Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Néprajztudomány - L. Imre Mária–Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete)

188 L. IMRE MÁRIA—LANTOS MIKLÓS a Délvidék telepítési megbízottját kell elsősorban megemlítenünk, aki az apari — később hőgyészi — uradalmat népesíti be németekkel. A hódoltságot követő társadalmi konszolidáció lassan indul meg. Területenként eltérő a gazdasági talpraállás mértéke. A korabeli házadó-összeírások és telepítésügyi számbavételek jellemzik a községek állapotát. 1733-ból ismert a mohácsi járás két korai telepítésű szomszédos faluja Geresd és Lak (jelenleg Geresdlak) összeírása. Eredetileg görögkeleti szerb lakói 1720 körül vándorolnak el. Néhány év múlva újabb szerb családok érkeznek, majd bajor földről 1727/28ban 5 német család, akik házaikat „Hofsteíl nélkül"-i helyen emelik. A környező erdőségből a letelepedők az uraság engedélyével saját részükre nemcsak tűzifát, de épületfát is vághatnak igényük szerint. A jó minőségű tölgyből nincs sok haszon, mert „a vidék dombos, sok erdei szurdokkal, ami a fa kitermelését és szállítását igen megnehezíti, ezért fával nemigen lehet kereskedni. A parlagon heverő területek — erdő, mező — az állatok részére elegendő táplálékot ad."

7 Ismertek azok a kedvezmények, melyek a beköltözött telepeseket illettek a 18. század folyamán. A házépítési segély mellett az Urbárium szerződéseinél könnyebb terheket, robot- és dézsmakedvezményt kaptak. A kezdeti időszak telepesei kevés állatállománnyal rendelkeztek. Taba István a korabeli statisztikák összevetésével bizonyítottnak látta a németség 18. század eleji népmozgását. A megye keleti felén sertést, méhet tartó családokat alig találunk. A ló, ökör, tehén tartása nem gátolta a költözködést.

8 Az állattartás és építkezés összefüggésére még visszatérünk. Később a 18. század második felétől a hatékony földesúri kedvezmények és a nyomában megerősödő agrártermelés növeli meg az állatállomány számát. Ez időtől terjed szélesebb körben az istállózó állattartás. Településformák és telekelrendezés A Dél-Dunántúlra települő németek nagyobb részt az elnéptelenedett magyar és szerb falvakat népesítették be. Természeti, topográfiai 7

Hengl Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn 1688—1752. Teil II. Schriesheim, 1985. 167—170. &

ТаЪа 1941. 33. 9

vö.: Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái Dunántúlon. In Geographia Pannonica Szigetvár, 1931. Lantosné Imre Mária: Adatok Baranya németségének népi műemlékeihez. In.: Baranyai Művelődés 1978/HI. 78—90. adottságokkal meghatározott körülmények között falvaik kialakítására így a fizikai-földrajzi tényezők csak közvetve hatottak. Jelentős szerepe volt a különféle telepítési előírásoknak. Közülük 1772-ben Mária Terézia „Inpopulations Instruction" rendelete, majd II. József korától számtalan patens. II. József nevéhez nemcsak az első hivatalos birtokfelmérés a „Conscriptio Josephina" elrendelése fűződik, hanem az első katonai térképek, mérnökileg szabályozott telek- és beépítési utasítások előírása is. E korabeli rendeletek nyomán kialakuló új településrend napjainkban is felfedezhető.

9 Vizsgált területünkön — Tolnában és Baranyában — soros és halmazfalvak egyaránt megtalálhatók. Aránylag magasan települt falvak, pl.: Erdősmecske, Geresdlak, Véménd. A patakok vonalát követő ún. völgyfenéki település pl. : Somberek, Szűr, Palotabozsok. Jellegzetes völgyi irtványfalvak Óbánya, Ófalu. Átmeneti típusok, általában a lapos szétterüli dombságokon, többek között Tevel, Murga, Gyönk stb. A telkek beépítésére jellemzőek a már említett soros udvarok. A korabeli beépítési előírás vidékenként megszabta a telek és épületek viszonyát. összevetésképpen említenénk 1765-ből Bács megyéből Cothmann telepítési biztos rendeletét, mely előírja, hogy az újjáépülő községek házsorai legalább 20 öl szélesek legyenek. Tilos az udvart melléképületekkel keresztben beépíteni, hogy „hadd legyen levegőjárás és ne érjék a lángok a szemközt álló épületeket".

10 Dunakömlődön a parcellázott telkek mérete az előírás szerint „100 öl hosszú és 7 öl, valamint 3 láb széles". Ebből előírás szerint az épület szélessége 3 öl + 3 láb.

11 Az első telepesek házai a korabeli leírásokban A 18. századi első német telepesek házaira vonatkozóan csak szórvány adatokkal rendelkezünk. Tolna—Baranya területén a XVIII. századi egyházlátogatások közreadója, Brüstte is említésre méltónak találja, hogy a sváb házakat frank mintára építik.

12 1785-ben a 10 Dr. Czirbusz Géza: A délmagyarországi németek Bp. 1943. 48. 11

1 öl = 1,9 m Schilling Roger: Dunakömlőd és Németkér telepítése és népességtörténete Bp. 1932. 23. Dunakömlőd és Németkér 1785-ben népesül be 12 in Brüstte, Joseph : Recensio Universi Cleris Diocesis Quinque-Ecclesiensis Fünfkirchen, 1874—80. IV. 775. 898.