Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Régészet - Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában

70 KATONA GYŐR ZSUZSA EMONA 1. ábra: A millefiori üvegek lelőhelyei Pannónia provinciában. tein a korai katonai táborokban a 10—20-as években tűnnek fel az első millefiori üvegek. 9 Millefioriból készül gyöngyök kerülnek elő en­nél korábban is, késő Halstatt és kelta lelőhe­lyeken, ezeket azonban jelen dolgozatban nem tárgyaljuk. Pannoniában legkorábban az I. században, a provincia elfoglalása után az ide telepített ka­tonaság és az őket követő fizetőképes civil la­kosság igényeinek kielégítésére jelennek meg más importtárgyak •— kerámia, fémedények — mellet az üvegek is a településeken és a temet­kezések mellékleteiként. Legkorábban üvegtár­gyak a provincia Ny-i területein terjedtek el, ahol a keresztülhaladó fontos útvonal, a Boros­tyánkő út mentén korán kialakultak városok, amelyek élénk kereskedelmi tevékenységet foly­tattak az É-itáliai területekkel. Ismereteink szerint a Pannóniában használatos legkorábbi üvegek a Pó-vidéki üvegműhelyekben és Aqui­leiában készültek, ahonnan az utóbb említett város kereskedőinek közvetítésével jutottak el más tartományok mellett Pannoniába is. 10 Ugyanekkor a helyi tárgyak mellett a délebbi készítményeknek is közvetítői maradtak. Eze­ket a jellegzetes, élénk kék színű üvegeket a Nyugat-Pannoniai városokban és temetőkben találjuk meg. A korszak egyik legjellegzetesebb típusa az ún. Rippenschale, bordadíszes tál. A dunántúli temetőkben feltárt Rippenschale-k az emonai temetőben találtakkal mutatnak erős rokonságot. и Feltételezhetően a Drávától észak­ra eső területekre való eljutáskban Emona is szerepet játszott. Az I. SZ. 1. felében jelennek meg a provinciában és a II. század közepéig vannak forgalomban. Belső-Pannoniában rit­kábban találkozunk ezzel a típussal, ami azzal magyarázható, hogy a provincia nyugati terüle­teit sokkal súlyozottabban érintette az ^szak­itáliai kereskedelem. Az I. században tűnnek fel a provinciában a millefiori üvegek is. A millefiori üvegek provincián belüli elterje­dését vizsgálva megállapítható, hogy előfordu­lásuk adott időszakban két egymástól elkülö­nülő területre koncentrálódik, egyrészt a pro­vincia keleti határterületére, másrészt a délnyu­gati részekre és a nyugati határterületekre. Nyugaton és délnyugaton főleg az ún. Boros­tyánkő-út melletti településeken találkozunk ezzel az üvegtípussal. (Emona: katalógus 4—7., Poetovio: katalógus 17—21., Neviodunum: ka­talógus 16., Sallla: katalógus 26—28., Sopronkő­hida: katalógus 23., Carnuntum: katalógus 2— 3.) A sopronkőhidai millefiori töredéket (kata­lógus 23.) is ebbe a csoportba sorolhatjuk, an­nak ellenére, hogy avar kori sírban került elő. A sírba kerülése Scarbantia közelségével ma­gyarázható. A szóban forgó sírban a kis mille­fiori töredéken kívül más római tárgy is volt. Megfigyelhető más, a korábbi Pannónia terüle­tén levő avar kori sírban is római kori leletek felbukkanása. A datáláa kérdésének vizsgálata­kor ezt a darabot másodlagos helyzete miatt nem vehetjük figyelembe. A másik terület, ahol millefiori üvegek elő­fordulása koncentráltan megfigyelhető: a Duna Limes vonala. Ez elsősorban földrajzi elkülönü­lést jelent, mivel a tárgyak díszítésében, mintá­jában számottevő különbségeket megfigyelni nem lehetett. Ugyanakkor felbukkanásuk idő­ben is későbbinek tűnik az előbbi csoportnál. Az egyes darabok datálásából arra következtet­hetünk, hogy idekerülésüket a Duna vonalán az L. század végén kialakult katonai táborokkal kell magyaráznunk. A vetus salinai tál (kataló­gus 25.) töredékeit Barkóczi L. és B. Bónis É. a II. század elejére keltezi. 12 A Visy Zsolt ásatá­sából származó intercisai millefioritöredékek a Severus kor előtti rétegekből valók 13 (katalógus 15.). Azaz a pannóniai millefiori töredékek ezen csoportja valamivel későbbi, mint azok a töre­dékek és edények, amelyekkel tipológiai alapon 9 Berger 1960, 10. 10 Calvi 1968, 65. Hayes 1975, 23. 11 Plesnicar—Gec 1972, 169., 171., 201. XXIV/7., XXIX/1., Benkő 1962, 130. 5. 13. 15. XXVI. tábla 2., 3., 6. 12 Barkóczi—Bónis 1954, 163. 13 Ezúton fejezem ki köszönetemet Visy Zsoltnak a tárgyak publikálásra való átengedéséért és datá­lás rendelkezésemre bocsátásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom