Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Madas József: Pécs régi temetkezési helyei

80 MADAS JÓZSEF A szigeti külvárosi temetők —— a temető teljes területe a temető megnyitáskori területe a mai utcahálőzat külvárosi temetőt újra körülsáncoltatta, megépítette a kaput, és így a kegyeletes állapotot biztosította. Közbevetőleg érdemes megemlíteni, 1829. május 8-9-én a Parochia ad S. Franciscum Seraphicum-ban egyházlátogatást tartott a püspök. Ennek jegyzőkönyve megemlíti, hogy a temetőben kőkeresztet állítottak, melyet P. Zob Gerő, a parochia adminisztrátora 1827. november 18-án megáldott. A X. Sectioban a temető rövid leírását is adja. "Coemeterium in Matre in Campo et pascuis extra Suburbium Szigethanum existit, sat amplum, ct benedictum, est solum modo circumvallatum, a Conventu distat celeriter eundo 1/2 hóra. (distat) Est ctiapmcnes Coemeterium. hoc aliud pro Acatholicis destinatum." Az anyaegyház (mivel mint filiale Nagyárpád is a plébániához tartozott) temetője a mezőn és legelőn van a szigeti külvároson kívül, eléggé terjedelmes, meg van áldva és egyszerű módon körülárkolva. A konventtől való távolsága sietve egy fél óra. Van a temető mellett egy külön rész a nem katolikusok részére leválasztva. Mint látható, ezt a részt nem is tekintették a plébániához tartozónak. Az árokkérdés csak nem jutott nyugvópontra. 1833. október 27-én Dollinger Károly polgármester alábbit jelentette a tanácsnak. Tekintetes Nemes Tanács! Pucher Joseph Kebelbéli Szószóló, és több Választott Polgár Uraktul fel szolitatván ,a véget, hogy a Szigeti Városi Temetőt, amelynek Sántzai már anyira el omladoztak, hogy a marhák és sörtvélesek tsapatszámra be mentek, ujonan fel sántzoltatván kötelességemnek lenni tartom ... egy öli Sántz 30 xrokba kerülne ... a földnek követsessége miat. .. folyó holnapnak 21-én . . . legoltsobért tsinaloknak húsz xr W. öl it által adtam ... Dollinger Károly polgármester. A talaj „követsességét" és az eltelt évtizedek természetes inflációját figyelembe véve, az árok sem lehetett, mélyebb, mint az említett budai külvárosi. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy már 1845. február 17-én, 643. sz. alatt a következő beadvány érkezett a tanácshoz: Tekéntetes Tanáts! ... a' Községnek nem kevés botránjára itten a' Temetőkbe, mellyekrc éppen semmi felvigyázat nintsen, nem tapasztaltatik, mert ezek tüvisbokorral, és tüskékkel megtelve, és a' miatt is azokban többször marhák legelve találtatnak; miért is a' Tettes Tanáts minden alázattal megkérettetik, hogy a' Temetőknek kitisztítását és ezentúli tisztán tartását a' sírásóknak szorosan meghagyni, úgy a' Szigeti külvárosi temetőnek körül sántzoltatását, és a' szükséges kapunak elkészíttetését megrendelni méltóztatna. Költ Pécs Szabad Kir. Város Választott Község Gyűléséből Febr,17-én.l845. Müller Fr. h. szószóló. Ugyancsak 1845-ben volt egyházlátogatás is. De ennek jegyzőkönyve is csak annyit mond a temetőről, hogy a szigeti külvárosi legelőből van kihasítva, árokkal kerítve, elég terjedelmes, ahol a nem katolikusok sírjaikat elkülönítették. Szomszédságában van a zsidók temetője, mely fallal van kerítve. Az eddigi adatok nem adtak felvilágosítást a temető alakjáról, nagyságáról és pontos helyéről. Bár akad egy-két vázlat, mely a temetőt feltünteti, de ezek megbízhatatlanok. Pontos képet csak az 1865. évi kataszteri térkép ad. A szigeti külvárosi legelő közepén egy kb. 200x100 méter területű körülárkolt rész. Északi, keskenyebb oldalán volt a kapu, középen a két főút keresztezésében a kereszt. Hogy a nem katolikusok részére elkülönített rész hol volt, azt a térkép nem tünteti fel. A temetőtől délre, mintegy ötven méternyire volt a zsidó temető. A temetőt két alkalommal is bővíteni kellett. Először keleti oldalához csatlakoztattak egy azonos hosszúságú, de keskenyebb területet, majd a déli oldalon a zsidó temetőig terjeszkedtek. A temetők és a Megyeri út között nyúlt el a szőlészeti telep. A temetőket a Megyeri út felől lehetett megközelíteni. Mikor 1904-ben az új köztemetőt használatba vették, természetesen a temetkezés a szigeti városi temetőben is megszűnt. Majd részben beépült az Alkony, Athinay, Csend és Atléta utcák házaival, de nagyobb részén igen közkedvelt játszóteret létesítettek, mely a laktanyaépítésig maradt fenn. Még sötétebb, sőt úgy látszik megfejthetetlen homály fedi a pécsi zsidó temető keletkezésének időpontját. Hárman is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ketten még akkor, amikor a hitközség minden iratanyaga rendelkezésre állt. Weisz Jakab 1893. december 2-án jelentetett meg egy hosszabb cikket A pécsi zsidó temető címmel a Pécsi Naplóban. Csak homá-