Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Természettudományok - Horvatovich Sándor: Pellérd futóbogárfaunája (Coleoptera, Carabidae)

12 HORVATOVICH SÁNDOR 67. Panagaeus crux-major (Linnaeus, 1758): 1980. II. 12. rostálás a fiatal égresben (3 pd). - Észak-Afrikában, Euró­pa nagy részében, Kis-Azsiában és Szibéria bizonyos terüle­tein fordul elő. Közép-Európában nem gyakori. Magyarorszá­gon is hasonlóak az elterjedési viszonyai. Tömeges gyűjtési adata sehol sem ismert hazánkból. Vizes-mocsaras biotopok­ból egyelve, rostálva, vagy talaj csapdával gyűjthető. 68. Demetrias atricapillus (Linnaeus, 1758) : 1978. III. 5. rostálás a tóparton (1 pd); 1980. II. 12. rostálás a fiatal égeresben (2 pd). - Észak-Afrikából Európa déli és középső részein keresztül Nyugat-Ázsiáig élő faj. Közép-Európában sokfelé előfordul, agyagos-nedves talajon a korhadó növény­zetben él. Magyarországon többfelé előfordul, de több rend­szeresen kutatott területen (Bátorliget, Békés megye, Horto­bágyi Nemzeti Park) nem került elő. 69. Demetrias monostigma Samouelle 1819: 1980. II. 12. rostálás a vizes legelőn (4 pd). - Észak-, Közép-, Kelet-Euró­pában, valamint a Kaukázusban és Nyugat-Szibériában for­dul elő. A tengerparti homokdűnéken is él. Magyarországon a nádasokban sokfelé előfordul, de megtalálható nedves ré­teken és nedves erdőszegélyeken is. 70. Demetrias (Aetophorus) imperialis (Germar, 1824): 1978. II. 26. egyelve a tóparton (1 pd). - Elterjedési területe Észak-Afrikát, Európa nagy részét, a Kaukázust és Nyugat­Szibériát foglalja magába. Közép-Európában a három faj közül ez a legritkább. Eutróf állóvizek jellegzetes, a partsze­gély növényei között tartózkodó faja. Hazánkban gyakoribb, mint a D. atricapillus L., de ritkább mint a D. monostigma Samouelle. 71. Dromius (Dromiolus) sigma (Rossi, 1790): 1980. II. 12. rostálás a tóparton (7 pd). - Egész Európában és Dél­Szibéria nagy részében előfordul. Európa észak-keleti részében gyakoribb, mint a többi területcin. Nedves erdők talajában, állóvizek partszegélyén fordul elő a leggyakrabban. Magyar­országon néhány rendszeresen kutatott területről nem került elő Adam, L. (1981): Békés megye bogárfaunája I. Carabidae és Cicindelidae (Coleoptera). - Fol. Ent. Hung. (34) 42:263-271. Adam, L. (1983): Békés megye bogárfaunája II. Carabidae (pótlások), Dytiscidae-Staphylinidae 1. (Coleoptera). ­Fol. Ent. Hung. 44:315-323. Csiki, E. (1941) : Adatok Kőszeg és vidéke bogárfaunájának ismeretéhez. - Dunántúli Szemle, 8: 158-168, 283-288, 332-338. Csiki, E. (1946): Die Käferfauna des Karpaten-Beckens I. Allgemeiner Teil und Caraboidea. - Budapest, 1-798. Endrödi, S. (1974): A Börzsöny-hegység bogárfaunája V. (Adephaga). - Fol. Hist. nat. Mus. Matr., 2:67-97. Erdős, J. (1935) : Maros torkolatának árvízi és ártéri bogár­világa biológiai szempontból. - Doctori értekezés. 1-87. Szeged. Freude, H. (1976): Die Käfer Mitteleuropas. IL Adephaga: 1-301. Krefeld. Hieke, F. (1983): Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) of the Hortobágy. - in: The Fauna of the Hortobágy Na­tional Park II: 139-153. Horvatovich, S. (1974): Futóbogarak II. Carabidae И. ­Magyarország Állatvilága VI: 4: 1-40. Horvatovich, S. (1976) : Ritka bogárfajok a Barcsi ősboró­kás és a Villányi-hegység területéről. - Dunántúli Dolgo­zatok, (Pécs), 10: 47-49. Horvatovich, S. (1978): Adatok Dél-Dunántúl bogárfauná­jához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae). - Janus Pann. Múz. Évk. (1977), 22: 45-55. Horvatovich, S. (1979): Hazánk faunájára új és ritka bogár­fajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera). - Janus Pann. Múz. Évk. (1978), 23: 31-39. (Hortobágyi Nemzeti Park, Bátorliget). A Dél-Dunántúl két, rendszercsen kutatott területén - ahol sok a vizes bio­tóp - (Barcsi Borókás, Pellérd) több példányban gyűjtöttük. 72. Syntomus obscurogutlatus (Duftschmid, 1812) : 1980. II. 12. rostálás a legelőn (5 pd). - Európa déli felében for­dul elsősorban elő. Közép-Európa déli pontjain is többfelé előfordul. Nedves, de időnként kiszáradó és felmelegedő bio­tópokban található a leggyakrabban. A hazai elterjedést jól mutatják a faunisztikai adatok: a Bakonyból eddig csak egyetlen, mintegy 100 éves adata ismert {Tóth 1973), viszont az Alföld és Dél-Dunántúl minden rendszeresen ku­tatott vizes biotopjából előkerült. (Bátorliget, Hortobágy, Bé­kés megye, Barcsi Borókás). 73. Microlestes minutulus (Goeze, 1777): 1978. VI. 20. a vizes legelőn egyelve a talajon (2 pd). - Nagy elterjedésű faj, mert a holarktisz nagy részén — az északi területek ki­vételével - előfordul. Közép-Európában gyakorinak tartják, de északon és az Alpokban ritka. Magyarországról is számos elterjedési adata ismert, de nagy sorozatot sehol sem gyűj­töttek. 74. Microlestes maurus (Sturm, 1827): 1978. III. 5. ros­tálás a tóparton (1 pd).- A Nyugat-Palearktikum nagy ré­szén megtalálható. Közép-Európában Északon és Keleten gyakoribb, mint másutt. Magyarországon is több helyről elő­került, de pontos elterjedése még nem ismert. 75. Drypta dentata (Rossi, 1790): 1980. II. 12. rostálás a vizes legelőn (1 pd). - A Nyugat-Palearktrikum déli terü­letein él. Német-Közép-Európában egyenetlen az elterjedése: Németországban csak a legdélibb, legmelegebb völgyekben fordul elő, Ausztriában viszont az alacsonyabb völgyekben sokfelé gyűjtötték. Magyarországon még gyakoribb : a mele­gebb, de egyúttal még nedves erdők és rétek jellegzetes faja (Hortobágy, Békés megye), amely a nedves és hideg terüle­teken nagyon ritka. Bátorligetről és Barcsról nem került elő. Horvatovich, S. (1980) : Hazánk faunájára új és ritka bogár­fajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról II. (Coleoptera). ­Janus Pann. Múz. Évk., 24: 33-42. Horvatovich, S. (1981): Hazánk faunájára új és ritka bogár­fajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera) III. ­Janus Pann. Múz. Évk., 25: 71-83. Horvatovich, S. (1982): Hazánk faunájára új és ritka bogár­fajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera) IV. ­Janus Pann. Múz. Évk., 26: 19-32. Horvatovich, S Szarukán, I. (1980): Talajlakó futóbogarak (Coleoptera, Carabidae) vizsgálata egy növénytermesztési kísérlet parcelláiban. - Debreceni Agr. tud. Egyetem. Tud. Közi., 21: 241-255. Kaszab, Z. (1937): A Kőszegi-hegység bogárfaunájának alap­vetése. - Vasi Szemle, 4: 161-185. Kaszab, Z.-Székessy, V. (1953) : Bátorliget élővilága. - Bu­dapest, Akad. Kiadó, 1-488. Kaufmann, E. (1914): Pécs város és Baranyavármegye bo­gárfaunája. - Pécs, 1-94. ötvös, J. (1974) : A Hortobágy bogárfaunája. - Debreceni Déri Múz. Évk. (1972): 35-105. Pillich, F. (1914): Aus der Arthropodenwelt Simontornya's (Ein Monographischer Beitrag). - Berlin: 1-90. Révy, D. (1943): Adatok Mosonvármegye bogárfaunájának ismeretéhez II. (Caraboidea). - Fol. Ent. Hung., 8: 47— 57. Siroki, Z. (1964) : Adatok a Kárpát-medence bogárfauná­jának ismeretéhez. - Fol. Ent. Hung., 17: 169-181. Tóth, L. (1973) : A Bakony-hegység futóbogár-alkatú fauná­jának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae). - Vcszprémm. Múz. Közi. 12: 275-351. Wachsmann, F. (1907) : Pápa és vidékének bogárfaunája. ­Rov. Lapok 1907. IRODALOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom