Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Muzeológia - Ujvári Jenő: A Baranya megyei múzeumok 1986. évi működése
A BARANYA MEGYEI MÚZEUMOK 1986. ÉVI MUNKÁJA 245 d) Külföldi kiállítások Címe Ideje Helye Szakmai rendező A vászon művészete Baranyában április Torun (Lengyelország) Begovácz R. Ы Щ Magyar avantgárdé a Weimari november Kassel (NSZK) Várkonyi Gy. 73 Köztársaságban (mint munkatárs) * (közreműködés XVII. századi németalföldi grafikák október Pécs, Kisgaléria Hella Baudiss a Schwerini Állami" Múzeum m. v. gyűjteményéből IV. Közművelődési tevékenység Az elmúlt év útkereső, előkészítő jellegű szakasznak tekinthető a múzeumi közművelődés minőségi változását célzó folyamatban. A munka megváltozott feltételek között zajlott: új vezetéssel, az osztály részben kicserélődött személyi állományával, bizonyos mértékben javuló technikai körülmények között, a Nógrád Megyei Múzeumokkal közös kísérlet koncepciója által meghatározott mederben. Jellemző volt az új rendezvénytípusok bátor kipróbálása, a sokirányú, s a szakmuzeológusokat is mozgósító program, hagyományos vagy elhanyagolt módszerek új életre keltése. A közművelődési osztályon kialakított osztályfelelősi-„instruktori" rendszer szerencsésen épült rá a szakosztályok hagyományos közművelődési tevékenységére, s számos új impulzust adott, a nagyrendezvényekkel kapcsolatos belső szolgáltató munkában pedig hasznos gyakorlati segítséget jelentett. A Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum s ezáltal az egész városi hálózat új, jól felszerelt közművelődési teremmel gyarapodott. Kialakítását saját erőből és kivitellel oldottuk meg. A technikai feltételek számottevő javulását jelenti az év végén beindított dinamikus video-program-fejlesztés. Nemcsak egyszerűen választékbővülést, hanem a közművelődési munka intenzitásának, hatékonyságának növekedését is jelentették az újtípusú, komplex rendezvények: az évszakhoz igazítva különböző múzeumi egységekben szervezett családi szombat délutánok, ahol alkalmi kiállításra, előadásra, filmvetítésre, vetélkedőre, játékra és manuális munkára egyaránt sor került. Hasonlóan új és sikeres forma volt a várostörténeti múzeum udvarán szervezett antikvár könyvvásár, vagy a más intézményekkel közösen lebonyolított magyarlukafai Vendel-napi búcsú. Népszerűek voltak a természetvédelmi területekre, régészeti lelőhelyekre vezetett túrák is. Ugyancsak új elemet jelentett a térítéses ismeretterjesztő szolgáltatások bevezetése, mely a már eddig is hasonló elven működő gyermektánc-tanfolyamhoz csatlakozott. Tavasszal előadássorozatból és terepgyakorlatokból álló alapfokú gombaismereti tanfolyam indult a természettudományi osztályon, ősszel pedig művészettörténeti szabadiskola a képzőművészeti gyűjteményekhez kapcsolódva. Ez utóbbiba a városban, de a múzeumon kívül működő szakembereket is bevontuk. Zenei rendezvényeink bővültek: az ismét tradícióvá vált Csontváry-matinék mellett beindult a várostörténeti múzeum „zenélő udvarának" nyári hangversenysorozata. A hagyományos igények hagyományos közművelődési eszközökkel való kielégítése is folytatódott. Munkatársaink rendkívül sok tárlatvezetést tartottak. (A képzőművészei osztályon 85-öt, Komlón 58-at.) Ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket szerveztek és bonyolítottak le, konferenciákat szerveztek, különböző pályázatok bírálatára vállalkoztak. Különböző formákban vették ki részüket az iskolai képzés segítéséből: múzeumi órákat tartottak, történelemtanárok számára előadássorozatot szerveztek az újkori történeti és a régészeti osztályon, segítették a nevelési központban bevezetett angol nyelvű középiskolai történelemoktatást, óraadóként kapcsolódtak be a JPTE-n folyó képzésbe, szakmai útmutatást nyújtottak főiskolai szakdolgozatok elkészítéséhez. Közreműködtek iskolai szakkörök szervezésében. (Német nemzetiségi honismereti szakkör.) A néprajzi osztály szövő- és fazekas szakkört indított. Ugyanitt nagy sikere volt a játékkészítő gyermekfoglalkozásoknak. Az amatőr alkotók és együttesek szakmai támogatását a népzene és néptánc, valamint a díszítőművészet területén szorgalmaztuk. A múzeum támogatást nyújt és otthont ad a Guzsalyas Kör közművelődési egyesületnek. A magyarlukafai néprajzi műhely önálló közművelődési tevékenységet folytat: négy nyári néprajzi tábort szerveztek, ösztöndíjasokat fogadtak, beindították a kézműves hétvégék sorozatát. Szakkörrel, kiállításokkal kapcsolódtak be a környező falvak művelődési programjába. Munkatársaink rendszeresen publikáltak a napi, helyi és szaksajtóban. Összefüggő sorozatot képeztek a kiállításkritikák (Kovács Orsolya), valamint a várostörténeti ismeretterjesztő írások (Bezerédy Győző és B. Horváth Csilla). Gyakran került sor rádió- és kábel-tv szereplésekre, tv-programok számára forgatókönyvek és szakanyagok írására. Összességében el-