Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek

176 В. HORVÁTH CSILLA пак 1200 hold, csergedező patakkal, legelőül kiszakítva. Hegyei közt legmagasabb az un. Mecsek, melynek tetőjén nem csak tölgy és cserfák diszlenek, hanem tömérdek orvosi füvek is virágzanak." 1846-ban Patkovics József pécsi orvos statisztikai felmérésében így összegezte ismereteit a Mecsekről : „Pécs a Mecsek hegynek déli lejtjére amphitheatrumi alakban támaszkodva gyönyörű, nyilt a egészség, s egyébb körülményeknek kedvező helyzetnek örvend. Keletről nyugot felé vonulva délről igéző tekintetet nyújt. Előtte tágas róna terül el, mögötte pedig oly regényes egészet képez a számos völgyeivel, szőleivel, pinczeházaival és egyébb természeti szépségeivel a legkülönfélekép alakult hegység, hogy Magyarország legszebb tájainak egyike. Az egész város területe 12128 holdra terjed. Ebből házhelyek, házi és egyébb kertekre 257, szántóföldekre 2480, rétekre 1805, szőlőkre 1745, legelőre 788, tavakra 3, erdőségre 5020 hold jut. ... A legbujább tenyészésü mérhetetlen szőlők, gyümölcskertek, mohlepte kősziklák közt fölér a hegytetejére, hol a legkisb elragadó nem várt messzelátás fölöttébb megjutalmazza a felmenet miatti fáradtságot. A Mecsek nevű hegyvonal két vármegyén húzódik át és legmagasabb csúcsainak egyike bizonyosan Pécs fölött pompáz . . . alkat részeiből csak azt hozom föl, ami kézmüvi használatra legalkalmasabb, ugy mint a legjobb kőnemek, épületekhezi és utczai burkolatokhozi kövek, a legjelesb mész, homok, darázs és csiga mészkövek, többszínű márvány, kőszén. Ezeken kivül jeles borral és jó vízzel is bővelkedik, az emiitett hegyvonal erdős része pedig fában igen gazdag. A város mögött magasra felnyúló hegységnek egy nagy része bor termesztésre használtatik, mire igen alkalmas. A bor jóságára leginkább a déli fekvés van jótékony befolyással." Fényes Elek Magyarországi geographiai szótárából: „Pécs igen régi nevezetes királyi város Baranya vármegyében a szőlőtőkékkel, gesztenyés, bikkes és tölgyes erdőkkel koszorúzott Mecsekhegy déli oldalán ... A Tetye vize, melly a város felett fakad, sebes eséssel lehömpölyögvén, miután a budai külvárost a belvárostól elkülönözi, a város egész határát keresztülfutja és folyásában 4 pokroczkallót, 1 fürész, 1 olaj, 1 papiros és 16 lisztörlő malmot hajt... A lakosok jövedelmének főkutfeje a bortermesztés, melly szép fekvésű szőlőhegyén igen becses fejér és vörös borral fizet. Ezenkívül gesztenyés erdeje is szép s gyümölcsösei édességük s jó izük miatt híresek ... Erdeje főleg tölgy, bikk, aztán szil, kőris, hárs, tatár ihar, feketegyürü és somfából áll, s a városi pénztár jövedelmének legfőbb ágát teszi. Mecsek hegynek itt is fő alkotó része a kemény közönséges mészkő, melly helyenként veres és fekete, a legtisztább simázatra alkalmas márvány halmazatokaon nyugszik. ... Az itt található kőszénnek különféle nemeik közt legtöbb a fekete fényes kőszén." A századfordulóra Ágh Timót már egy lényegesen megváltozott állapotot mutat be. „Egykori büszkeségünk és Pécs városa értelmes lakóinak aranybányája borunk volt. Ámde az országos csapás, melyet a fillokszera okozott letarolta a város felett elterjedő szőlőhegyeinket és kopáran állnak az édes nedűt termett dombok, csupán a hajdani jólétet bizonyító palotaszerű présházak tanúskodnak róla, hogy itt milyen jólét lakozott. Az egykori évi termés átlag harmincezer hl.-re tehető, melynek értéke megközelitté a fél millió forintot és most ebből vajmi csekély rész van meg: csak morzsák a dus lakomából. Müvelés alatti legnagyobb területet képeztek nagy terjedelmű erdeink. Eleink páratlan gondatlansága miatt a letarolt hegyek és dombok néhol ma is még kopáran állanak." A múlt század végétől kezdve a város polgárai a Mecseket mint szórakozási és kirándulási célpontot is hasznosították. Ehhez azonban a hegyen lévő utakat alkalmassá kellett tenni arra, hogy az olyan városi lakók is, akik ritkán mozdulnak ki kényelmes otthonaikból szívesen és rendszeresen menjenek a hegyre. Ezt a célt tűzte ki magának és valósította meg szinte maradéktalanul az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület. „Az egyesület célja Pécs városát és a hozzá közeleső kiránduló helyeket járható utakkal összekötni, főkép fasorok és ültetvények előállítása, s minden ezirányu mozgalom elősegítése által azok látogatását előmozdítani: vagyis szépíteni a várost és környékét s fejleszteni a turista irányt." * * * A most ismertetésre kerülő képeslapok a Mecsek Egyesület tevékenysége során kialakult Mecsek képét mutatja be a Tettye és a Havihegy kivételével (ez egy következő dolgozat témája). JPM gyűjteménye a feldolgozás idején 87 mecseki lappal rendelkezett, ebből 47 olyan, amelyen csak a tájat mutatja, ezekkel nem foglalkozunk. Most 25 képeslapot ismertetünk. A lapok az 1800-as évek végétől az 1930-as évek végéig mutatják be a Mecseket. A képeket a rajtuk szereplő objektumok építési idejének sorrendjében közöljük.