Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Régészet - Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról

A PÉCSI KÉSÖRÓMAI-ÓKERESZTÉNY MAUZÓLEUM 35 4. ábra. Dániel az oroszlánok vermében. fekvő „X" pilléren is látható. Az „Y" pillér fölött, a már donga boltozatszerűen befelé hajló falrészen legelő állat, feltehetően szamár felszerszámozott feje került elő (Pintér Attila felfedezése a restaurálás alkalmával). Mivel ez a képmező csak felfelé terjedhetett, ebből az következik, hogy a sírkamra boltozatos teteje is falfestményekkel volt díszítve. A sírkamra keleti felében három szarkofág talapzatára, illetve töredékére bukkantunk (6. ábra). A déli fal mellett nagyméretű (hossz.: 2,60-2,66 m, szél.: 1,30-1,32 m) fehérmárvány szarkofág alsó része került elő. Csak az alja maradt meg, ennek mag.: 40-45 cm. Oldalfalait leverték. A szarkofág töredékeit, több száz kilogramm fehérmárvány-darabot a sírkamra belsejében találtuk meg; de nem valamenynyit, sok töredék hiányzik a szarkofágból. A szarkofág nyugati végén (7. ábra) kétoldalt egy-egy fülkében álló puttók találhatók; meztelenek, oldalt lecsüngő redős köpenyben. A bal oldali alak mellett vesszőből font kis kosarat faragtak ki, tetején virágokkal. A jobb oldali kezében görbe szőlőmetsző kést tart. Feltehetően évszakábrázolások, a tavaszt és az őszt szimbolizálják. Közöttük a mezőt húsos indák, levelek töltik ki. A szarkofág keleti végén csak az északi alakot faragták ki, ez hasonló a déli végén láthatóakhoz, kezében fügekoszorút (nyár ábrázolás) tart. A déli fülke alakja kidolgozatlan maradt. Közöttük hasonló húsos indadísz. A szarkofág előlapja hármas tagolódású volt: középütt sima mezővel, bizonyára a szokásos felirat számára, amely azonban soha nem készült el. A középső mező két oldalán egy-egy fülkében feltehetően a két gyászoló Attist akarták kifaragni, azonban a nyugati fülkében állót csak nagyjából elkezdték, a keleti fülkében lévőhöz hozzá sem fogtak. A szarkofág tehát nem volt teljesen készen, amikor beletemetkeztek (8. ábra).