Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Néprajztudomány - L. Imre Mária–Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete)
NYUGAT-EURÖPAI HÁZÉPÍ' Az emlékanyag zöme lakóépület, egy malom (Pécsváradon) és néhány gazdasági épület: pajta, présház (Tolna megyében). Adatközlőink több, már lebontott gerendavázas épületre emlékeztek, mint amit dokumentálni tudtunk. Az 1950—60-as évekig álltak lakóépületek Nagyváradon, Kisnyáradon, Somberekén, Geresdlakon, Palotabozsokon, Fazekasbodán, Erdősmecskén, Mecseknádasdon, Pécsváradon, Baranyaszentgyörgyön, Kisvaszaron } Hidason, Bonyhádon, 71 „a kis Hesserí'-nek nevezett területen, többek között Murga, Kistormás, Varsádon, valamint gerendavázas malmok álltak Pécsváradon, Apátvarasdon. A lakóházak alaprajza tikipusnak mondható. 18 A ház hosszanti oldalán egy bejárat vezet a konyhába, melyből az utca felé egy szoba, hátrafelé egy kamra (később szobának használt hátsó helyiség) található. A szabadkéményes konyhából létrán lehet a padlástérbe jutni. Területünkön a házak falazata a malomépület kivételével nem gerendavázas, hanem tömésfallal vagy vályogtéglából készült. A födém mindenütt szalmapólyás, a tetőhéjazat néhány helyen még felmérésünk idején is zsúp, a többi épületnél már hódfarkú cserép. Eredetileg valószínű valamennyi lakóház zsúpfedéssel készült. Ezt bizonyítja néhány adatközlőnk elmondása is. 19 Gerendarácsot csak a tetőtér két véghomlokzatának lezárására s a padlás részekre osztására építettek. Ez a szerkezet a székállások szerepét is betöltötte, de a gerendák közeinek kitöltésével, egyúttal a külső és belső térelhatárolást is biztosította. A két szélső gerendaszerkezetet néha kettős koszorúgerendára állították, a közbülsőt pedig a válaszfalak fölött a kötőgerendákra helyezték. Megjegyezzük, hogy a nem gerendarácsos tetőszerkezeteknél a tűzfalat az utcai homlokzat külső síkján falazzák a szélső székállások előtt. 17 Bedal, Konrád: Häuser aus Franken 2. javított kiadás, Verlagsdruckerei Heinrich Delp GmbH, Bad-Widsheim 24. 18 A bonyhádi ház Fachwerk homlokzatát Fényes Elek nyomán Barabás Jenő közli in Barabás Jenő — Gilyen Nándor : Magyar népi építészet Műszaki Könyvkiadó Bp. 1987. 66. 19 Id. a korabeli telepítési rendeletek rajzos mellékleti anyagát, a telepes parasztházak rajzait Bánságból 1779., Csanád megyéből 1786. stb. 30 Itt kell megjegyeznünk, hogy a XVIII. század folyamán a falurendezést célzó központi és helyi rendeletek hivatkozva a tűzesetek gyakori veszélyére, konkrét utasításokkal igyekeznek elejét venni ezeknek. 1771. február 17-i keltezéssel ismert egy helytartótanácsi rendelet, melyet Baranyában a vármegyei közgyűlésen hirdetnek ki. Ebben részletesen szólnak a tűzvédelem megszervezéséről; a tűzcsapok, felügyelők, tűzoltók munSI TECHNIKA HAGYOMÁNYA 195 A közbülső székállások pedig a padlásteret nem határolják le válaszfalszerűen, hanem csak a tetőszerkezet alátámasztására szolgálnak. A gerendavázat mindenütt tölgyfából ácsolták, a gerendaközöket sövényfonással és sártapasztással vagy vályogtéglával töltötték ki. Az utcai homlokzaton a faszerkezeteket mindig letapasztották és meszelték, feltehetően a korábban már említett tűzrendészen előírások miatt. Így a „Fachwerk"-szerkezet nem volt látható. A főhomlokzat gerendaszerkezete mindig gazdagabban tagolt, míg a hátsó homlokzaté egyszerűbb. Az előbbiben két v. három szellőzőnyílást alakítottak ki, melyeket felül íves szemöldökfával zártak le. Az általánostól eltérő megoldást találtunk a Kisnyárád, Petőfi u. 46. és Apátvarasd, Fő u. 53. sz. ház gerendaváz szerkezetén. Mindkettőnél a koszorúgerenda és a középszelemenekre fekvő gerenda köze, — közvetlenül a szarufák alá állítottak egy-egy ferde oszlopot. Ezáltal a négy gerenda rombusz-formát alkot, melyek külső síkján jellegzetes profilt gyalultak, — feltehetően díszítés szándékából. Kisnyáradon a sártapasztás és a meszelés ezt a szerkezetet eltakarja. Csak a lakatlanná vált, vakolatát vesztett épületnél vált láthatóvá. Az apátvarasdi háznál a rombusz alakú gerendázatot a faszerkezet többi eleme elé helyezték 3—4 cm-rel, ezáltal a gyalult profilra nem került sártapasztás, csak meszelés. Ezért maradt látható. A németek mindkét községbe közel egyidőben települtek. • A kisnyárádi ház építési ideje a bejárati ajtó szemöldökfájára vésett évszám szerint 1757. 20 A két épület gerendarács szerkezete és formai megoldása szinte teljesen azonos. Feltételezésünk szerint a két épületet azonos ács készítetkamegosztásáról, kötelezettségeiről, továbbá arra intik a lakosságot, ha lehet, ne építkezzék gyúlékony anyagból... „Éppen ezért minden város gondoskodjon arról, hogy azt a tetőfedő módszert alkalmazzák, ami a habánoknál szokás — mivel hogy a tűzzel szemben ez adja a legnagyobb biztonságot." — Ugyanakkor megjegyzi, hogy — „nem lehet remélni, hogy az így készített tetők szokásba jönnek, így a királyi felség elrendeli, hogyha az épület leégett, utána ilyennel építsék újjá... (a rendeletet) a falvakban a nép nyelvén vasárnapon ismertessék a jegyzők és tanítók" (in.: BmL Vármegyei Közgyűlési iratanyag 1770/11.). A pozsonyi eredetű rendeelet Landgraf Ádám: Habán fedél avagy egy igen használatos szalma és agyagból öszve szerkesztett héjazat nemének leírása (Pozsony, 1773.) című kötetében leírt módszert ajánlotta. Ez a tűzbiztos tetőfedési mód már ismert volt a Pozsony környékén élő habánoknál.
