefogott ru­hában, kurucos fövegben levő, álló alak lát­ható. A teljesen magyaros öltözet ellenére e pecsétet a telepes németek használták, később ugyanis már nem lévén magyar lakosa a fa­lunak. A őslakók elvándoroltak. Doboka (Görcsönydoboka) német feliratú pe­csétjén tipikus német alak áll, kalappal a fe­jén, gombos kiskabátban, csizmában. Liptói] és Hidas, ez utóbbinak harmadik, 1792-ben készült német feliratú pecsétjén is ugyanilyen öltözetű német férfi látható. Sarlót és búzakalászt tart a. kezében az a férfialak, ki Garé két pecsétjén látható. Gyód pecsétjén gabonát, Mekényesén szőlő­fürtöt és búzakalászokat tart a kezében az áb­rázolt férfialak, Kácsfalu parasztja ökrökkel szánt. Nagypeterd nemeseinek pecsétjén természe­tesen nemesi, kurucos ruhába öltözött alak lát­ható, de nyilvánvalóan itt kisnemesekről van szó, akik alig különböztek a földművesektől, ez abból is látszik, hogy az egyik kezében szőlő­fürtöt tart, a másikban három gabonakalászt. 3 Beszélő pecsétek Miként a címereknél, melyek a címertulajdo­nost szimbolizálják, úgy a beszélő pecséteknél is hasonló a helyzet. A peoséttulajdonos a falu, a pecsét őt szimbolizálja. A pecséten látható jelek, alakok, tárgyak, állatok valamelyikének a neve megegyezik a falu nevével. Talán ez a legkézenfekvőbb ábrázolás, mivel az írástudat­lanok a képről is le tudták olvasni a falu ne­vét. Mégsem volt azonban ez ilyen egyszerű. A képen ugyanis más is látható volt, s mindezek­ből, ismeretlenül nem volt könnyű a falu ne­vét kihüvelyezni. Gyűrűfű pecsétjén a gyűrű szinte díszpontnak tűnik, Varjas pecsétjén lát­ható varjú a madárfauna legtöbb madara le­het és így tovább. A pecséttel ellátott iratot használók azonban ismerték a jeleket, értették azokat, az iratot ezért hitelesnek fogadták el. Baranya beszélő pecsétjei közül mindenek­előtt az egyházi vonatkozásúakat kell említeni. ü Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1973. 170—172. p. Ezeknél a pecséten látható szent, vagy szentek a falu nevében is megtalálhatók. Ezek a következők: Albertfalu (Grabovac) Csonkamindszent Jánosi (Mecsekjánosi) — Szentkatalin — Szentlászló — Szentlőrinc — Üjmindszent — Szentgyörgy — Szent Adalbert A szentek gyüleke­zete. 16 szent alak­ja látható a pecsé­ten. Keresztelő Szt. Já­nos Szent Katalin Szent László Szent Lőrinc A szentek gyüleke­zete Szent György A beszélő pecsétek egy jelentős része azon­ban nem egyházi vonatkozású. Benge (Sumarina) pecsétképében lebegő cso­roszlya, eke vasa és kasza pengéje látszik. A falu neve a pecsét feliratán: PENGE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom