Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a 19. század második felében III.

CSERDI ANDRÁS lagos birtoknagyság e területen is jelentősebb mértékben nőtt. Bár az indulóképlet eltérő az előző két határrészétől, a végeredrnéy egyező azokéval, az átlag feletti birtokrésszel rendelkező gazdaságok birtokátlaga növekedett, a másik pólus pedig vesztett a földterületéből. A falu Körtvélyes elnevezésű határrészében csökkent a paraszti gazdaságok által művelt föld területe, és az itt földdel rendelkező gazdák száma is csökkent. Mindemellett ugyanaz a jelenség játszódott le, mint amit már korábban tapasztalhattunk. Az átlag feletti nagysággal rendelkező birtokok átlagterülete övekedett, az átlag alatti részekkel rendelkező gazdaságok területe pedig fogyatkozott. A már példaként emlegetett Dávidföld elnevezésű határrész új színt jelent vizsgálódásunk szempontjából. A dűlő területe növekedett, az itt földet birtokló gazdák száma viszont nem változott. Ebből adódóan birtoknagyság növekedése azonban úgy valósult meg, az átlagos birtoknagyság növekedhetett. Az átlagos hogy az átlag alatti gazdaságok területének átlaga csökkent, tehát az átlag feletti területekké! rendelkező gazdaságok gyarapodtak elsősorban. A Nagy Tőfa elnevezésű határrészben a magángazdaságok által művelt földterület növekedett, birtokosainak száma viszont nem változott. Innen tovább a képlet már ismert. Az átlag feletti területekkel rendelkező gazdaságok átlagos nagysága növekedett, az átlag alatti birtokrészekkel rendelkező gazdaságok rovására. A képet összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a kisebb birtokrészek csökkenése gyakran együtt jelentkezett a nagyobb birtokrészek térnyerésével. A részletes vizsgálat e tény alátámasztásán túl azért is érdekes volt, mert megmutatta azt is, hogy az azonos végeredmény a valóságban hányféle úton jöhetett létre, hány különböző kiindulási helyzetből adódhatott az azonos, végső képlet. Igaz az is, hogy találhatunk olyan példát is, amikor mindkettő résztípus növelte a területét, vagyis nőtt az átlag feletti és az átlag alatti gazdaságrészekkel rendelkező magángazdaságok területe egyaránt. Ez a jelenség 7 esetben figyelhető meg a falu határrészeiben. Olyan eset viszont, hogy a kisebb birtokrészek átlaga növekedett volna, és ezzel párhuzamosan csökkent volna a nagyobb birtokrészek átlagterülete, csak egy esetben, a Kölesföld esetében volt tapasztalható. Ez a tény a levont következtetésünk igazságát még szigorúbbá teszi. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a kölesföldi változások nem valószínű, hogy valamiféle gazdasági harc eredményeiként alakultak ki, sokkal inkább elképzelhető, hogy a területet esetleges gyengébb minősége miatt hagyta el a nagybirtok. A területi változások mozgatója lehetett esetleg az is, hogy néhány nagyobb birtok épp a racionalizálás, birtokösszevonás céljából, megkísérelve jobban koncentrálni a birtokát, az itt levő területeit eladta vagy elcserélte. A dűlők szerinti vizsgálatot érdemes volt elvégezni azért is, mivel a korabeli parasztbirtokok általános sorsára világíthattunk rá a kapott adatok segítségével. Jobban kidomborodhatott a történelmi tendencia, a kisbirtok térvesztése a nagybirtokkal szemben, ugyanakkor ennek egyéni megvalósulásait is láthattuk. Az a tény, hogy az átlag feletti és az átlag alatti gazdaságrészek közti területi különbség a vizsgált 26 év alatt 204,5 I]-öllel növekedett, felhívja figyelmünket a lényegi jelenségre. Nevezetesen arra, hogy hiába növekedett néhol a kisebb gazdaságok területe, mint azt korábban láttuk, ezek relatív lemaradása a nagybirtoktól, a gazdagabb paraszti rétegektől történelmi szükségszerűségek által meghatározott dolog volt. Ezzel együtt a főcsapással ellentétes, azt árnyaló mozzanatokat is megfigyelhettünk. Fő témánk kifejtésének e rövid részében a birtokkategóriákra jutó földterületek méretét, és a magángazdaságok dülőnkénti vizsgálatát végeztük el. Jelen sorok folytatásaként legközelebb a birtoktípusok és a művelési ágak összefüggését, valamint a nemzetiségi föídbirtoklási viszonyok vizsgálatát szeretnénk elvégezni, hogy a témát befejezettnek tekinthessük.