Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Régészet - Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában
A MILLEFIORI ÜVEGEK ELTERJEDÉSE ÉS KRONOLÓGIAI HELYZETE PANNÓNIÁBAN KATONA GYŐR Zsuzsa A dolgozat célja, hogy a Pannónia provinciában előkerült millefiori üvegeket összegyűjtve megkísérelje meghatározni a tárgycsoport provincián belüli elterjedését és kronológiai helyzetét. A millefiori kifejezés középkori olasz eredetű jelentése ezer virág. A reneszánsz idején a római aliapakon kialakuló, majd egész Európa üveggyártására jelentős hatást gyakoroló velencei—muranói üvegkészítő műhelyek elevenítették fel a szóban forgó üvegkészítő technikát, 1 amely már a római kor előtt is komoly hagyományokkal rendelkezett. Ennél fogva a korábbi kutatás igen sokat foglalkozott a millefiori üvegekkel, kialakulásával, technikai problémákkal és az ókori üvegéken belül elfoglalt helyével. 2 A millefiori edények úgy készültek, hogy a különböző — előre elkészített — színű vékony üvegszálakat negatív formában rendezte egymás mellé az üvegkészítő mester, majd ennek felmelegítésével érte el a különálló szálak összeolvadását, edénnyé alakulását. A folyamat utolsó állomásaként csiszolással alakította ki a végleges felületet, a végleges formát. Az üvegszálak negatív formában való elhelyezése kétféle módon történhetett: a) az üvegszálak szorosan egymás mellett vannak, b) hézagosan, kötőanyagként szolgáló üvegmasszában vannak a szálak. A hő hatására olvadt egymással vagy kötőanyaggal össze a csövecskék pesrme. A lehűlt üveg a formából kiemelve szilárd halmazállapotú lett és folyamatos felületet alkotott. Több millefiorin megfigyelhető, hogy a minta az edény külső és belső oldalán nem ugyanaz. Ez a készítési technikára vezethető vissza: a hő hatására a szálak a negatív formában megnyúltak, elmozdultak. 3 A millefiori üvegek díszítését tekintve három fő típusba sorolhatók: 4 1. szálmozaik üveg (Streifenmosaikgläser), 2. márványt utánzó mintázatú üveg (marmorierte Gläser), 3. virág, vagy azt imitáló mintás üveg (echte Millefiori). A pannóniai millefiori üvegek formai típusai: 1. Félgömb alakú csésze (Isings 1. forma), 2. Kihajló peremű tál (Isings 87. forma), 3. Bordadíszes tál (Rippenschale, Isings 3. forma), 4. Egyfülű pohár (Isings 37. forma), 5. Kantarosz (Isings 38. farima),, 8. Oinochoe (Isings 88. forma). 5 A technikát először Indiában és Egyiptomban alkalmazták. Egyiptomban az i. e. IV. században II. Nektanebo fáraó ereklyetartójának belső oldalatit díszítették millefiori lapokkal. 6 Szíriában is igen korán megindult gyártása, de itt nem vált olyan elterjedtté, mint Egyiptomban. A hellenizmus idején Alexandria lett a gyártás központja, ahonnan több területre, köztük Itáliába exportáltak is. Feltehetően ezzel az exportáló tevékenységgel hozhatók kapcsolatba a Dalmatiában és Itáliában időszámításunk előtt feltűnő millefiorik. Az alexandriai millefiorigyártás az i. e. I. században állt tetőfokán. 7 A korai császárkor elején is számolhatunk a Balkánon komoly alexandriai hatással, ennek példája a solini (Salona) tál. Itáliában a folyamatos egyiptomi import mellett Augustus alatt jönnek létre az első üvegkészítő műhelyek, amelyek millefiorit is gyártanak. 8 A birodalom nyugati terüleiHollister 1983, 202. 2 Kisa 1908, a milefiori üvegeket a vasa murrinával (Plinius, Nat. Hist. XXXVII. 7.) azonosnak tartotta, ugyanígy M. Abraimic. Poetovio 1925. 112. A millefiori elnevezéséről és újkor történetéről: Hollister 1983. Az ókori millefiori üvegekről: Oliver 1968, Berger 1960, Sunkowsky 1966, Saldern 1964, Forbes: Studies in ancient technology. V. Leiden, 1957. 153. skk. Hoyes 1975, PWRE VII. 1389. Kraskovska 1959, Eggers 1951. Ez figyelhető meg a vetus salinai (katalógus 25.) és a poetovioi (katalógus 21.) töredékeken is. Berger 1960, nyomán. Isings 1957. alapján. Oliver 1968, 68 Saldern 1964, 46. Damevski 19716, 68. Hayes 1975, 22. Kisa 1908, 519. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 33 (1988) : 69—76. Pécs, Hungária, 1989.