Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Művészettörténet - Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja (1916 k)
148 SÁRKÁNY JÓZSEF Szobotka a Párizsban töltött mintegy három év alatt szoros kapcsolatba került - részben barátja, Csáky József révén - a kubista festőkkel. A Függetlenek Szalonjában együtt szerepelt velük, festményeit Apollinaire is megemlítette az 1913-as Indépendants kiállításról írt kritikájában. 3 Színes, rendkívül érzékeny, míves festményei a mozgalom orfikus ágának 4 legszebb eredményei közé tartoznak. A megérdemelt, átütő siker elérését azonban meggátolta az első világháború kitörése. A hír Bretagne-ban érte őt és Bossányit, ahova nyáron festeni mentek. Ellenséges állam polgárai lévén a Saint-Brieuc-i internálótáborba kerültek 1915. februárjában, ahonnan csak 1919 június 24-én térhetett haza Budapestre. 5 Itt, e külvilágtól szinte hermetikusan elzárt helyen, a „háború förgetegein kívül eső idegőrlő malomban" 6 készült el a Claudel-mühöz Szobotka illusztrációja, életművének kiemelkedő alkotása. Szobotka Imre és Bossányi 1915. február 5-től 7 voltak a Saint-Brieuc-i internálótábor lakói. Itt kezdetben megengedték nekik, hogy a tábor környékén festhessenek. E kisméretű, rendkívül friss műveken Szobotkának sikerült tovább fejleszteni művészetét. Az 1913-as „Ablakból" 8 színtobzódása árad a képekről, melyeken kezdetben még megtalálhatók a korábbi festmények szín-, és erősíkjai, házak, épületek, ám ezek fokozatosan feloldódnak, eltűnnek, akár a parányi ember, aki hódolattal hajtja meg a fejét a természet fensége előtt. A természet önfeledt élvezete sugárzik e képekről, melyek összemosódó, egymásra vetített, rétegzett síkjain megtalálható a sprectum szinte valamennyi színe. Ezeket változatosan, hol lazúrosán, hol erőteljesebben, vastagon fedőn, hol apró pöttyökben 9 alkalmazta. Kupka „szín-fugái" a legközelebbi rokonai e kavargó, az absztrakció magas fo! Apollinaire, Guillaume: A Travers le Salon des Indépendants. Montjoie. 18. mars 1913. 4 Szobotka 1912-ben, tehát a kubizmus fejlődésének érett korszakában csatlakozott a kubistákhoz. Akkor, amikor egyre crősebb hatása volt Delaunay színes, orfikus művészetének. 5 A művész hagyatékában megtalálható az 1919. június 24-i bejentőlap. 6 Szobotka 1930-as évek közepén írt önéletrajzát közli Sárkány József, in. Zalai Gyűjtemény 16. Zalaegerszeg, 1981. 182-185. o. ' Közli dr. Sólymos Ede in: Bossányi Ervin ck. katalógus Baja, Türr István Múzeum, MNG 1980. 5. o. 8 Ablakból - o., v. faroston; 60x49 cm, 1913. k.; Vándor Ervinné tulajdona. K.: E. k. 1971., kat. 1.; E. k. 1982., kat. 3. 9 André Chastell rövid tanulmányában a pointilisták és a kubisták kapcsolatát elemezve felhívja a figyelmet arra, hogy Delaunay-nak is volt pointilista korszaka, s ez igaz Metzingerre, Szobotka mesterére is. Nem véletlen tehát, hogy számos Szobotka-művön találkozunk apró pontokból kialakított felületekkel, foltokkal. 10 Idézi dr. Bodnár Éva 1971. i. m. 9. o. 11 A hagyatékban megtalálható a vöröskeresztes szállítólevél. 12 Szobotka egy olyan, 1930-as évekbeli, datálatlan csoportos grafikai kiállítás katalógus előszavába írta az idézett monkán lévő kis akvarelleknek, melyekkel Szobotka kapcsolódott a Kandinszkij nevével fémjelzett expreszszív absztrakcióhoz. Szobotka művészete az internáltság szűkös lehetőségei között, azok ellenére is további értékekkel gazdagodott. Tájképeiben, e kis akvarellekben eljutott a szín szuverén uralmáig. A foglyok egy csoportja azonban felzúdult a két magyar festő, Szobotka és Bossányi kiváltsága, a szabadban való festés ellen, s így hamarosan megszűnt számukra a táborból való kijárás lehetősége. Maradt a zenélés, az olvasás, s a szűkös körülmények között végzett alkotás. Nem volt hangszere - ám mint Bossányi írta egy levelében - Szobotka „matematikai géniuszához méltón, mérhetetlen ügyességgel dupla tárogatót készített a katonák és foglyok bámulatára". 10 A Vöröskereszt segítségével pedig könyveket kért, és kapott hazulról, melyek között ott volt Darwin evolúciós elmélete, Babits verstana, a keleti, hindu vallásról, művészetről szóló tanulmány. 11 És akkor, mikor „a festék is fogytán", mikor „egy vásári fakír mutatványával felér a komoly munka minden kísérlete", 12 hozzákezdett a Claudel-mű illusztrálásához. E misztériumjátékba menekült, mert a „hermetikus elzárkózottságban, ahova a külvilág mennydörgése sem hallatszott el", 1 ' 5 rendkívüli feszültségben élt.Ismerjük véleményét a háborúról. Tudjuk, hogy akkor, amikor Magyarországon az emberek többsége mámoros örömmel fogadta Belgrád elfoglalását, s vonult az utcán - éltetve a háborút -, Szobotka egy rendkívül szép, humánus levelet 1 '* írt szüleinek - féltve az emberiséget, önmagát. Egyszerűen, bölcsen fogalmazva ítélte el a háborút - 24 éves volt ekkor -, mely cselekedete miatt - Bretagne-ban is érezve endatokat (kat. 313. o.), melyet még nem tudtam azonosítani, ui. csak a Szobotkára vonatkozó pár lap volt a hagyatékban. 13 Szobotka-önéletrajz in. Sárkány, 1981. 184-185. o. 1/1 A levélben, melyet Bretagne-ból valószínűleg 1914. szeptemberében írt, többek között ezt olvashatjuk: „...Egész nap kint vagyunk, most különösen, hogy a nap is kisütött. Dolgozunk, s mire hazakerülünk, a kedvünk meglehetősen alábbszáll. Akkor összeszedjük a híreket - s csittítom Bozit (Bossányi Ervint), mert ő mindjárt a hajójáratokat tanulmányozza - valami vad helyre, ahol szelídebbek az emberek . . . Ami engem illet, azt nem nagyon szeretem előhozni, mért zavarjam az otthoni lelkesedést? Mégis jobb, ha úgy írom a dolgokat, ahogy gondolom. Az egész ügyet semmiképpen sem tudom magamévá tenni. Ha valaki szereti a hazáját, még nem kell, hogy a másikét gyűlölje, s hogy pláne fegyverrel álljanak szembe egymással, azt azok okozzák, akik csak magukat szeretik. - Ezeknek a kötelessége is, ha rá kerül a sor, helyt állni ott, ahol maguk alapozták meg a rosszat. Talán még szerencse, hogy ebben ők szépet látnak és lelkesedéssel csinálják. Én nem látom szépnek és nem is tudok érte lelkesedni . . . Ezért azt hiszem, senki sem fogja a szememre vetni, hogy nem vagyok jó magyar ... S ha arra kerülne a sor, amit senkinek se kívánok, hogy haza kellene mennem - katonának, igazán nagyon rossz katona lenne belőlem. Hogy a törvény szerint mikor jön erre sor, azt nem tudom, de ha rá kerülne a sor, és tényleg alá vetném is magam, ezt csak a formaság kedvéért tenném, a többit meg senki sem erőltetheti rám."
