Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE V. 165 A német gazdaságok tehát már az első időpontban is a nagyobb intenzitást igénylő, intenzívebb művelési ágakban rendelkeztek jelentősebb területekkel, amelyek nyilván magasabb jövedelmet is jelentettek részükre. Ebben is tükröződik ezeknek a gazdaságoknak a korszerűsítési törekvésük. Ez időben a magyar gazdaságok a kevésbé hasznot hozó, hagyományosabb művelési ágakban kísérelték meg az előbbrejutást. E tények az egyes gazdaságok erősödésében, gyengülésében is nyilván jelentős szerepet játszottak, így következett be, hogy 1890-re a magyar gazdaságok abszolút többségű területtel egyik művelési ágban sem rendelkeztek már. Igaz, időszakunk alatt a gazdaságok száma 88-ról 93-ra emelkedett. Az első időpontban a magyar birtokosok száma az összbirtokosság 48,8%-át tette ki. 1890-re a magyar birtokosok száma kettővel, a németeké pedig hárommal növekedett, így az arányok finoman módosultak. A magyar gazdaságok számaránya 48,3%ra csökkent. A magyar gazdaságok térvesztése viszont ebben a 26 évben a finom módosulásoktól eltérően, jelentős volt. A művelési ágakból való részesedésük 23,7—35,4% közé csúszott le. Másként fogalmazva: az összesnek közel a felét kitevő magyar gazdaságok a földterületnek, a művelési ágak területének egyharmadával sem rendelkeztek. Ez alól kivétel a szőlő, ahol területveszteségekkel ugyan, de 35,4%-nyi részt a magyar gazdák műveltek. Az összterületek változásában is ez a megoszlás tükröződik. Az első időpontban a magyar gazdaságok helyzete valamivel kedvezőbb volt. 4,3%-kal volt több földjük, mint a német birtokosoknak, .^j 1890-ben a német gazdaságok már több mint kétszer akkora terület felett rendelkeztek, mint a magyar gazdaságok. Ez utóbbiak területe, a két időpont között növekvő összterülettel ellentétben, 257 005 négyszögöllel, azaz 166 holddal csökkent. Ezt a jelentős változást nyilván nem lehet pusztán a német emberek takarékosabb, szorgalmasabb, dolgosabb voltával magyarázni, mely magyarázat a helyi szájhagyományban mindkét részről sokáig fellelhető volt. A gazdasági elmozdulás ilyen méretében szerepet játszott a céltudatosabb, piacra törekvő gazdálkodás, a korszerűbb művelési mód nagyobb haszna. A német gazdák a Németországból hozott fejlettebb technikával, művelési módszerekkel és nem utolsó sorban fejlettebb gazdasági érzékkel rendelkezve jobban ráéreztek a piac igényére, és gazdaságaikat ilyenformán alakították. Ennek eredménye látszik elsősorban a nagyméretű földcserében. Az összegző kép után nézzük meg azt, hogy miként alakult a nemzetiségek közti földmegoszlás birtokkategóriák szerint! Mutat-e ez a bontás valamiféle jellegzetességet, kiderül-e, hogy melyik rétegnél történt ez a nagyarányú elmozdulás? Nemzetiségi földmegoszlás birtokkategóriák szerint: BirtokGazdanagyÉv Négy% ságok ság/kh. szögöl száma 0— 1 1864 német : 12 851 66,30 14 magy. 6 532 33,69 12 1890 német : 6 670 33,01 8 magy. 13 531 66,98 23 1— 2 1864 német : 14 546 75,95 6 magy. 4 605 24,04 2 1890: német 13 211 63,19 6 magy. 7 695 36,80 4 2— 5 1864 német : 25 655 63,52 6 magy. 14 732 36,47 3 1890: német 34 688 100 7 magy. — — 5—10 1864 német : 43 852 73,27 3 magy. 15 994 26,72 1 1890: német 73 953 49,39 5 magy. 75 754 50,60 7 10—15 1864: német 81059 32,39 4 magy. 169 155 67,60 9 1890: német 102 410 65,34 5 magy. 54 304 34,65 3 15—20 1864: német 272 171 38,62 9 magy. 430 925 61,37 16 1890: német 227 256 53,95 8 magy. 193 958 46,04 7 20—25 1864: német — — — magy. — — — 1890: német 106 026 72,96 3 magy. 39 284 27,03 1 25—30 1864: német 89 092 100 2 magy. : — — — 1890: német : 46 972 100 1 magy. : — — — 30— 1864: német 50 725 100 1 magy. : — — — 1890: német : 258 725 100 5 magy. : — — — A gazdasági eltolódás folyamat jellege tükröződik a bemutatott adatsoron. Látható, hogy a parasztság legalsó rétegét képező 0—2 holdas gazdaságok esetében a német gazdaságok száma 20-ról 14-re fogyott, míg a magyar gazdaságok száma ebben a kategóriában 14-ről 27-re, közel kétszeresére növekedett. Ez az elmozdulás nyilván kitűnt a földek mennyiségében is. A német gazdaságok idetartozó földterülete a felére fogyott, s a számarány változásának megfelelően a magyar gazdaságok földje megkétszereződött. Mindez nyilván azt is jelenti, hogy a parasztság lesüllyedésének ténye elsősorban a magyar gazdaságokat