Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Régészet - Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában

MILLEFIORI ÜVEGEK PANNONIÁBAN 71 a legfcözeibbi rokonságban állnak. Az intercisai töredékekhez hasonlók a haltemi tábor legko­rábbi rétegeiben és Vindonissában a 20—80-as évek rétegeiben kerültek elő. 14 A millefiori üvegek pannóniai tárgyalásakor ki kell emelni Emona szerepét. Mint azt a Rip­penschale tálak esetében is kiemeltük Emona jelentős közvetítő szerepet játszott az észak­itáliai tárgyak Pannoniába juttatásában. A mil­lefiori edények datálását vizsgálva megállapít­ható, hogy az emonaiak a leletanyagban a leg­korábbiak. 15 A poetovioi töredéket Z. Subie is igen korai időszakra keltezi 16 (katalógus 17— 21.)- A további vizsgálatból kitűnik, hogy a Drá­vától északra eső területeken későbbre tehető megjelenésük. Az Üjudvar—Dávid dűlői dara­bot (katalógus 24.) Horváth L. a II. sz. közepére keltezi, de véleménye szerint lehet ennél koráb­bi is, a gödörben talált leletanyag alapján. 17 A sallai millefiorik (katalógus 26—28.) is az I. század végén, vagy a II. század elején voltak forgalomban, Hadrianus előtti rétegben kerül­tek elő. A carnuntumi millefiori töredékeket a kutatók az I. századra datálják 18 (katalógus 2— 3.). A katalógusban 26. sz. alatt szereplő töredék esetleg igen korainak tartható, Claudius—Had­rianus közötti időszakra tehető. 19 Tipológiailag elkülönül az eddig tárgyaltaktól a két intercisai (katalógus 12.) és a sopianaei millefiori korong. A sopianaei (katalógus 22.) pontos analógiáját a Szabad germania területén levő Emersleben egyik csontvázas sírjában tár­ták fel. Az itteni 9 korongot Severus Alexander (222—235.) aureusa datálja. 20 A sopianaei ko­rong is éremmel datlát sírból került elő (Pro­bus, Carinus). A sír a III. század második felére datálható. 21 Az intercisai zsetonok szórványok. 14 Berger 1960, 11. 15 Plesniéar—Gec 1967, Y 97/6. I. század 2. felére datálva. 16 Subie 1974, 46. 17 Köszönetemet fejezem ki Horváth Lászlónak a tárgy átadásáért. 18 A tárgyak átadásáért és a datálás rendelkezé­semre bocsátásáért ezúton mondok köszönetet Redő Ferencnek. Természetesen a három millefiori korongot for­mai és kronológiai másmilyenségén túl még egy szempontból külön kell kezelnünk. Felbukkaná­sukat a provincia itáliai kapcsolataival össze­függésbe hozni nem lehet, de a Duna—Limes kialakulásával sem. Sokkal inkább a III. szá­zadban már tömegesnek mondható germániai üvegimporttal hozhatjuk kapcsolatba idekerülé­süket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget sem, miszerint a galliai és belgicai korongos fibulák millefiori berakásával állnak rokonságban, ahonnan ezeket a fibulákat a pro­vinciába importálták is. 22 Az elmondottakat összefoglalva megállapítha­tó, hogy e díszes üvegek a provincia egyik leg­korábbi tárgycsoportját alkotják, megjelenésük más korai üvegekkel együtt az I. sz. első felé­ben kialakuló itáliai importkapcsolatoknak tu­lajdonítható. A millefiori üvegeket az I. század elején a nyugat-pannoniai és a Dráva—Száva közi lelőhelyeken találjuk meg, majd használatuk ettől északra is elterjed és a II. század közepéig nyomon követhető. A millefiorik előfordulásá­nak másik fontos területe a Duna—Limes vo­nala, ahol használatuk kezdete az első kőtábo­rok építési idejének felel meg, azaz a II. század elejére tehető. Itt is a II. század közepéig van­nak használatban. A millefiori díszítési mód még egyszer felbukkan a provinciában, a III— IV. században. Ekkor azonban gyöngyök és ko­rongok készülnek e technikával. A II. század második felében Pannónia városaiból is eltűn­nek a millefiori üvegek. Ekkorra ugyanis a fú­vással készített üvegek kiszorítják a korábbi, nehézkesebb eljárással (öntés, csiszolás) készí­tett üvegeket. Az öntött, csiszolt, faragott üve­gek, így a millefiori is hosszú időre feledésbe merülnek. Az üvegfúvás általánossá vált. 19 Grünewald 1981, 15. В. Thomas 1967, 88. 20 Inventaria Archaeologia 1. Römische Kaiserzeit. Die Münzdatierten Grabfunde der spatrömischen Kaiserzeit in Mittelelbe — Saale Gebiet, von B. Schmidt. 1982. 21 Fülep 1977, 32. 22 Sellye I.: Császárkori emailmunkák Pannoniából. Diss. Pann. И/8. Budapest, 1939. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom