Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)
Történettudományok - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, IV.
KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE A XIX. SZAZADBAN 143 A legmagasabb a 2—5 holdas törpebirtokosi rétegnél, 0,7%, a legalacsonyabb pedig a 10—15 és a 15—20 holdas kisparaszti gazdaság felső és középparaszti gazdaság alsó részénél, mindegyik esetben 0,06%. A 0—1 holdas gazdaságoknál is ezekhez hasonló arány tapasztalható, 0,61%. Az 1—2 holdas gazdaságok esetében beszélhetünk az előző adatokhoz mérten nagyobb kertészkedésről, ahol az arány 2,72%. 1890-re, mint említettük, megnőtt a kertek aránya. Az intenzívebb gazdálkodásnak ez a jelensége nem egyforma ütemben valósult meg az egyes birtoktípusoknál. A 30 hold feletti birtokoknál mindenféleképpen jelentősnek kell nevezni a változást, hisz nullpontról nőtt 3,9%-ra kertjeik területe. A 15—30 holdas gazdaságok korábbi 0,08 %-os átlaga 2,56%-ra nőtt. E rétegen belül a 25—30 holdas csoport kertaránya lassabban emlekedett 1,11%-ra. Jelentős volt a kert aránya a 20—25 holdas középparaszti gazdaság középső részénél, 3,25%. Ugyancsak jelentősen emelkedett e réteg alsó részénél is, a 15—20 holdas kategóriában a kertterület mértéke, így 1890-ben 2,48% volt. Az 5—15 holdas kategóriában 0,05%-ról 2,66%-ra nőtt a kertek aránya. Az 5 hold alatti rétegeknél már a kezdeti időpontban is némelyiknek jelentős területe volt. A változás jelentős része a két időpont között ezt a réteget érintette erősebben. Jelentős növekedés valósult meg itt. A 2—5 holdas törpebirtokosok kertarányai a többszörösére növekedtek. Földjeik igen jelentős mennyisége, 18,28 %-a vált kertté. Hasonló arányú növekedés valósult meg a 0—2 holdas zsellérgazdaságoknál is. 1,66%-os arányról kertjeik az időpont végére már 20,58%-ot foglaltak el földjeikből. Az 1—2 holdas gazdaságok kertaránya 1890-re 26,19%-ra növekedett, azaz a korábbinak közel 10-szeresére. A 0—1 holdas gazdaságok kertterületei is jelentősen nőttek és 1890ben már 14,77%-ot tettek ki. A szőlőművelés magas aránya mellett tehát a kertművelés magas aránya is jellemezte az 5 hold alatti gazdaságokat. Ez a művelési ág is az intenzívebb, munkaigényesebb, nagyobb haszonnal kecsegtető művelési ágak közé tartozik. E rétegeknél azonban nyilván elsősorban nem a piaci haszonra való termelés volt a motiváló erő, hanem a család élelmezésének a megoldása. A kert által elfoglalt földterület részaránya» az egyes birtokkategóriák által használt földterületből jirt. nagys. 1864. 1980. kh % % 30—50 0,00 3,90 25—30 0Д9 1Д1 20—25 0,00 3,25 15—20 0,06 2,48 10—15 0,06 2,80 5—10 0,00 2,51 2— 5 0,70 18,28 1— 2 2,72 26,19 0- 1 0,61 14,77 összegezve a képet, bizonyos változásokat már a művelési ágak alakulásának vizsgálatakor előre sejthettünk azok növekedési, vagy csökkenési adatai alapján. A képet e vonatkozásban az tette érdekesség, hogy a növekedési, illetve a csökkenési ütem miként jelentkezett az egyes típusoknál. A vizsgálható művelési ágakat a két időpont között összehasonlítva megalapíthatjuk, hogy a változás kisebb-nagyobb mértékben mindenütt jelen volt. A változások vonatkozásában kiemelnénk, hogy az 5 holdon aluli birtokok szerkezetében jelentős változás állt be a két időpont között. Míg 1864-ben e területek 89,89%-a volt szőlő, 2,36%-a kert és 31,49%-a gyümölcs (200%-nyi területből!), vagyis intenzívebb művelés folyté területek 123,74%-án, addig 1890-re a szőlők aránya 72,86%-ra csökkent. Azaz, mintegy 17%-kal esett a legfontosabb művelési ág jelenléte. A gyümölcs a második időpontban már nem szerepelt, a kertterület pedig 38,86%-ra nőtt. így a zintenzív művelési ágakra fordított földterület aránya az összterülethez mérve 112,72%-ra csökkent. A csökkenés oka a rét és a szántó területeinek a növekedése volt. E rétegeknél az intenzivitás háttérbeszorulása ellentétben állt a földterület egészénél tapasztalható és már bemutatott folyamattal.