Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
224 ZENTAI TÜNDE Bezerédi A.—Szilassy Z. (1920) : Mezőgazdasági Lexikon. — Budapest. CÉHKATASZTER = Éri I.—Nagy L.—Nagybólyai P. (1975) : A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere, 1. — Budapest. Csalogovíts J. (1935) : Népi építkezés emlékei a tolnamegyei Sárközben. — Néprajzi Ért. 27, 1—10. Csalogovits J. (1937) : Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. — Néprajzi Ért. 29, 321—333. Csüléry K., K. (1982) : A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. — Budapest. Csorba J. (1857) : Somogy vármegye ismertetése. — Pesth. Csukás Gy., H. (1987) : Pula, Márkó és Vöröstó német falvak építkezése. — Veszprém m. Múz. Közi. 18 (1986), 647—657. Dobai A. (1983) : Somogy megye az első katonai felvétel idejében. — Somogy m. Levéltár Közi. 14, 89—101. Dobrovits D., Cs. (1983) : Építkezés a 18. századi Magyarországon. (Az uradalmak építészete.) — Művészettört. Füzetek 15. Ebner S. (1931) : Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához, különös tekintettel a faépítkezésre. — Néprajzi Ért. 23, 89—110. ÉPÜLETSTATISZTIKA = (1893): A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épületstatisztika. — Magyar Statisztikai Közi. Uj évf. III. kötet. Budapest. Fügedi L. (1986) : Tetőfedés. (Cserép, pala, nád, Zsindely.) — Budapest. Füzes E. (1959) : Népi építkezés Mecsek-Hegyalján. — A Janus Pannonius Múz. Évk., 215—245. Garay Á. (1911) : Szlavóniai régi magyar faluk. — Néprajzi Ért. 7, 221—248. Gönczi F. (1914) : Göcsej s kapcsoltan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. — Kaposvár. Gunda B. (1936): A lakóház kialakulása az Ormánságban, különös tekintettel a tűzhelyek kultúrmorfológiai jelentőségére. — Etnographia 47, 183 —210. Hadik B. (1927) : Régi följegyzésekből. Az építőanyagok történetéhez. — Néprajzi Ért. 19, 76—81. Haas M. (1845): Baranya. — Pécs. Hölbling M. (1845) : Baranya vármegyének orvosi helyirata. — Pécs. Hegedűs L. (1979): Tolna megye nyugati felének települései (1580—1704). — Tanulmányok Tolna m. történetéből 9, 5—103. Jankó J. (1902) : A Balaton-melléki lakosság néprajza. — Budapest. Kárpáti A.-né (1987) : Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez. — Tanulmányok Tolnám, történetéből 11, 343—435. Kassics I. (1825) : Enchiridion seu extractus benignarum Normalium Ordinationum Regiarium circa ... ab anno 1724 usque annuum 1780 emanatarum... I. — Pest. Kerecsényi E. (1983) : A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. — Zalai Gyűjtemény 20, Zalaegerszeg. Kiss G. (1937) : Ormánság. — Budapest. Kovách A. (1903) : A bányakemencze és szerepe a ház beosztásánál Tolna vármegyében. — Kéziratos tanulmány. Tolna M. Levéltár, Kovács Aladár hagyatéka 1—28. Kovács S. (1956): A drávai hajósok és talpasok élete. In: Népünk hagyományaiból. — Budapest. Kovács S. (1988) : A drávai malmok és molnárok a 19. században. — Ház és Ember 5, in print. Kopasz G. (1971) : Régi pécsi kézműves mesterségek. — A Janus Pannonius Múz. Évk. 16, 167— 183. Knézy J. (1972): Faépítkezésre vonatkozó XVIII. századi adatok Somogyból. — Ethnographia 83, 518—531. Kucsán J. (1979) : Adatok a Mezőföld déli részének népi építkezéséhez. — Alba Regia 17, 307—333. Lukács L. (1984) : A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében. — A Veszprém M. Múz. Közi. 17, 699—724. MNA = Barabás J.—Gunda B.—Morvay J.—Szolnoky L. (1958) : A magyar néprajzi atlasz kérdőíve II. Móró M. A. (1982): Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. — Baranyai Helytörténetírás 1981, 223—255. Moser, О. (1974) : Das Bauernhaus und seine landschaftliche und historische Entwicklung in Kärnten. — Klagenfurt. NÉPRAJZI LEXIKON (1977—1982): I—V. szerk.: Ortutay Gy. OklSz = (1902—1906): Szamota L— Zolnai Gy.: Magyar oklevél-szótár. — Budapest. Penavin O. (1981) : A nagycsaládok Szlavóniában (Kórógyon). — Újvidék. Rumszauer J. (1981) : Az erdőgazdálkodás története a Zselicségben. (Különös tekintettel az Eszterházy hercegi hitbizományra.). — Zselici Dolgozatok V. 20. Schier, В. (1932, 1966) : Hauslandschaften und Kulturbewegungen im östlichen Mitteleuropa. — Reichenberg, Göttingen. Seemayer V. (1933): Régi tüzelőberendezések DélZalában és Belső-Somogyban. — Néprajzi Ért. 25, 49—63. Simon, F. (1971) : Bauerliche Bauten im Südburgenland. — Oberschützen. Sztrinkó J. (1987): Népi építészet a Duna-Tisza közén. — Debrecen. Takács Gy. (1953): Az utolsó talpaspajta Somogyjádon. — Ethnographia 44, 293—299. Takács L. (1978) : A Kis-Balaton és környéke. — Somogyi Almanach 27—29. Kaposvár. Tarján G. (1982) : A Dél-Zselic népi építkezése. — A Janus Pannonius Múz. Évk. 27, 217—268. TESZ = (1967—1976): A magyar nyelv történetietimológai szótára I— III. Szerk.: Benkő L. — Budapest. Tóth J. (1965) : Göcsej népi építészete. — Budapest. Vajkai A. (1964) : Balatonmellék. — Budapest. Várady F. (1896—1897) : Baranya múltja és jelene I—II. — Pécs. Zentai T. (1980) : A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a 19. században. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegysége.) — Ház és Ember 1, 79—109. Zentai T. (1984) : A zengővárkonyi ház. — A Janus Pannonius Múz. Évk. 29, 211—238. Zentai T.—Sabján T. (1984) : Az őcsényi ház bontása. — Ház és Ember 2, 175—202. Zentai T. (1987): Az építőanyagok 18. századi történetéhez. — in print. Zentai T. (1988) : Falanyag és falszerkezet a DélDunántúl népi építkezésében. — Ház és Ember 5, in print.
