Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése
130 PÁSZTOR ADRIEN része volt. így valószínű: a korai sírokat az újonnan betelepülő, a temető D-i felébe temetkező későbbi népcsoport rabolta ki. A sírok kivétel nélkül Ny— К irányban tájoltak. A leletek elemzése. A férfi sírok viseleti tárgyai: Övviselet. A 21. sírból két vascsat (négyszögletes és trapéz alakúak) és egy öntött bizánci bronzcsat került elő, a jobb medencelapát alsó részéről. Övveretek nem voltak a sírban (nyak- és deréktájon rablásnyom). A díszes öv a bizánci csattal záródó lehetett. A csat csuklós szerkezetű, karikája ovális, tövise rekeszdíszes. Pajzs alakú testén tulipánfejre emlékeztető mélyített díszítés és körülötte elszórt levélkék láthatók. A csat felületéről az aranyozás lekopott. Legközelebbi párhuzamát a Szeged-Fehértó A. sz. avarkori temető 34. sírjából említhetjük, 7 „amelynek kísérő leletanyaga (gömbös ezüst fülbevaló, keskeny végű íj csontok, keresztvas nélküli egyenes vaskard) a palmettadíszes bronzcsat idejét a VII. sz. első felére határozzák meg." 8 Ez a leletösszetétel nemcsak a bólyi 21. sír csatjával mutat rokonságot (3. tábla 6.) 9 hanem a vele együtt előkerült keresztvas nélküli egyenes karddal és az íjlemezekkel is. 10 A medence környékén lévő két vascsat a nadrágszíj szerepét, ill. az íj és a tegez viseletét szolgálta." A 36. sírban két téglalap alakú vascsat volt, az egyik a combcsontok között, a másik a jobb kulcscsontok mellett. 12 Ezek olyan övekre utalnak, amelyeket a ruházat összefogására, ill. a kés és a készségek felfűzésére használtak. Használati eszközök: Vaskés csak a 36. sírban volt, egy vaskarika töredékével együtt. 13 A nomád viselet elmaradhatatlan kellékei — a készségek — is csak a 36. sírból kerültek elő: a téglalap alakú csiholóvashoz a kovakő hozzározsdásodott. A bal kulcscsont mellett feküdtek, a bolygatás miatt másodlagos helyzetben. 14 7 Csallány Dezső : Bizánci fémművesség emlékei I. Antik Tan. 119. VII. t. 1. 8 uo. 117. 9 Papp L. i. m. 185. 18. kép. 10 uo. 185. 17. kép. 11 uo. XXI. t. 3., 14. 12 uo. XXIII. t. 7—8. 13 uo. XXIII. t. 9—10. 14 uo. XXIII. t. 11—12. 15 uo. XXI. t. 5—8. 10 uo. XXIII. t. 13. 17 uo. XXI. t. 4. 18 László Gyula: Budapest a népvándorláskorban. Fegyverek: Nyílcsúcsokat a 21. és a 36. sírban találtak. A 21. sírban a sírfal szélénél két háromélű nyílcsúcs volt összerozsdásodva, a jobb könyök mellett egy nagyobb alakú, háromélű, vágott hegyű, az alsó bordák mellett szintén egy háromélű nyílcsúcs feküdt. 15 A sírban a halott jobb karja körül helyezték el őket, közel az íjhoz. Tegez maradványait nem észlelték. A 36. sír fiatal férfi jobb térdtájékánál romboid alakú köpüs nyílcsúcs feküdt, valószínűleg eredeti helyzetben. 16 Vaskopja a 21. sírban a sírfal és a jobb combcsont között feküdt. Alakja nádlevél formájú, hosszú köpüvel ellátott, jó minőségű vasból kovácsolták. 17 Korát és legjobb párhuzamát a szentendrei 1. sír adja, ahol a hosszúfülű kengyelpárral egy díszes kopját is találtak. 18 A 21. sír kopjás-nyilas harcosa mellé keskeny csontlemezű íját is eltemették. 19 A kora-avarkori íj sírban mért hosszúsága 128 cm. 20 Vasnyilait tegezben tarthatta, amelyet vashorogra akasztva viselt övén. A vashorog összerozsdásodva feküdt a nyílhegyekkel együtt a sírfal széle mellett. 21 Bal karjára fektették egyenes, kétélű vaskardját, melynek keresztvas nélküli markolata a silógödör ásásakor megrongálódott. Egyenes pengéjén farostmaradványok. A kard teljes hossz: 86,5 cm. 22 Valószínűleg fa-, illetve lemezborítás díszítette — erre utalnak a markolaton lévő bronz szegecsek. Fegyverét díszes övére akasztva viselhette, de arról semmi adatunk nincs, milyen módon függesztették fel az övre. 23 A sírcsoportból lószerszámként a 21. sír fegyveresének hosszúfülű kengyeleit és agancsból faragott pofarudas csikózabiáját említhetjük. A kengyelpár nagyobb átmérőjű darabja a sír DK-i sarkában kimélyített gödörben feküdt, míg a párja a csontváz bal lábfeje alatt. Testük kerek alakú, talpuk bordázott. 24 Rombusz átmetszetű rúdvasból kovácsolták. Anyaguk és formai megmunkálásuk Kovrig Ilona szerint a dél-szibériai és észak-mongóliai leletekkel mutat rokonságot. 25 A kengyelek mellett előkerült szarvasagancsból faragott pofarudas vaszabla is jó minőségű vasból készült. A csont oldalpálca geometrikus bekarcolt motívuBudapest története I. XXXIII. t. 4. 19 Papp L., i. m. XXI. t. 10. a—f. 20 Az ásatási napló (sírrajz, fénykép) tanúsága szerint a halott mellett az íj eredeti nagyságában, nyugalmi állapotban feküdt. 21 Papp L., i. m. XXI. t. 9. 22 uo. XXVIII. t. 4. 23 Bóna István: A XIX. század nagy avar leletei. SZMMÉ. 1982—83. 119. 2í Papp L., i. m. XXI. t. 12—13. 25 Kovrig Ilona : Kora-avar fegyverekről. Adatok az avar megszállás kérdéséhez. Arch. Ért. 1955./82/40.
