Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi Vasvári ház története

A PÉCSI „VASVÁRY-HAZ' 273 42. Mennyezet-freskó, 1879. A századvég polgári eszménye, ideálja és ezzel együtt életformája rövid fél évszázad alatt gyökeresen megváltozott. A 19. század elejének puritán egyszerűsége, a biedermeier, a reformkor szellemisége igencsak tűnőben volt már ekkoron. Tanulságos egybevetni a Vasváry-féle miliőt, a munkára alapozott jómódot, az újfajta életvitelt egy 1912-ben készült visszaemlékezéssel, mely Pécs polgárságának 1850 körüli életét, életmódját, életformáját emigyen tükrözi: „A háztartás a középosztálynál, vagyis tisztviselők, orvosok, ügyvédek, mérnökök, kereskedők, előkelőbb mesterembereknél igen egyszerű volt. A lakás szobái átlag meszelve voltak, padlójuk puhafa deszkából. A bútorok politirozottak, de az ebédlőasztal sokszor egészen diófából készült. A székek nádfonatúak. Salon nem volt, csakis Sitzzimmer, ebben volt a legszebb bútor, a mely állott egy kanapé és hozzá illő 6 székből, támlás szék nemigen volt. A képek csak is fekete acél vagy rézmetszet, fekete, vagy barna rámában, még a tükör is ilyen rámában volt, aranyozott ráma nem volt. Sok helyen lehetett látni Quodlibetet, ez egy setétebb papírra ra«Jellachich Károly: Pécs a XIX. század közepén, in: PBME Értesítője, Pécs, 1912. 38. o. gasztott, minden féle kis képből állott, jóformán mindegyikén egy régi fekete érvénytelen bankó volt. Szerették szobadíszül a gyps figurákat is. Az ebédlőben igen egyszerű, felül nyitható és alul 2 ajtóval zárható kredenzkasten volt. Szőnyeg vagy színes függöny ismeretlen volt. A világítás a szobában faggyúgyertyával történt, a konyhában mécses volt, a mely egy kis bádog edényből állott, avas zsír volt benne és egy pamutból készült kanóc égett. Volt ugyan akkor elegánsabb, de felette drága világítás a nagy uraknál, ez pedig viaszgyertya volt. Néhány helyen nagyobb fali és csüngő olaj lámpa volt. A kályha cserép és igen nagy volt, csakis kívülről fával füttetett, színe zöld volt, csak ritkán lehetett fehéret látni, de ez drágább volt".

09 A két enteriőr felvétel az egymással szembenéző irányból történő beállással a maga teljességében láttatja a nagy szalont, sőt a nyitott ajtón keresztül kitágítva a teret, bepillantást nyújt a két szélső szobába is. A hali-szerű előtérből tömör, kétszárnyú ajtó vezet a nagyszobába. Szemben az utcára nyíló három ablak, a két oldalfalon a középtengely vonalában egyegy kétszárnyú üvegezett ajtó. Mindhárom