Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)

Régészet - Pásztor Adrienn: A bólyi avarkori temető értékelése

130 PÁSZTOR ADRIEN része volt. így valószínű: a korai sírokat az újonnan betelepülő, a temető D-i felébe temet­kező későbbi népcsoport rabolta ki. A sírok kivétel nélkül Ny— К irányban tájol­tak. A leletek elemzése. A férfi sírok viseleti tárgyai: Övviselet. A 21. sírból két vascsat (négyszögletes és tra­péz alakúak) és egy öntött bizánci bronzcsat került elő, a jobb medencelapát alsó részéről. Övveretek nem voltak a sírban (nyak- és de­réktájon rablásnyom). A díszes öv a bizánci csattal záródó lehetett. A csat csuklós szerkeze­tű, karikája ovális, tövise rekeszdíszes. Pajzs alakú testén tulipánfejre emlékeztető mélyített díszítés és körülötte elszórt levélkék láthatók. A csat felületéről az aranyozás lekopott. Legkö­zelebbi párhuzamát a Szeged-Fehértó A. sz. avarkori temető 34. sírjából említhetjük, 7 „amelynek kísérő leletanyaga (gömbös ezüst fülbevaló, keskeny végű íj csontok, keresztvas nélküli egyenes vaskard) a palmettadíszes bronzcsat idejét a VII. sz. első felére határozzák meg." 8 Ez a leletösszetétel nemcsak a bólyi 21. sír csatjával mutat rokonságot (3. tábla 6.) 9 ha­nem a vele együtt előkerült keresztvas nélküli egyenes karddal és az íjlemezekkel is. 10 A me­dence környékén lévő két vascsat a nadrágszíj szerepét, ill. az íj és a tegez viseletét szolgálta." A 36. sírban két téglalap alakú vascsat volt, az egyik a combcsontok között, a másik a jobb kulcscsontok mellett. 12 Ezek olyan övekre utal­nak, amelyeket a ruházat összefogására, ill. a kés és a készségek felfűzésére használtak. Használati eszközök: Vaskés csak a 36. sírban volt, egy vaskarika töredékével együtt. 13 A nomád viselet elmarad­hatatlan kellékei — a készségek — is csak a 36. sírból kerültek elő: a téglalap alakú csiholóvas­hoz a kovakő hozzározsdásodott. A bal kulcs­csont mellett feküdtek, a bolygatás miatt má­sodlagos helyzetben. 14 7 Csallány Dezső : Bizánci fémművesség emlékei I. Antik Tan. 119. VII. t. 1. 8 uo. 117. 9 Papp L. i. m. 185. 18. kép. 10 uo. 185. 17. kép. 11 uo. XXI. t. 3., 14. 12 uo. XXIII. t. 7—8. 13 uo. XXIII. t. 9—10. 14 uo. XXIII. t. 11—12. 15 uo. XXI. t. 5—8. 10 uo. XXIII. t. 13. 17 uo. XXI. t. 4. 18 László Gyula: Budapest a népvándorláskorban. Fegyverek: Nyílcsúcsokat a 21. és a 36. sírban találtak. A 21. sírban a sírfal szélénél két háromélű nyíl­csúcs volt összerozsdásodva, a jobb könyök mel­lett egy nagyobb alakú, háromélű, vágott hegyű, az alsó bordák mellett szintén egy háromélű nyílcsúcs feküdt. 15 A sírban a halott jobb karja körül helyezték el őket, közel az íjhoz. Tegez maradványait nem észlelték. A 36. sír fiatal férfi jobb térdtájékánál romboid alakú köpüs nyíl­csúcs feküdt, valószínűleg eredeti helyzetben. 16 Vaskopja a 21. sírban a sírfal és a jobb comb­csont között feküdt. Alakja nádlevél formájú, hosszú köpüvel ellátott, jó minőségű vasból ko­vácsolták. 17 Korát és legjobb párhuzamát a szentendrei 1. sír adja, ahol a hosszúfülű ken­gyelpárral egy díszes kopját is találtak. 18 A 21. sír kopjás-nyilas harcosa mellé keskeny csontlemezű íját is eltemették. 19 A kora-avar­kori íj sírban mért hosszúsága 128 cm. 20 Vas­nyilait tegezben tarthatta, amelyet vashorogra akasztva viselt övén. A vashorog összerozsdá­sodva feküdt a nyílhegyekkel együtt a sírfal széle mellett. 21 Bal karjára fektették egyenes, kétélű vaskardját, melynek keresztvas nélküli markolata a silógödör ásásakor megrongáló­dott. Egyenes pengéjén farostmaradványok. A kard teljes hossz: 86,5 cm. 22 Valószínűleg fa-, illetve lemezborítás díszítette — erre utalnak a markolaton lévő bronz szegecsek. Fegyverét dí­szes övére akasztva viselhette, de arról semmi adatunk nincs, milyen módon függesztették fel az övre. 23 A sírcsoportból lószerszámként a 21. sír fegyveresének hosszúfülű kengyeleit és agancsból faragott pofarudas csikózabiáját em­líthetjük. A kengyelpár nagyobb átmérőjű da­rabja a sír DK-i sarkában kimélyített gödörben feküdt, míg a párja a csontváz bal lábfeje alatt. Testük kerek alakú, talpuk bordázott. 24 Rombusz átmetszetű rúdvasból kovácsolták. Anyaguk és formai megmunkálásuk Kovrig Ilo­na szerint a dél-szibériai és észak-mongóliai le­letekkel mutat rokonságot. 25 A kengyelek mel­lett előkerült szarvasagancsból faragott pofaru­das vaszabla is jó minőségű vasból készült. A csont oldalpálca geometrikus bekarcolt motívu­Budapest története I. XXXIII. t. 4. 19 Papp L., i. m. XXI. t. 10. a—f. 20 Az ásatási napló (sírrajz, fénykép) tanúsága sze­rint a halott mellett az íj eredeti nagyságában, nyugalmi állapotban feküdt. 21 Papp L., i. m. XXI. t. 9. 22 uo. XXVIII. t. 4. 23 Bóna István: A XIX. század nagy avar leletei. SZMMÉ. 1982—83. 119. 2í Papp L., i. m. XXI. t. 12—13. 25 Kovrig Ilona : Kora-avar fegyverekről. Adatok az avar megszállás kérdéséhez. Arch. Ért. 1955./82/40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom