Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete

210 ZENTAI található meg. Tolna megyéből a néprajzi at­lasz Miszláról és Sióagárdról örökítette meg. A Somogy megyei Balatonmellékről Jankó János 9 közli szerkezeti rajzát, egy Köröshegyen álló ház fényképével együtt. Somogy tolnai határán, Göllén ugyancsak előfordult. Baranyából egyet­len adat szól arról, hogy Husztóton 10 az 1940-es években ágasfás szelemenes tetőt alakítottak át szelemenessé, de nem tudjuk, milyen épületét. A Mezőföld déli részén, Kisszékelyen rövid ágast alkalmaztak. A padlástérben lévő villás faág ollószáras tető szelemenét erősítette, azaz egy épületen belül jelen volt a szelemen kétfé­le tartószerkezete 11 . A rövid ágasnak egy fejlet­tebb ácsszerkezetbe illesztett változata terjedt el Kelet-Mecsekalján, ahol az oromgerendát mestergerendákba csapolt oromtartők hordoz­ták 12 . A szelemenes tető másik fő vállfája, az о 1 ­1 ó á g a s vagy ollószáras szerkezet sok­kal gyakoribb a Dél-Dunántúlon. Megjelenésé­nek idejét nem ismerjük, de bizonyára jelentős múltra tekint vissza, mert a 18. században már az ország nagy részén általános, mindenekelőtt a Dunántúlon. Nyugat felől, Ausztria és Szlo­vénia irányából terjedt el. 13 . A Dél-Dunántúl­nak, úgy látszik, az északi felében vált általá­nossá. Elterjedtségéről a múlt század második feléből alkothatunk átfogó képet. Ebben az idő­szakban Decs és Surd vonalától fölfelé szinte mindenütt megtalálható 14 , Tolna megyében még sokhelyen az ágasfás megoldással párhuzamo­san létezik. A régió déli részeiből, a Dráva mentéről, Zselicből és Baranyából egyáltalán nincs adatunk róla. Egyedül a drávaszögi Sep­sén 15 tanulmányoztak olyan tetőt, melyben ollószár helyezkedik el, két oldalán középen ún. főső várókkal (oldalszelemenekkel), gerincsze­lemene azonban nincs. Ennek alapján nehéz megítélni, hogy ollólábbal van-e dolgunk, vagy a tetőszék kialakításának kísérletével. Az ollószáras tető az ágasfással szemben új­fajta minőséget képvisel. Míg az előbbinél a te­tő terhének nagy részét az eredendően földbe ásott ágasok hordozzák, az ollószáras fedél füg­getlen a földtől, csak a falakra támaszkodik. 9 Jankó János 1902. 190., Néprajzi Múzeum F66147. i0 Mándoki László 1964, Kovácsszénája, MN A. 11 Kücsán József 1979. 324., hasonló kevert formát Jankó János Badacsonytomajról ismertetett, 1902. 188. 12 Füzes Endre 1959. 221. 13 Moser, Oskar 1974. 51. kk., Schier, Bruno 1932. 39, Bátky Zsigmond 1937. 343. u V. ö. Barabás Jenő 1967. 54/1—2. számú térké­peivel ! 15 Füzes Endre 1965, MNA. 16 Barabás Jenő, Mikekarácsonyfa 1964, MNA. 17 Kovách Aladár 1903 és Csalogovits József 1935. 13 TESZ III. 331, 684. TÜNDE Feltétele a falak áthidalása, s ezáltal összekap­csolódik a födémmel. Az oZZóZábakat, más né­ven oííófákat egymástól 3—4 méter távolság­ban a keresztgerendákba csapolják, mégpedig a falak vonalánál 50—150 centiméterrel bel­jebb. Néha külön átkötőgerendákat, ollótalpa­kat alkalmaznak. Mindkét szelemenes tetőre jellemző, hogy a szarufáknak csak fedélfa funkciójuk van, mindössze a héjazat bordáit al­kotják. Az ilyen tetőfa egyszerűbb kivitelű, gyakran csak megmunkálatlan dorong, hántolt erdeifa. Régies formájában felső végén kampós, horgas, ennél fogva akasztják a szelemenre, amire utal is a Göcsejben (és az Alföldön min­denütt) használatos horog fa neve. 16 Fönt gúzzsal rögzítik, alsó végét ugyancsak kötözéssel erősí­tik a koszorúgerendához, amint a sárközi leírá­sokból 17 ismerjük. Másik kötési módja, mikor az egyik fedélfát a másik behasított végébe szorítják. Régi neve is megkülönböztető. A te­rület nyugati sarkában, Zalában napjainkig fönnmaradt délszláv eredetű szarv, szaru jelen­tésű rag, ragfa elnevezése. 18 A somogyi Bala­tonpartról Jankó János számol be a szelemenes házak ragfáiról, amelyek egymástól arasznyira helyezkedtek el. 19 A rag somogyi elterjedéséről a levéltári följegyzések is rendre tájékoztatnak. A külső-somogyi Köttsén például egy féltelkes gazda vagyonának összeírásában 1853-ban sö­vényfalra épített ház szerepel raggal. 20 A Ka­posvár környéki falvakban a Kaposfői Prépost­ság épületeinek számbavételében 1816-ban 21 a birkaaklok és fészerek raggal építettek, a lakó­épületek közül ragra készült az újfalusi füstös­konyhás, föcskerakásos kocsma. Belső-Somogy­ból Knézy Judit közli egy 13. századi cselédház­ról, hogy ragra vagyon. 22 „Ragoknak való be­rekfa" vágásáról értesülünk (Balaton)Magya­ródról (Zala m.) 1802-ből a Széchenyi uradalom birtokán. 23 A rag terminussal csak a szeleme­nes tető elterjedésű területén találkozunk. Né­hol, így a Sárközben, Somogykeresztúron és a Mezőföld déli részén eredeti jelentése már el­homályosult, egyedül a padlástér oldalának ne­ve, a ragalja emlékeztet rá. 24 A Marcali-háton előfordul a szarvazat megjelölés is. 25 A kez­19 Jankó János 19Ó2. 187. ^SML—Karádi Cs. kir. járásbírósági iratok 1853. SZNMAH 229. 21 A kaposfői (szentbenedeki) prépostság épületei­nek összeírása 1816, 1837, 1866. BML. A pécsvá­radi közalapítványi uradalom iratai. 22 Knézy Judit 1972. 528. 23 Takács Lajos 1978. 121. ^Sgy. Öcsényben, Barabás Jenő 1961, MNA, Kü­csán József 1979. 309. 25 Csákány, Pongrácz Vilmos, Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára (a továbbiakban EA) 13— 1/76. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom