Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 33 (1988) (Pécs, 1989)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban (I. rész)

102 BEREZÉDY GYŐZŐ A baranyai falvakban a pecsétek tömege megjelenésében az 1720-as években döntő jelentősége volt a német telepesek érkezésének, a belső migrációnak, illetve a lakosság megnövekedése következtében éppen az állandó mozgás megszűnése utáni megállapodásnak. Nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy a vármegye rendeleti úton kötelezte a falvakat pecsétjeik elkészítésére, vagy éppen maga a földesúr a falvakkal létrejött hivatalos kapcsolat megszilárdítása érdekében kötelezte ezt. Erre utal az is, hogy 1720—30 között készült pecsétek zömét a nagy uradalmak falvai készítették: a káptalani uradalom 12, az Eszterházy uradalom 9, a Battyhány uradalmak 27 és 12 a Kamarához tartozó falu, az összes többi, szám szerint 19 uradalomból csak 16 falu készíttetett pecsétnyomót. Nyilvánvaló, a nagy uradalmak magasabb szervezettségi fokon álltak; nemcsak gazdasági vonatkozásban igaz ez, de a falvak közigazgatása is jóval fejlettebb volt. A Battyhány uradalmak különösen az élen jártak már a XVIII. században is uradalmuk szervezésében. A század második felében újabb falvak készíttették el pecsétnyomóikat, 1750—70 között 12 falu, 1770—1800 között 41 település. Ez a második felfelé ívelő időszak. Természetesen erre az időre esik a telepítések második korszaka is. Ez is közrejátszott a nagyszámú új pecsétek megjelenésében. Mindezek azonban csak az évszámmal ellátott pecsétekre vonatkoznak. Nem kevés azonban a számuk a datálatlan pecséteknek. Az iratok dátumozása nyújt itt némi támpontot. Mindössze annyit, az irat kiállításakor már az a pecsét használatban volt. Ez Baranyában — a pecsét gyűjtemény című iratfondot alapul véve éppen 100 falu esetében fordul elő. Nyilvánvaló azonban, ez a szám nem pontos, jóval több település használt a XIX. század közepén is olyan pecsétnyomót, mely több, mint 100 10 B. M. L. Közgyűlési iratok VI. 1772/g. Ekkor már e három falun kívül Mecsekszakái, Bános, Gyümölcsény, Hörnyék, Varga sem rendelkeztek pecséttel. B. M. L. Invest. Urt. (Transaant p. 1772) Nro. 38. 39. 11 Baranya megyében a telepítések következtében több zsellérfalu is volt. Ezeket zömében németek lakták. Általában a német zsellérek rövid idő alatt telkes gazdák lettek. Ilyen falu volt Pálé. Pecsétje 1785-ös keltezésű. A telepítés évét nem ismerjük, az 1767. évi conscriptiőban még nem szerepel a falu. évvel ezelőtt készült. Éppen Viszló (Diósviszló) datált pecsétje erre a példa. E typarium készülési ideje 1607, de a pecsétnyomót még 1852-ben is használták. Mindezeket figyelembe véve nem túlzás az az állítás, hogy kevés kivételtől eltekintve a XVIII. század végén a legtöbb falu rendelkezett hivatalos pecsétnyomóval. Ezt igazolja a Helytartótanácsnak egy leirata is, mely elrendeli 1772-ben, hogy Hertelend, Egyházbér és Bodolya is készíttesse el hivatalos pecsétjeit.

10 (Mindhárom falu el is készíttette typáriumát, ezek között Bodolya pecsétje datált, 1784-ben, tehát 8 évvel a Helytartótanács utasítása után készült.) A XVIII. század végéig már nem egy falu újabb pecsétnyomót készített, a másodikat, sőt előfordult az is, hogy a harmadikat elkészíttették. A XIX. századra újabbak készültek, s erre az időszakra csaknem valamennyi baranyai falu rendelkezett hivatalos pecséttel, ami egyúttal nem jelentett mást, mint azt, hogy valamennyi faluban helyi közigazgatás működött.

11 A XIX. század második negyedében annyiban változott a helyzet, hogy megjelentek a magyar nyelvű pecsétek is. Az 1844. II. t. с a magyar nyelv hivatalossá tételében tett intézkedést,

12 hatása jelentkezett a pecsétek nyelvezetében is (Baranyabán 1845, Vörösmart 1845, Mohács 1848). A falusi közigazgatás legfontosabb jelvényének 1849 után is még volt valamelyest elfogadható szerepe. Még az ötvenes évek elején is használták őket, hitelesnek ismerték el. Bár 1855-ben is készített fémbe vésett typáriumot, Mecsekalja — újonnan alakult község pecsétje, még 1930-ban is rajzos, ugyanúgy, mint Komló 1947-ben készült gumipecsétje. Baranya megyében — ismereteink szerinti első falusi pecsét 1607-ből való, s Viszló (Diósviszló) használta (még 1851-ben is), s az utolsó 1947-ben készült, s 1950-ig, a tanácsválasztásokig volt használatban. 1785-ben még kizárólag zsellérek lakták, mégis volt saját pecsétjük. Szabásnak azonban sohasem volt pecsétje, még 1850-ben is a szágyi pecsétet s a szágyi bíró kézjegyét helyezték az iratra. Mondhatjuk azt is, Szabás Szágyhoz tartozott. Múlt századi térképeken nem is szerepel. 12

Lásd: Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiaja. Megjelent Ungváron 1881-ben Pollacsek Miksa könyvnyomdájában. Ennek 20. fejezetében a szerző a megye községeinek ismerteti pecsétjeit. Ezek zöme az 1844 II. t. с értelmében 1844-ben készült.