Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Néprajztudomány - L. Imre Mária–Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete)
NYUGAT-EURÓPAI HÁZÉPÍTÉSI Visszatérve a szerkezet általános jellemzésére, megállapítható, hogy a padlásteret „rekeszekre" osztó gerendaváz sövényfonását helyenként tapasztották. Sajátos német jellegzetességnek tekinthetjük a kétszintes padlásteret. (Apátvarasd, Kisnyárád, Mecseknádasd, Murga). Az adatközlők egybehangzó véleménye szerint a padláson korábban szemes terményt tároltak. Bél Mátyás már idézett művében is megemlíti ezt az általában hegyvidéken használt tárolási módot. 22 Az apátvarasdi Auth-féle ház (Fő u. 57.) padlásán az 1950-es évekig tartottak gabonát. Minden nyár elején a padlást újratapasztották, padozatát a széleken ívesen sározták. A rekeszekben mindig ugyanazt a szemes takarmányt tárolták: elöl az utcai szoba fölött a búzát, mögötte árpát, hátul zabot. A kétszintes padlástér felső terében aszalt gyümölcsöt, diót és gombát. 23 A gerendaváz-szerkezet eltérő volt a malmok esetében is. 24 Az 1773-ban épült pécsváradi ún. Marxer malmot a zengővárkonyi víz hajtotta. Emlékezet szerint eredetileg egymás mellett — három malom állt, a Marx-malom (— korábban Feil József malma), Tichy malom és a ma már lebontott Mundbrot-malom. A Marx-malomban és az 1920-as években lebontott Mundbrot-malomban lisztet őröltek, a Tichy-malomban daráltak és gerendát fűrészeltek. A két első malom a hozzá tartozó szénapajtákkal, istállóval gerendavázas volt. A vázszerkezetet sohasem vakolták. A Marx-malom oldalfalának gerendavázát terméskő- és égetett tégla-falazat tartotta. A gerendaközöket részben sövényfonás, részben vályogtégla töltötte ki, attól függően, hogy a gerendaszerkezet hogy rint — attól függően, hogy a gerendaszerkezet kapcsolódott a malom berendezéséhez. A malom egyébként alulcsapós vizikerékkel működött. A lakószoba fölött a főhomlokzat gerendaváza kétszintes padlásteret takar: a malommester szobáját és egy kis raktárhelyiséget. Rendhagyónak kell tekintenünk, hogy a 18. 22 A régi ácsszerszámok közül Ófalun és Mecseknádasdon még az 1950-es években is használtak többek között a hasító-ácsfűrészt (Spaltsäge), mely kétkézmarkolattal (Querheft) volt ellátva. 23 Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. Gondolat Bp. 1984. 142. „Aki padlásra rakja gabonáját), padlóját bevonja mésszel, deszkával, vagy csak polyvával, vegyített anyaggal. Ez falun gyakoribb, mint városban." vö.: meg Füzes Endre: A gabona tárolása a maГ TECHNIKA HAGYOMÁNYA 201 századi gerendavázas építési technika a 19. század folyamán is gyakorlatban maradt. A Geresdlakon (Fő u.) talált romos épület homlokzati gerendáján 181 l-es évszámot találtunk. A Tolna megyei kutatópontokon, így a Mercy telepítette Murgán az utolsó favázas lakóépületek (a Jékel- Weil- és Ketterer-féle ház) elbontása után még több éven át megmaradtak az eredeti gerendavázas gazdasági épületek. A legutóbbi időben dőltek össze. Varsádi adatközlőink szerint a II. vh-ig álltak még a gerendavázas oldalfalú és homlokzatú pajták, melynek gerendaközeit vályogtéglákkal falazták. A gazdasági épületek faszerkezetét — ellentétben a lakóházakkal — sohasem tapasztották. 26 A Hessen-Darmstadtból települt Varsádon és Kistormáson több helyütt emlékeztek arra, hogy egykor álltak még falazatukban is gerendavázas — Fachwerkes lakóházak. Tanulmányunkban a dél-dunántúli németség eddig kevésbé ismert építkezési hagyományát vizsgáltuk. Kutatásunk a 18. századi német telepítés szempontjából egyik legjelentősebb vidékére, Baranya és Tolna németek lakta községeire terjedt ki. Többnyire a német nyelvterület középső és déli részéről érkező telepesek ismertk a Fachwerk építési technikát, melyet házaiknál alkalmaztak is. Nálunk azonban a vizsgált területek falazatában a pécsváradi malom kivételével nem volt faváz. Fachwerk-szerü gerendarácsot csak a tetőtér függőleges szerkezeteinél készítettek. Az utcai homlokzatot mindig sárral tapasztottákés meszelték. A részekre osztott padlástéren szemes terményt és aszalt gyümölcsöt tároltak. A padlást lakás céljára sohasem használták. Ez az építési hagyomány helyenként még a 19. század elején is élt. Az épületek felmenő falazata kő + vertfal vagy vályogtégla. Sajátos — feltételezhetően összefügg a korabeli tűzbiztonsági előírásokkal — hogy nálunk a lakóépületek homlokzati gerenda-vázát mindig letapasztották. gyár parasztgazdaságokban, Akadémia Bp. 1984. 89—93. 24 Auth Mihály *1929. és Trabert János *1912 Apátvarasd közlése alapján. 25 A baranyai malmok XVIII. és XIX. századi öszSizeírásáról a legteljesebb forrásközlés és elemzés. Moró Mária Anna tanulmányaiban in. Baranyai Helytörténetírás Pécs, 1981., 1982., 1983—84., 1986. olvasható. 26 Wiegand Erzsébet *1899 (Varsád), ТгаЩтапп János *1920 elmondása alapján.
