Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
210 ZENTAI található meg. Tolna megyéből a néprajzi atlasz Miszláról és Sióagárdról örökítette meg. A Somogy megyei Balatonmellékről Jankó János 9 közli szerkezeti rajzát, egy Köröshegyen álló ház fényképével együtt. Somogy tolnai határán, Göllén ugyancsak előfordult. Baranyából egyetlen adat szól arról, hogy Husztóton 10 az 1940-es években ágasfás szelemenes tetőt alakítottak át szelemenessé, de nem tudjuk, milyen épületét. A Mezőföld déli részén, Kisszékelyen rövid ágast alkalmaztak. A padlástérben lévő villás faág ollószáras tető szelemenét erősítette, azaz egy épületen belül jelen volt a szelemen kétféle tartószerkezete 11 . A rövid ágasnak egy fejlettebb ácsszerkezetbe illesztett változata terjedt el Kelet-Mecsekalján, ahol az oromgerendát mestergerendákba csapolt oromtartők hordozták 12 . A szelemenes tető másik fő vállfája, az о 1 1 ó á g a s vagy ollószáras szerkezet sokkal gyakoribb a Dél-Dunántúlon. Megjelenésének idejét nem ismerjük, de bizonyára jelentős múltra tekint vissza, mert a 18. században már az ország nagy részén általános, mindenekelőtt a Dunántúlon. Nyugat felől, Ausztria és Szlovénia irányából terjedt el. 13 . A Dél-Dunántúlnak, úgy látszik, az északi felében vált általánossá. Elterjedtségéről a múlt század második feléből alkothatunk átfogó képet. Ebben az időszakban Decs és Surd vonalától fölfelé szinte mindenütt megtalálható 14 , Tolna megyében még sokhelyen az ágasfás megoldással párhuzamosan létezik. A régió déli részeiből, a Dráva mentéről, Zselicből és Baranyából egyáltalán nincs adatunk róla. Egyedül a drávaszögi Sepsén 15 tanulmányoztak olyan tetőt, melyben ollószár helyezkedik el, két oldalán középen ún. főső várókkal (oldalszelemenekkel), gerincszelemene azonban nincs. Ennek alapján nehéz megítélni, hogy ollólábbal van-e dolgunk, vagy a tetőszék kialakításának kísérletével. Az ollószáras tető az ágasfással szemben újfajta minőséget képvisel. Míg az előbbinél a tető terhének nagy részét az eredendően földbe ásott ágasok hordozzák, az ollószáras fedél független a földtől, csak a falakra támaszkodik. 9 Jankó János 1902. 190., Néprajzi Múzeum F66147. i0 Mándoki László 1964, Kovácsszénája, MN A. 11 Kücsán József 1979. 324., hasonló kevert formát Jankó János Badacsonytomajról ismertetett, 1902. 188. 12 Füzes Endre 1959. 221. 13 Moser, Oskar 1974. 51. kk., Schier, Bruno 1932. 39, Bátky Zsigmond 1937. 343. u V. ö. Barabás Jenő 1967. 54/1—2. számú térképeivel ! 15 Füzes Endre 1965, MNA. 16 Barabás Jenő, Mikekarácsonyfa 1964, MNA. 17 Kovách Aladár 1903 és Csalogovits József 1935. 13 TESZ III. 331, 684. TÜNDE Feltétele a falak áthidalása, s ezáltal összekapcsolódik a födémmel. Az oZZóZábakat, más néven oííófákat egymástól 3—4 méter távolságban a keresztgerendákba csapolják, mégpedig a falak vonalánál 50—150 centiméterrel beljebb. Néha külön átkötőgerendákat, ollótalpakat alkalmaznak. Mindkét szelemenes tetőre jellemző, hogy a szarufáknak csak fedélfa funkciójuk van, mindössze a héjazat bordáit alkotják. Az ilyen tetőfa egyszerűbb kivitelű, gyakran csak megmunkálatlan dorong, hántolt erdeifa. Régies formájában felső végén kampós, horgas, ennél fogva akasztják a szelemenre, amire utal is a Göcsejben (és az Alföldön mindenütt) használatos horog fa neve. 16 Fönt gúzzsal rögzítik, alsó végét ugyancsak kötözéssel erősítik a koszorúgerendához, amint a sárközi leírásokból 17 ismerjük. Másik kötési módja, mikor az egyik fedélfát a másik behasított végébe szorítják. Régi neve is megkülönböztető. A terület nyugati sarkában, Zalában napjainkig fönnmaradt délszláv eredetű szarv, szaru jelentésű rag, ragfa elnevezése. 18 A somogyi Balatonpartról Jankó János számol be a szelemenes házak ragfáiról, amelyek egymástól arasznyira helyezkedtek el. 19 A rag somogyi elterjedéséről a levéltári följegyzések is rendre tájékoztatnak. A külső-somogyi Köttsén például egy féltelkes gazda vagyonának összeírásában 1853-ban sövényfalra épített ház szerepel raggal. 20 A Kaposvár környéki falvakban a Kaposfői Prépostság épületeinek számbavételében 1816-ban 21 a birkaaklok és fészerek raggal építettek, a lakóépületek közül ragra készült az újfalusi füstöskonyhás, föcskerakásos kocsma. Belső-Somogyból Knézy Judit közli egy 13. századi cselédházról, hogy ragra vagyon. 22 „Ragoknak való berekfa" vágásáról értesülünk (Balaton)Magyaródról (Zala m.) 1802-ből a Széchenyi uradalom birtokán. 23 A rag terminussal csak a szelemenes tető elterjedésű területén találkozunk. Néhol, így a Sárközben, Somogykeresztúron és a Mezőföld déli részén eredeti jelentése már elhomályosult, egyedül a padlástér oldalának neve, a ragalja emlékeztet rá. 24 A Marcali-háton előfordul a szarvazat megjelölés is. 25 A kez19 Jankó János 19Ó2. 187. ^SML—Karádi Cs. kir. járásbírósági iratok 1853. SZNMAH 229. 21 A kaposfői (szentbenedeki) prépostság épületeinek összeírása 1816, 1837, 1866. BML. A pécsváradi közalapítványi uradalom iratai. 22 Knézy Judit 1972. 528. 23 Takács Lajos 1978. 121. ^Sgy. Öcsényben, Barabás Jenő 1961, MNA, Kücsán József 1979. 309. 25 Csákány, Pongrácz Vilmos, Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára (a továbbiakban EA) 13— 1/76. 2.
