Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Néprajztudomány - Mándoki László: Ha eljön, nem jön el ... Adatok egy rejtvénycsalád eredetéhez és elterjedéséhez

132 MANDOKI LÁSZLÓ corn comes. (Thus say the S. Carolina negroes when sowing corn.) Knortz, p. 210, No. 2. 944d. If he come, he no comes, (If he no comes, he comes. - Corn and crow. If the crow comes, the corn doesn't. If the crow doesn't come, the corn does. Fauset, Nova Scotia, p. 170, No. 152; Perkins, New Orleans, p. 110, No. 46. Bacon and Parsons, Virginia, p. 327, No. 136. 944e. A prisoner was offered his freedom if he could think of a riddle which the officers could not answer. Looking through his prison bars, he saw a farmer planting corn and crows were flying overhead. The prisoner said, „If he come, he no come; and if he no come, he come." The offilccrs could not answer, so he was given his freedom. If the crows come and eat the corn, the corn will not grow; but if the crows do not come, the corn will not grow. Oral, New York. 945. When it come, it docs not come ; when it docs not come, it come. - Rat and corn. Beckwith, Jamaica, p. 202, No. 177. A fenti nyolc adat (hiszen a 944d. szöveget három helyen jegyezték föl) zömében négerektől származó gyűjtés, s ez annál is érdekesebb, mert tudomásunk szerint Afrikában sehol sem került feljegyzésre с találós kérdés semmilyen változata, pedig Taylor nagyon gondosan összegyűjtötte e rejtvénycsalád változatait (1951: 777) - ezeket is változtatás nélkül idézzük az alábbiakban: 944a through 944e. Breton: Sauvé, 120; Lavenot, Basse-Bretagne, pp. 667-668; Le Pennée, 23. Frisian: Dykstra, Snypsnaren, p. 101. Flemish: joos, 1236. Luxemburg: De la Fontaine, 60. German : Wossidlo, 932 ; Carstens, Schleswig-Holstein, p. 415; August Stöber, Elsässkhes Volksbüchlein (2d ed.; Mühlhausen, 1859), pp. 94-95, Nos. 404, 405; Renk, Tyrol, 114; Нашка-Otto, 565, 654. Swiss: Roch-holz, 413; Zahler, Münchenbuchsee, 75; J. Müller, Innerschweiz, 7. Danish: Kristensen, p. 222, No. 51; Feilberg, Ordbog, III, 1154, s.v. „aerte". Swedish: Dybeck, Ruaa, 1850, p. 35, No. 62. French: Rolland, 69; Blade, Armagnac, 92; Roque-Ferrier, Languedoc, p. 331 ; Baissac, Mauritius, p. 413. Italian: Tschiedel, p. 276, n. ï. Surinam: Herskovits, p. 449. No. 88. 944e. The speaker employs the riddle of crows and corn as a neck-riddie. 945. German: Huss, Siebenbürgen, 90 (mice). Azokból a hivatkozásokból, amelyeket egyáltalán ellenőrizni tudtunk,

7 Taylor olasz adata tévesnek bi7 A Ttfj/or-idézetekbcn szerepíő bibliográfiai rövidítéseket nem oldottuk fel, ezeket lásd művének 871-897. lapjain (Collections of Riddles Cited). A jelen írás irodalomjegyzékében csak azok a munkák szerepelnek, ameiyket magunk is elértünk összeállításunk készítése során. zonyult: Tschiedel idézett szövege más, és gyűjteményében másutt sem fordul elő az általunk vizsgált találós kérdés, viszont Müller 1. (Uri kantonból származó) szövegénél - s ezt feldolgozta Taylor is, lásd fentebb - található egy jegyzet is: 7. Wennd's chunnt sä chunnts nit, und wennd's nit chunnt, sä chunnt's.

1 1 ím Tessin : Se veng, non veng, se non veng, veng. Müller 1917: 2 - a megfejtés a cikk végén, a 6. lapon olvasható.: Häuf-Cheeräli [Hanfsamen] oder Samä-Cheeräli und dz Veegäli. (A ticinoi szöveg megfejtését nem adja meg a gyűjtő!) Nemcsak az ilyen véletlen elírások miatt, hanem a tudományos pontosság kedvéért is kívánatos lenne valamennyi hivatkozást ellenőrizni, sőt, bizonyos megközelítés nem is képzelhető el másképp, mint a szövegek pontos elemzésével (lásd alábbi táblázatos öszszeállításunkat). Sajnos, jelen írásunk összeállításakor csak az adatok egy részénél sikerült az eredeti forrásokhoz hozzáférni - ezeket kívánjuk idézni és kommentálni az alábbiakban. Hanika-Otto (1930:113) Böhmetwald és Felizienthal, Galizien helymegjeíölésekkel közti rejtényünknek mesébe ágyazott változatát, gyűjteményének 654. szövegeként -ß Der Kaiser Josef reiste einmal durch sein Reich. Da kam er an einem Feld vorbei, auf dem ein Bauer ackerte und dabei immer die Worte sagte: Kemant's oft kemant's nit; Kemant's nit, oft kemant's. Der Kaiser fragte, was das bedeuten solle, worauf der Bauer erzählte, er werde auf diesem Acker Erbsen säen; wenn nun die Krähen kommen, so kommen die Erbsen nicht, kommen aber die Krähen nicht, so kommen die Erbsen. Der Kaiser gab dem Bauer Geld und gebot ihm, erst dann die Auflösung des Rätsels irgendeinem andern zu sagen, wenn er sechzigmal das Bild des Kaisers gesehen habe. Dann fuhr er nach Hause und erzählte allen Hofleuten von diesem Erlebnis. Keiner konnte das Rätsel lösen. Da reiste ein Hofmann eigens zu dem Bauer hin, gab ihm 60 Goldmünzen, auf welchen das Bild des Kaisers war und erhielt dafür die Aufklärung über den Sinn der Worte-Ais er dann dem Kaiser die richtige Deutung überbrachte, wurde dieser recht zornig. Um sich an dem Bauer zu rächen, befahl er 30 Weibern, zu dessen Hause zu gehen und dort die „große Seite' zu verrichten. Als sie hinkamen, sagte der Bauer, seinerwegen " A forrásként feltűntetett két folyóirat megfelelő számaihoz (Quellen und Forschungen zur deutsche Volkskunde; Sudetendeutsche Zeitschrift für Volkskunde) egyelőre nem tudtam hozzájutni.