Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében V.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE V. 161 61%-a volt zsellérkézen 5 . Igaz, amint ezt az idézett mű Orosz István nyomán megállapítja, a zsellérek szőlőbirtoklása nem speciális, hanem általános jelenség volt. így tapasztalható ez Komló esetében is, de ezzel az általánosnak tekinthető birtoklással nem találkozunk itt. Molnár József óvatosabban fogalmaz, s ennek helyt is adhatunk, nevezetesen, hogy a „. . . legalacsonyabb birtokkategóriát a szőlő viszonylag magasabb birtokaránya jellemzi" 6 . Mindezt úgy finomíthatjuk, hogy az 5 hold alatti gazdaságok a szőlőből jelentősnek tekinthető mennyiséget használtak, de növekvő számuk ellenére egyre kevesebbet. A 15—30 holdas gazdaságok ugyanakkor, bár számuk fogyott, különösen a második időszakban már jelentősen megközelítették a létszámuknál kétszer nagyobb létszámú csoport szőlőterületét. így a fenti idézett igazság ,a 15—30 holdas középparaszti gazdaságok jelentős szőlőhasználati részarányával együtt tekinthető csak igaznak. A kertterületek megoszlása a birtokkategóriák között: Birtok- 1864. 1890. nagy- négyszögöl % négyszögöl % ság/kh. 0— 2 642 36,77 8 461 17,33 2— 5 284 16,26 6 344 12,99 5—15 170 9,74 8 159 16,71 15—30 650 37,23 15 744 32,25 30—50 — — 10 117 20,72 összesen: 1 746 48 825 A kertterület a két időpont között jelentős mértékben növekedett, mint korábban elemeztük, más művelési ágak rovására. Az összehasonlítás a két időpont között nem mondana sokat, hisz nyilvánvaló, hogy mindegyik réteg területe jelentős mértékben növekedett. így inkább csak arra figyelünk, hogy a megoszlás miként alakult a 2. időpontban. A kert a fontosabb, intenzívebb művelési ágak közé tartozott. Részesedése a kisebb birtokkategóriák gazdaságainál a szőlő után a legmagasabb volt. A gazdaságok birtokszerkezetében tehát bizonyos esetekben elég nagy helyet kapott. Kérdés az, hogy az összes és a két időpont között megnövekedett területből miként részesedtek az egyes birtokkategóriák. A középparaszti réteg mindkét időpontban a legtöbb kertet használta. A gyakorlatilag újnak tekinthető kertművelés területének közel egyharmada ennek a rétegnek a birtokában volt. A 30—50 holdas gazdaságok kertterületei is jelentős mértékben növekedtek, illetve jelentős 5 Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. Agrártörténeti mennyiséget foglaltak el az összes ilyen területből. Ez a két réteg, a falu legmódosabb gazdái, akiknek volt erejük az újításra, a tőke- és munkaigényesebb kertművelés megvalósítására, gazdaságaik racionalizálására, ekként kísérelték meg jövedelmezőségüket fokozni. Az 5—15 holdas kisparaszti réteg létszáma emelkedett, de emelkedett, mégpedig létszámánál jelentősebb mértékben, a kertművelésből való részesedésük. Ez a gazdaságtípus is igyekezett tehát a tőle telhető keretek között a gazdaságot intenzívebbé tenni. A kertgazdaságból való részesedés aránya az 5 hold alatti gazdaságokban süllyedt csak. A 2—5 hold közti gazdasággal rendelkező rétegnél kevésbé, míg a létszámában ténylegesen növekvő 0—2 holdas gazdaságoknál arányában a felére csökkent a kertből való részesedés. Igaz, abszolút értelemben mindkét réteg területe növekedett, de ez a növekedés nem tartott lépést a terület általános gyarapodásával. Sőt, jelentős mértékben nőtt az egy főre jutó kertterülete is az 5 hold alatti gazdaságoknak. Elmaradásuk így etekintetben relatívnak tekinthető. Megkísérelték ezek a gazdaságok is az intenzívebb művelési ágra való áttérést, de erre alkalmas szabad területeik meglehetősen szűk határa, illetve anyagi eszközeik szűkösebb volta azt nem tette lehetővé, hogy lépést tartsanak a nagyobb gazdaságok ilyen jellegű gyarapodásával. összegezve és egyszerűsítve a dolgot: a kertterületek két időpont közti átrendeződése és a birtoknagyság szorosan összefügg egymással. Minél kisebb a birtok, annál kevésbé tudta kivenni részét a kertművelésből, míg a nagyobb gazdaságok arányaiban is nagyobb kerteket létesítettek földjeiken. A legelők megoszlása a birtokkategóriák szerint: Birtok1864. 1890. nagynégyszögöl % négyszögöl % ság/kh. 0— 2 101 0,28 769 0,96 2— 5 1783 4,92 — — 5—15 9 582 26,44 13 615 16,99 15—30 17 329 47,81 52 430 65,41 30—50 7 452 20,56 13 340 16,64 Összesen : 36 247 80 154 Az országos jelenségtől eltérően a legelőterületek Komlón a 19. század második felében jelentősen növekedtek. A növekedést a 15—30 holdas gazdaságok használták ki leginkább. Az első időpontban is ezek a gazdaságok használták a legelők közel felét, az 1890. évben pedig Szemle, X. évf. 1968. 1—2. sz. I. rész, 113. p.) 6 Molnár József: Nagyréde története a feudalizmus korában. Budapest, 1966.