Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Természettudományok - Ábrahám Levente: Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Leipodtera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban

63 NATTÁN MIKLÓS NAGYLEPKE-GYÜJTEMÉNYE (LEPIDOPTERA) A PÉCSI JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN ÁBRAHÁM Levente Ábrahám, L.: M. Nattán's Macrolepidoptera col­lection in the Janus Pannonius Museum, Pécs, Hungary. Abstract. This rather large and valuable ma­terial was collected by M. Nattán (Kaposvár, Hun­gary) during 40 years. The cottection consists of about 30 000 specimens of almost all Hungarian species. The species of collection, their locality da­ta are given. Some comments and phenological data of several rare species are presented. Bevezetés Nattán Miklós 1970-ben tragikus hirtelenség­gel elhunyt. Halála után jelentős mennyiségű Coleoptera és Lepidoptera anyagot hagyott hát­ra. A védett gyűjteményből a bogarak a Ter­mészettudományi Múzeum Állattára coleoptera gyűjteményébe, a lepkék a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályára kerül­tek. Nattán gyorsan bekövetkezett halálával nem dolgozhatta fel gyűjtéseit, gyűjtési tapasz­talatait. Gyűjtőtevékenységének adatait Kovács (1953—1956) ismertette a magyar faunát feltér­képező munkáiban. Ezen közlemények megje­lenése után még több mint 10 év telt el, mely idő alatt Nattán szorgalmasan gyűjtött. Uher­kovich (1978, 1980, 1981 a, 1984) a Dél- és a Nyugat-Dunántúlt átfogó Macrolepidoptera fau­na feldolgozása során is többször hivatkozik a Nattán-gyűjteményben levő példányokra. Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes közreadni e nagyszerű gyűjtemény elterjedési, és fenológiai adatait. A gyűjtések és a gyűjtemény Nattán Miklós neve összefonódott a somogyi lepkészet történetével. 1910. február 28-án szü­letett Völgyfalván. Gyermekkorában került Ka­posvárra, és tanulmányai elvégzése után is a városban telepedett le. Magántisztviselőként egy építésügyi vállalatnál dolgozott. 1948-ban lett a Magyar Rovartani Társaság tagja. 1968­ban a Frivaldszky emlékplakett ezüst fokoza­tával jutalmazta a társaság kimagasló munká­ját. Kiváló amatőr kutató tevékenységéről ba­rátja, Gozmány (1971) így vall: „Lámpája ott világított, csalétke ott függött a somogyi erdők, rétek, mocsarak, lepkészeti­leg, faunatörténetileg annyira érdekes, sok te­kintetben egyedülálló világában, kevés ember­nek volt olyan terepismerete, éles szeme, mint Nattánnak..." Terepmunkájáról sajnos naplót nem vezetett, így gyűjtőtevékenységéről elsősorban gyűjte­ménye, és a ránk maradt pontos levelezése út­ján tájékozódhatunk. Ebben segítségünkre volt még Novacsek Péter, Hortobágyi Béla (valami­kori gyűjtőtársak) és a család tagjai is. A gyűjteményre általánosságban jellemző, hogy kevés lelőhelyi adattal rendelkezik. Vi­szont egy-egy lelőhelyről számos példányt gyűj­tött, így különös jelentőséggel szerepelhet egy mikroszisztematikai vizsgálaton. A lelőhely cé­dulákon a helységnevek közelebbi hely megjelölés nélkül találhatók. Mivel a legtöbb lelőhely cé­dulán Kaposvár felirat áll, és a városhoz tarto­zó területek nagyok, ezt megpróbáltam behatá­rolni. Az egykori gyűjtőtársak visszaemlékezé­sei alapján a Kaposvár feliratú cédulák zömén a Nádasdi-erdőt kell értenünk. Kevés alkalommal gyűjtött még Nattán a Zselic északi, a város fe­lé húzódó dombvonulatain is. A lelőhelyek utólagos pontosítása 100%-os valószínűséggel nem adható meg, így azok fel­sorolásánál ragaszkodtam a közigazgatási hely­ségnévhez és határhoz. Fénycsapdát nem mű­ködtetett, s hogy mégis található néhány fény­csapdás feliratú lelőhely a gyűjteményben, an­nak oka, hogy Nattán a Somogy Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás fénycsap­da hálózat anyagához is hozzájutott, határozta azokat, halála előtt néhány évvel. A gyűjte­ményben találhatók még Karvaj szky István, Hámory Aladár, Ház Antal szintén amatőr lep­készektől példányok. E három gyűjtőről Pa­zsiczky (1947) emlékezik meg a Rovartani Köz­leményekben. Pazsiczky S., Hortobágyi В., Ka­pussy L. és a fenti gyűjtők Kaposvárt ország­szerte ismert lepkészeti centrummá tették a 40-es évektől, A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 31 (1989) : 63—71. Pécs, Hungária, 1990.

Next

/
Oldalképek
Tartalom