Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története

A PÉCSI „VASVÁRY-HÁZ

: 212 keresztül először az Iparművészeti Múzeumnak ajánlotta fel.

78 1900. december 27-én pedig, hogy egyre csak halmozódó adósságaitól mentesüljön, emeletes belvárosi lakóházát, a Vasváry Házat ajándékozási szerződéssel fia nevére íratta, aki a házat 41 000 К teherrel vette át.

79 így Vasváry György bérlő lett a saját házában. 1901-ben makári szőlőházát is bérbeadni kényszerült. Vasváryné pedig a távoli rokon, Wolff János két gimnazista fiát teljes ellátással, havi 70—70 K-ért kosztosdiáknak felvette.

80 Az ifjú Vasváry Ferenc puritán életvitelével, rendezett anyagi hátterével biztosította a család számára a megszokott környezetet. Sőt újításokra is futotta az erejéből, a lakás korszerűsítésére is költött. 1901-ben bevezettette a lakásba a villamos világítást, majd a lépcsőházból ajtót nyittatott a keleti szárnyon levő lakrész függetlenítésére. Ezt megkönnyítendő a lépcsőházat leválasztó üvegfalat az előszoba felé tolta el. Vasváry Ferenc anyagi megerősödését jelzi az a tény is, hogy Nagy Gadó József, Pécs szab. kir. város virilis bizottságának tagja elhalálozván, Vasváry Ferencet a köztörvényhatósági bizottság rendes tagjai sorába felvette.

81 Vasváry Ferenc krónikás emlékezete szerint édesapja halálát vesebetegség idézte elő, mely az 1880-ban kiállott tífusz következménye — mai szóhasználattal — szövődménye volt. E bajban változó állapottal és sokszor kínokkal küszködve — melyhez néha vízibetegség is járult — negyedszázadon át szenvedett. 1905. május 31-én heveny vesegyulladás lépett fel nála, mely az erők gyors hanyatlását, majd vérmérgezést vont maga után. A család tagjai a betegszobában gyülekeztek. Este 6 óra körül elvesztette eszméletét. Virágh Ferenc papneveidei igazgató adta fel neki az utolsó kenetet. Tüdővizenyő lépett fel, míg a halál közvetlen oka szívszélhűdés volt. A Vasváry Ház nyugati utcai szobájában ravatalozták fel. Az új központi temető észak-nyugati sarkában lévő családi sírboltba temették. A temetési menet a négylovas gyászkocsit a vasúti gyalogosan kísérte, onnan 78 Vasváry Ferenc : Napló. 79 Vasváry Ferenc: Napló, XI. 1900—1901. 80

Vasváry Ferenc: Napló, XII. 1902. 81 Vasváry Ferenc: Napló, XII. 1901—1902. az új temető megnyitása óta követett gyakorlat szerint a család és a közönség egy része kocsira szállva folytatta útját a sírig.

82 A helyi sajtóban, 1905-ben, Vasváry György halálakor megjelent nekrológok a közvélemény hangját szólaltatták meg: „A 90-es évek közepe táján kapott vese baja annyira rosszra fordult, hogy az üzletet 1901-ben föladta és azóta teljesen visszavonulva élt, míg az előtt, mint városi virilis tag, élénk részt vett a város közéletében."

83 ,,A buzgón fáradozó kereskedőt, kit a szépművészetek és a különleges dolgok iránt erősen kifejlett érzék az ideális térre vitt, az élet csalódásai oly annyira megviselték, hogy az utóbbi években állandó levertség mutatkozott rajta s életerejének gyengülését, a betegségen kívül ez is siettette. Vasváry György ... vaskereskedését oly magas színvonalra emelte, melyhez fogható nem volt a provinczián. Közel két évtizeden át városunk legvirágzóbb üzlete volt. Később a szőlőkultúra annyira igénybe vette, hogy üzletének már nem élhetett annyit s ettől kezdve a Vasváry-ház hanyatlásnak indult. A házában s szőlőbeli villájában lévő olajfestmények, szobrok, műtárgyak, iparművészeti remekek vagyont értek. Családján kívül ezekben volt minden gyönyörűsége. Sajátságos, rejtélyes lélek, amateur hajlamokkal, nagy igényű és magas szárnyalású vágyakozással. Az anyagi gondok súlya alatt az utóbbi években műtárgyai legnagyobb részén túladott, s mint szorgalmas szőlősgazda csupán szőleinek gondozásával foglalkozott s nagyban termelte és árusította a legnemesebb csemegeszőlőt."

84 Vasváry György halálával egyúttal egy korszak is végképp lezárult. A 19. század törekvő, — tehetsége és szorgalma, egyúttal szorgos kétkezi munkája révén — felemelkedő kereskedő rétegének, a vagyonát gyarapító, az öntudatot sugárzó polgárnak, a városi középosztálynak e típusát testesítette meg ő. Aki nemes ember létére a hagyományosan szokványos beamter lét helyett a tevékeny életmódot választotta. Tevékenysége az iparos, kereskedő polgárság vonzó példájával a ma emberének is követendő tanulságul szolgálhat. í2 Vasváry Ferenc: Napló, XIII. 1905. s:! Pécsi Közlöny, 1905. június 8. 81 Pécsi Napló, 1905. június 8.