Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Természettudományok - Ábrahám Levente: Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Leipodtera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban

63 NATTÁN MIKLÓS NAGYLEPKE-GYÜJTEMÉNYE (LEPIDOPTERA) A PÉCSI JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN ÁBRAHÁM Levente Ábrahám, L.: M. Nattán's Macrolepidoptera collection in the Janus Pannonius Museum, Pécs, Hungary. Abstract. This rather large and valuable material was collected by M. Nattán (Kaposvár, Hungary) during 40 years. The cottection consists of about 30 000 specimens of almost all Hungarian species. The species of collection, their locality data are given. Some comments and phenological data of several rare species are presented. Bevezetés Nattán Miklós 1970-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Halála után jelentős mennyiségű Coleoptera és Lepidoptera anyagot hagyott hátra. A védett gyűjteményből a bogarak a Természettudományi Múzeum Állattára coleoptera gyűjteményébe, a lepkék a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályára kerültek. Nattán gyorsan bekövetkezett halálával nem dolgozhatta fel gyűjtéseit, gyűjtési tapasztalatait. Gyűjtőtevékenységének adatait Kovács (1953—1956) ismertette a magyar faunát feltérképező munkáiban. Ezen közlemények megjelenése után még több mint 10 év telt el, mely idő alatt Nattán szorgalmasan gyűjtött. Uherkovich (1978, 1980, 1981 a, 1984) a Dél- és a Nyugat-Dunántúlt átfogó Macrolepidoptera fauna feldolgozása során is többször hivatkozik a Nattán-gyűjteményben levő példányokra. Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes közreadni e nagyszerű gyűjtemény elterjedési, és fenológiai adatait. A gyűjtések és a gyűjtemény Nattán Miklós neve összefonódott a somogyi lepkészet történetével. 1910. február 28-án született Völgyfalván. Gyermekkorában került Kaposvárra, és tanulmányai elvégzése után is a városban telepedett le. Magántisztviselőként egy építésügyi vállalatnál dolgozott. 1948-ban lett a Magyar Rovartani Társaság tagja. 1968ban a Frivaldszky emlékplakett ezüst fokozatával jutalmazta a társaság kimagasló munkáját. Kiváló amatőr kutató tevékenységéről barátja, Gozmány (1971) így vall: „Lámpája ott világított, csalétke ott függött a somogyi erdők, rétek, mocsarak, lepkészetileg, faunatörténetileg annyira érdekes, sok tekintetben egyedülálló világában, kevés embernek volt olyan terepismerete, éles szeme, mint Nattánnak..." Terepmunkájáról sajnos naplót nem vezetett, így gyűjtőtevékenységéről elsősorban gyűjteménye, és a ránk maradt pontos levelezése útján tájékozódhatunk. Ebben segítségünkre volt még Novacsek Péter, Hortobágyi Béla (valamikori gyűjtőtársak) és a család tagjai is. A gyűjteményre általánosságban jellemző, hogy kevés lelőhelyi adattal rendelkezik. Viszont egy-egy lelőhelyről számos példányt gyűjtött, így különös jelentőséggel szerepelhet egy mikroszisztematikai vizsgálaton. A lelőhely cédulákon a helységnevek közelebbi hely megjelölés nélkül találhatók. Mivel a legtöbb lelőhely cédulán Kaposvár felirat áll, és a városhoz tartozó területek nagyok, ezt megpróbáltam behatárolni. Az egykori gyűjtőtársak visszaemlékezései alapján a Kaposvár feliratú cédulák zömén a Nádasdi-erdőt kell értenünk. Kevés alkalommal gyűjtött még Nattán a Zselic északi, a város felé húzódó dombvonulatain is. A lelőhelyek utólagos pontosítása 100%-os valószínűséggel nem adható meg, így azok felsorolásánál ragaszkodtam a közigazgatási helységnévhez és határhoz. Fénycsapdát nem működtetett, s hogy mégis található néhány fénycsapdás feliratú lelőhely a gyűjteményben, annak oka, hogy Nattán a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás fénycsapda hálózat anyagához is hozzájutott, határozta azokat, halála előtt néhány évvel. A gyűjteményben találhatók még Karvaj szky István, Hámory Aladár, Ház Antal szintén amatőr lepkészektől példányok. E három gyűjtőről Pazsiczky (1947) emlékezik meg a Rovartani Közleményekben. Pazsiczky S., Hortobágyi В., Kapussy L. és a fenti gyűjtők Kaposvárt országszerte ismert lepkészeti centrummá tették a 40-es évektől, A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 31 (1989) : 63—71. Pécs, Hungária, 1990.