Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye

194 ROMVÄRY FERENC 33. Enteriőr 1889. földszint 3. ban, hogy Vasváry is főként lokális területre szorítkozott, a helyi forrásokat kereste meg, a helyi művészeket, a helyi műipart támogatta és foglalkoztatta. Nem igazán históriai érdeklődés vezérelte őt, a kortárs ipar teljesítményei izgatták elsődlegesen. A múltat a historizmus sajátos jelenbe transzponálásával élte át, a századvég historizáló-eklektikus szellemiségének jegyében. Mattyasovszky Zsolnay Teréz a szemtanú hitelességével nem éppen hízelgő módon így írt róla: „Vasváry nagy csodálója volt a (Zsolnay) gyár készítményeinek. A villa szobáit, de különösen a nagy fogadószobát számtalan falitálfel díszítette. Külön e célra asztalokat, falipolcokat, konzolokat és oszlopokat állított fel, amelyeket úgy telizsúfolt vázákkal, hogy egész háza egy rosszul rendezett raktárhoz hasonlított. Vasváry nem volt igazi műgyűjtő, de annál szenvedélyesebb szerző, aki még akkor sem tudott szenvedélyének ellenállni, amikor ezzel tekintélyes vagyona határait is túllépte."

78 Egy századfordulón kiadott városi bedecker mint látványosságot említi : „Vasváry György műgyűjteménye a szőlők közt fekvő szép nyaralójában, az ún. Vasváry telepen megtekinthető a tulajdonosnak kikért beleegyezésével."

79 Vasváry György pécsi kereskedő személyében a 19. /8 Zsolnay Teréz-M. Zsolnay Margit: i. m. 133. o. '

9 Ism. városi bedecker: 30. o. század második felének törekvő, úttörő polgártípusát kell látnunk. Pécs ez idő tájt rohamosan fejlődött. 1845-ben lakosainak száma 14 ezer volt mindössze, 1890-re ennek két és félszeresére, 34 ezerre nőtt. Az ipar és a kereskedelem fellendült, bár a vasúthálózat kiépülése megkésett, az országos főútvonalak pedig elkerülték a várost. A szén azonban a hagyományos iparágakon túlmenően a vasgyártást, hacsak rövid időre is, de meghonosította Pécsett. Kétszáz évvel a török uralom alóli felszabadulása, száz évvel szabad királyi városi rangra emelése és húsz évvel a kiegyezés után az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt. Bár a lakosság számát tekintve ekkor még mindig az ország városainak sorában kb. csak a huszadik helyen állott.

80 Kulturális - különösen zenei - téren is nagy fejlődés mutatkozott és az emberek igényessége a jómód függvényeként ugyancsak sokoldalúan megnyilvánult. A városi polgárság életkörülményei jelentősen megváltoztak. Sorra épültek át a városi polgárházak, megtartva azonban a középkori városszerkezetet, a keskeny utcák Pécsre oly jellemző hangulatát. 80 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. 294. o. - Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. Pest, 1851. 208. o. - Várady: i. m. I. kötet, 683. o. - Dr. Kolta János: Baranya megye és Pécs város népesedése, 1869-1968. Pécs, 1968.