Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Madas József: Pécs régi temetkezési helyei

70 MADAS JÓZSEF hoz került a sekrestye. De az időpont ismeretlen. Ismert viszont az a tény, hogy az 1780-as évek első felében a városi tanács - nyilván helytartótanácsi utasításra - szenátorokat küldött ki a szerzetesi templomok kriptáinak ellenőrzésére. Ellenőrizni, hogy a kriptákra vonatkozó rendelkezéseket végrehajtották -e. Bár az ágostonosokra vonatkozó ilyen adat nem került elő, nyilvánvaló, hogy az ő kriptájuk sem maradhatott ki a sorból. Az is lehet, hogy még az ellenőrzéseket megelőzően, saját jószántukból készítettékel a külső kriptalejáratot, mely a szentély déli oldalára, a sekrestye helyére került. Ennek még a rend 1786-ban történt feloszlatása előtt kellett megtörténnie, különben az ilyen jelentős költséggel járó építkezésnek a városi iratokban nyoma kellett volna maradjon, hiszen kegyúrként a városnak kellett volna viselnie. Az bizonyos, hogy a későbbi Canonica visita-k szerint a kriptalcjárat a szentély déli oldalán van. Hogy az ágostonosok kiket temettek kriptájukba, nem derült ki. A liber mortuorum 1785-ig rendszeresen megjelöli, ha valamelyik szerzetnél temetkeztek, de 4 ilyen bejegyzést az ágostonosokra vonatkozóan nem találni. Van egy bejegyzés 1774. május 12-én, mely szerint „Jacobus Millpauer coelebs Austriacus ex loco Neulempach oriundus provisus obyt in Residentia PP. Augustinianorum Annorum circiter 65." Az ausztriai származású nőtlen Millpauer Jakab a halotti szentségekkel ellátva az ágostonos atyák rezidenciáján kb. 65 éves korában elhunyt. Joggal feltételezhető, hogy vendégüket kriptájukban temették el, de ez nem bizonyosság. Az viszont már bizonyítható, hogy a rend feloszlatása és a plébánia 1789-ben történt létesítése után is folytak ott temetkezések. A liber mortuorum szerint 1790. október 5-én Drinovszky István presbitert az Ágoston templom kriptájában temették el. Az ágostonosok a királyi rendeletet csak részben hajtották végre. A kripta külső lejáratát elkészítették, de a belsőnek fülkékre osztását már nem. Ezt bizonyítja az 1829. május 7-én tartott egyházlátogatás jegyzőkönyve, mely a Sectio III. Caput I. alatt azt írja: „Crypta est normalibus dispositionibus Regiis conformis, ad quam erga taxám 24 flór." Vagyis: A kripta a királyi elrendezési előírások szerint van kialakítva, melyhez az ár 24 ft. Nincs azonban teljes összhangban ezzel a Sectio XII. p. 19. melynek magyar fordításából kitűnik, hogy: Mivel a plébániatemplom kriptájában falazott fülkék nincsenek, a koporsók egymásra vannak helyezve, amiből néha nyáron romlás kellemetlen szagú légárama mérgezhet, a következőkben, ha a kriptában temetés lesz, a templomnak fizetendő 24 forint fülke ellenében legyen és a koporsó befalazandó. Az 1860. évi Visitatio Pars I. Caput I. 3. § csak annyit közöl, hogy: „Cripta est infra Ecclesiam adquam abexitus a latere orientali aditus pariter morui rarissime et tunc ergam taxám 10 fi. sepelientur." A templom alatt kripta van, melyhez a lejárat a keleti oldali bejárattal együtt van. Halottat csak a legritkábban temetnek és csak 10 forintos áron. Az 1904. évi Visita I. fej. 2. § 5. p. szerint: „A templom alatt sírbolt van, melybe 1860. évi január hó l-jén temettek utoljára (Bubreg Istvánné sz. Hajmássy Annát), ennek délre fekvő bejárása befalaztatván, föléje egy templombcjárás nyittatott." Az Ágoston templomhoz cinterem sohasem tartozott. A pálosok templomához ugyancsak nem csatlakozott cinterem. De kriptája volt. Érdekes, ezzel kapcsolatos információt közöl dr. Kopcsányi Károly jogakadémiai tanár A Pécsi jogakadémia múltja és jelene című, 1897-ben megjelent munkájának 65. sz. jegyzetében : „Jónás (József őrkanonok, jogakadémiai aligazgató) kézirata szerint 1767 körül épült azon felírás szerint, mely a templom alatti kripta nyílását záró kőről kivehető volt: cXpeCto DoneC Venlat aLteratlo Mea. (Jób. XIV. 14.). E kő a templom helyreállítása alkalmával eltávolíttatott és a bejárat a templomból, valamint kívülről egészen befalaztatott, a nyugati oldalon csak kis ablaknyílás hagyatván meg." Ugyancsak ő írja a 12-ik oldalon, hogy: „A pálosok távozása után sóraktárnak használtatott." A templom. Hogy a kriptát is felhasználták-e raktárul, az a szövegből nem tűnik ki. A pálosok kriptájáról két forrás ad részletesebb információkat. Az egyik dr. Szőnyi Ottónak A pécsi lyceumi pálos sírbolt című ismertetése, mely a PécsBaranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője, VIII. évfolyam 2. füzetében jelent meg 1914-ben. Ebben Szőnyi a kripta megszemlélésénél nyert tapasztalatait Brüsztle vonatkozó adataival kiegészítve ismerteti. Leírja, hogy a szentély falában lévő szellőző nyíláson át jutott be a kriptába 1914. május 22-én. A kriptát Brüsztle szerint 1756. január 2-án kezdték kiásni és építeni. Mivel ismert, hogy a templom felszentelése 1756. június 13-án történt, nyilvánvaló, hogy az építkezés addig be is fejeződött. A kripta 8 öl hosszú. Az egész szentélyt és a hajóból két kápolnafülke területét (jobbról és balról egy) foglalja el. Majd 1766. év végén a pálosok szerződést kötöttek a pécsváradi kőfaragóval a kripta száját takaró kő kifaragása iránt 60 forint árban. 1768. november 8-án beszállították a pécsváradi márványból készült rózsaszínű követ. E kövön van kifaragva a fent ismertetett szöveg a kronosztikonnal, mely 1767. évet jelez. Közli Szőnyi, hogy: „Ez a kő most a lyceum földszinti folyosójáról az udvarra vezető ajtó előtt fekszik. Meg van csonkítva ... Gondoskodunk a kő felszedéséről és illető helyre juttatásáról: a templom falába való helyezéséről... Elsőnek eltemették bele Mechtler László pálosszerzetest... 1761. március 8.-án." A két kápolnafülke alatt a kriptában két, 3 m mély keresztszárny van. E két szárnyban egy-egy lépcsőzet maradványai láthatók. A keleti szárnyból a sekrestyébe vezető folyosóba, a nyugatiból a templom és a nyugat felé szomszédos sikátorba lehetett jutni. . . valószínű, hogy ... ezeket akkor készítették, mikor a templomot