Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Történettudomány - Reuter Camillo: A török utáni Pécs korai utcaneveihez
A TÖRÖK UTÁNI PÉCS KORAI UTCANEVEI 57 günk. Fel kell dolgozni a vonatkozó városi (és Baranya megyei) levéltári anyagot (talán legcélszerűbbnek látszik a polgárság névanyagának névtani feldolgozása) kellő körültekintéssel. A kellő körültekintést azért hangsúlyozom, mert kimutatható a családnevek - középkor óta ismert jelensége -, hogy azonos személy neve más-más nyelven lelhető fel. Általánosságban a két nyelvi név azonos értelmű, de eltérő jelentésű, azonos személyt jelentő nevek is előfordulnak. Hazánk városai (pl. Kolozsvár, Buda stb.) középkor óta mutatják e jelenséget. De falvaink - nemzetiségi vidéken - hasonló természetes jelenségre vallanak (Па В., Gömör m. I-IV. к. passim). Pécsett - ugyanazon személy - 1712-ben Budimacz [ -.Budinacz] Tamás, 1713, 1722, 1727, 1729-ben Buday ~ Budai ~ Buda} Tamás. Madas József kitűnő, kimeríthetetlen művei nyomán, ahol egy-egy telek, ház sorsát okmányszerűen követi, látjuk, hogy egy-egy családnév milyen változásokon {Schein > Sajnovics stb.), milyen nyelveken bukkan fel. A betelepült németség aránylag szilárdult névviselete miatt ~ úgy látom-, a névváltozás náluk a legritkább/' Legélénkebb a horvátoknál, akik gyakorlatilag vezetéknév nélkül érték el a XVIII. sz.-ot. 1719-ben Matthievics Mihály. 1727-ben Bajraktár ('zászlótartó') Mihály. 1712-ben Kovácsovics Miklós, 1744. VII. 3.: fluvius defluens ex Potorluk. XI. 20. : fr. Michael Eremita Montis S. Jacobi ... in Tcritorio! Eccl. quisse cca. Kantovar pro Ercctione Capellae 1745. VI. 22: ncc non vineam Kiss Makár aliter Kerkalla vocitatam : vinca in Promonthorio Makar aliter Aranybegy vineam 1746.1. 4: infra Molam Dominicanorum Bassa Malma vocitata I. 28 : Ballukanya extra portám Budensem 1747: ad vallem Dalindo [!] dictam Klemm, Pécsi helynevek 6-7. : pratum Remete-Réttye Uo. 6. I. 19: Sziget kapun kívül Dain Völgyében lévő Szöllejét 1749. III. 4: valus seu Pericsizma 21 : extra Portám Szigethanam in Dajndol XI. 9: Dani Völgyében helyeztetett Szöllejét 1752. VI. 20 : vulgo Kerkallya Promonthori vocitati VII. 1 : versus etiam Sacrum fontem [= Mecsckszentkút] . .. unum Pratum Remete 1764. VI. 13: ezen Városban lévő házát, melynek szomszédi... Éjtszakrul Utza, melynek szélessége Éjtszakrul, tudni illik az Öreg Utza felül 1765. VII. 19: a Vass Kapun kívül lévő szöllejét XII. 23: a Szigeti Kapun kivül Balokánya mellet levő rétyét '' Mollay Károly volt szíves lektori véleményében közölni: A névváltoztatás a XVIII. században a betelepült németségnél is még megvolt. Csak 1814-ben és 1815-ben jelent meg az a királyi rendelet, amely helyhatósági engedélyhez kötötte a családnevek addig önkényes változtatását. 1727-ben Zubancsia Mikolarovics, 1727-ben Kovacsevics Miklós zubonyos. Néha keverednek a keresztnevek is: 1718-ban Julancsy Mátyás, 1722-ben Julancsy Máté, 1727-ben Csulancsia Mátyás. Tehát nagyon csínján kell bánni a következtetések megállapításánál, akár az utcaneveket, akár a vezetékneveket faggatjuk Pécs városában, hogy melyik milyen nyelvet, nemzetiséget fed. Bizonyára túl részletezőnek tűnt, hogy a XII. és a XV. sz.-i Pécs életébe - Froa nemesasszony és Huendler Vid kapcsán is - ilyen mértékig belemélyedtem. Vezetett az, hogy felületes, adatokat óvatag müvekből felkapkodó, de az akkori életre, a hivatkozott személyek életét fel nem táró módon való hivatkozások a XIX.-XX. sz.-i nemzetiségi szemlélettel párosulnak. E hibás módszer bemutatása szükséges, különösen akkor, amikor az előzmények ilyeténképpeni interpretálása hibás következtetésekre ad lehetőséget. Dolgozatomban - ahol más forrást nem említek Madas József felbecsülhetetlen értékű munkájára támaszkodtam. Ezenkívül abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy módom volt használni és adatait felhasználni azon kéziratos gyűjtésének, amely a város tanácsülési jegyzőkönyveiből készült. Ez esetekben azok napi dátumára hivatkozom. Fogadja ezért őszinte köszönetemet. [nem a mai, hanem a Vasfürdőnél volt Balokány!] : a Szigetin Kapun kívül 1766. I. 21: Horváth János Sz- Bertalan kápolnájánál lévő Remete : adom Pétset Szigethi Kapura vezető Utszáhan 1767. II. 4, V. 8: mellynck szomszédi Nap Keletrül Siklósi nevezetű kapu V. 11 : Kaposvári nevezetű kapun kívül V. 29 : Én Tanyi László itt belső Városban P. P. Dominikánusokon alul való Utszáhan 1768. I. 2.: ugyan ezen Belső Városban Piarczon lévő Házával . . . Éjtszakrul a közönységes Piarcz VIII. 13: a Puska Por égető Házhoz vezető szekér út 1769. IV. 11: Délrül P. P. Franciscanusok nevezetű Utsza 1774: Kant óvár y Katalin néhaj Sztánkovits István megh hagyott özvegye Borsy K., A pécsi nyomdászat kezdetei 81. lap 6. jegyz. 1775. VIII. 4: Miller József Föstő Havi Boldog Asszony Kápolnája Gondviselője 1776. I. 3: Vagyon a Nagy Utzáhan 1777. VII. 16: Belső Városban Barátok Uczájában lévő 1778. VI. 3: Budai Kapun kívül akasztó fán tüll VII. 14: A káptalan a Stock házat követeli . . . X. 18: itt Belső Városban és öregh Uczában . . . Házát 1779. IV. 16: Budai Kapun kívül, Akasztófa alatt levö Malmát 1780. III. 10: Város Kamarássá a Vass Kapuhoz a hol a viz magát föl-adta 1781. IX. 29: in Civitatis hujus Foro Hentessonibus Carnis emacillationem ["Hentes piarc-hói latinosítva] 1783.11. 16: Belső Péts Várossá Sz-Florian nevezetű Utzájában 1784. IV. 15: kis piarczrul P. P. Kapucinusok Klastromához meneő Utzában fekszik MAGYAR ÉS HORVÁT NYELVŰ ADATOK PÉCS TÖRÖK UTÁNI KORAI HELYNEVEIHEZ