Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése

A BÓLYI AVARKORI TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE 135 körös-vágóhídi XXVII. sírból említhetjük, SG és hasonló elrendezésű a díszítés a kecskemét­ballószögi ólombetétes ezüstvereteken is. 87 Szentpéteri József szerint ezek az „X" jelek tamgák jelzésére szolgálnak. 88 A bólyi szór­ványlelet ezüstlemezes övgarnitúráján a gyöngykereteléses „X" motívum hosszúkás le­vélszirmok alakjában jelenik meg (I. t. 2. a—c.). 89 Párhuzama például a kiskörei 121. 90 sír, a zsélyi (Zelovce) 371. sír 91 és a párkányi (Sturovo) 210. sír 92 övlemezei is. Ez a díszítés a kunágotai fejedelmi kard lemezborításán is megjelenik. 93 A levélszirmos övdíszekhez tar­tozhatott az ezüstlemezből kivágott „propeller" veret is (I. t. 2. b.)­94 A 61. a. sírrész övgarnitú­rája különböző technikával készült véretekből áll: a 4 db bronzlemez mellett egy négyzet ala­kú, öntött, áttört mívű inda- és levéldíszű bronz övveret volt. Az öntött veret korai típusú lehet, hiszen tulajdonosa még viselte a bronzlemezből kivágott övdíszeket is. (I. t. 9. a—c.) 95 Ez az in­dadíszítés már a közép-avarkorban is megjelent pl. az alattyáni temető 214. sírjában. 96 A késő­avarkorban már csak az öntött formája terjedt el (Káloz-Nagyhörcsök, 97 Párkány (Sturovo) 222. sír 98 , Pilismarót 68. sír, 99 Szarvas-Gépüzem 78. sír 100 , Szentes-Nagyhegy 32. sír 101 ). A késő­avarkor elejére keltezhető a 20. a. sír övgarni­túrája is. 5 db bronzlemezből készített, téglalap alakú övveret, közepükön pajzs alakú pánt, en­nek visszahajlított végén bronzkarika csüng. Mindegyiken 6—6 db pityke (II. t. I.). 102 Az övet lemezes testű, szárnyas végződésű bronzcsat 80 László Gy., i. m. XXVII. sír XIII. t. 1—2. 87 Szabó K., i. m. I. t. 16—19. 88 Szentpéteri József: Egy avarkori övverettípus elemzése. Kézirat, 1983. Szentpéteri József ba­ráti segítségét ezúton is köszönöm. 8í) Papp L., i. m. I. t. 1—6. 90 Sz. Garam Éva: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Kisköre. Fontes Arch. Hung. 1979. Taf. 19. Grab 121. 91 Cilinska, Z. : Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. 1973. Bratislava. Grab 371. 92 Tocik, A. : Slawisch-awarisches Gräberfeld in Sturovo. 1968. Bratislava T. XLIII. 1—4. 210. 93 Bona István; SZMMÉ 1982—83. 3. kép 148. 94 Papp L., i. m. I. t. 7. Formai előzményét késő­római kori övgarnitúrákon is láthatjuk: pl. Pécs­belvárosi temető; Mőzs-Kakasdomb 5. sír — Gaál Attila: Késő-római sírok Mőzs-Kakasdom­bon. SZBBÁMÉ. 1977—78. 55. o. 22. kép; Lányi Vera: Die Spätantiken Gräberfelder von Panno­nién. Acta Arch. 1972. XXIV. T.; A kora-avar­kori sírokból hiányzik, csak a közép-avarkorban tűnik fel. Kovrig, I., Das awarenzeitliche Grä­berfeld von Alattyán. Arch. Hung. 40. 1963. LI. t. 13. 185. sír. Lemezből kivágott változata rit­kábban fordul elő: pl. Homokmégy-Halom 110. sír. Sz. Garam É., The Homokmégy-Halom Ce­metery fig. 10. In: Avar Finds in the Hungarian National Museum. Vol. 1. Bp. 1975.; Halimba fűzte össze. Az öviemezek azoknak az ezüst és bronzlemezekből kivágott övdíszeknek a válto­zatai, amelyeket 4—5 nittszeggel erősítettek a bőrszíjra (I. t. 5., 6.). A 20. a. sír övénél azon­ban már a szegecseket bronzpitykék takarják el. Hasonló lemezekkel találkozhatunk a bólyi szórványleletben is. 103 Az öv szárnyas csatja a közép-avarkorra keltezhető. Ez a típus a leme­zes övgarnitúrák jellegzetes kísérője. Késő­avarkori a sírhoz tartozó kisszíjvég és a pszeu­dó-csat. 104 Ez utóbbi már a korai véretekkel megjelenik (pl. Pápa-Űrdomb 1. sír 105 , vagy Környe 71., 130., 151. sírok 106 ). Öntött változat­ban közeli párhuzamot a Szentes-ka jani 82. sír­ból említhetünk. 107 A 43. férfi sír övét nem díszítették övveretek. Áttört mívű, öntött bronz csatját 108 Csallány Dezső a „saját testébe harapó lant alakú sár­kánypár és geometrizálódott változatai"-t ábrá­zoló csatok körébe sorolta. A bólyi bronzcsat legjobb párhuzamát Pécs-Gyárvárosból em­líti, 109 mely rokon vonásokat mutat a Keszthely vidékéről előkerült bizánci csatokkal. Csallány szerint használatuk a 7. század második felére terjedt ki. 110 Hasonló módon a sárkányos csa­tok körébe sorolható a bólyi szórványlelet át­tört mívű bizánci bronzcsatja (II. t. 3.). 111 Dísze­sebb rokonát Fettich Nándor közli Tolna me­gyéből, ismeretlen lelőhelyről. 112 Varkocsszorító pántok az A sírcsoport 61. a. sírjából kerültek elő, a jobb váll környékéről. 113 A sírt ezen a helyen bolygatták meg, a tárgyak nem eredeti helyükön voltak. Viseletük az Igar 143. sír. Török, Gy., i. m. Pl. 30. 95 Papp L., i. m. XVI. t. 3—4—7. 90 Kovrig, I., i. m. XVII. t. Grab. 214., XXXVI. t. Grab 557. 97 Fitz Jenő : Jelentés az István Király Múzeum 1958/59. évi tevékenységéről. Alba Regia 2—3. 1963. 102. о. 98 Tociik, A., i. m. Sturovo Grab 222. "Szabó, J. Gy.: The Pilismarót Cemetery. In: Avar Finds ... fig. 6. Grab 68. 100 Juhász Irén szóbeli közlése. 101 Csallány, D. : Der awarische Gürtel. Acta Arch. Hung. 1962. XV. t. 102 Papp L., i. m. VIII. t. 6—19. 103 uo. I. t. 9—10. IM uo. VIII. t. 18—19. 105 Jankó László: A pápai avarkori sírleletek. Arch. Ért. 1930. XLIV. t. m Salamon, A.—Erdély, I. : Das völkerwanderung­szeitliche Gräberfeld von Környe. Stud. Arch. 5. Bp. 1971. Taf. 10., Taf. 23., Taf. 26. 107 Korek J., i. m. 82. sír. 108 Papp L., i. m. XIII. t. 13. 109 Csallány D., A bizánci fémművesség emlékei П. Ant. Tahn. IV. 1957. VIII. t. 6. 110 uo. 262. о. 111 Papp L., i. m. 167. o. 5. kép. 1. 112 Fettich N., Arch. Ért. 1929. 43. 162. о. II. t. 3. 113 Papp L., i. m. XIV. t. 1—2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom