Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Történettudomány - Rövid közlemények
126 RÖVID KÖZLEMÉNYEK kívül 1841 n { > 3336 Be mut. Jul. 21. 841 Szabad Királyi Pécs Várossá Tekentetes Tanácshoz nyújtandó alázatos folyamodása Heilinger Miksának alázattal kérvén a szükséges bizonyítványt kiadatni. Előadja Poszlávszky ügyvéd Melléklet - fogalmazvány 1841 tfi 3336 Pécs Városának bírája, Polgármestere, és tanácsa jelen levelünk által hitelessen bizonyítják, hogy Heilinger Miksa kebelünkbéli polgár, és zongora készítő ezen Városban 1832. év olta említett müvét nagyobb kiterjedésben mindenhova több legénnyel és olly értelmesen folytatja, hogy közönségnek tellyes megelégedését megnyerte, s á zongorák nagyobb tökéletességgel való készítését feltalálta légyen mellynek nagyobb hitelére a folyamodó kérelmére kiadattak a jelen hivatalos pecséttel, és szokott jegyzői aláírással ellátott Bizonyítványunkat. Költ Pécsett 1841-ben július hó 21-i T. ülésünkön. Heilinger Miksa „zongoragyára" a mai Déryné u. 5. sz. Városi Közgyűlési Iratok 4463! 1841. sz. Heilinger Miksa „zongoragyára a mai Déryné u. 5. szház telkén állt. Az épületet Heilinger Miksa 4.500 f-ér vásárolta meg Bittó Annától és Bittó Borbálától 1845-ben. A dokumentum szerint Heilinger 1832 óta foglalkozik Pécsett zongorakészítéssel, arról azonban nincs adat, hogy 1832-45-ig hol volt a műhelye. 1849-ben valóban eltávozhatott Pécsről, házát ugyanis ebben az évben 4.000 ft-ért eladta Graf Jánosnak. (Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1918. 101. p.) 3. A helybeli Igazgató Ur a t.c. Pécsi főgymnasium Igazgatóságának f. év febr. 8-án 10-dik szám alatt küldött felszóllitását velem közölvén arra vágyom szerencsém a következőkben válaszolni: Növénygyűjteményemet éveken át hosszas munkám és fáradságom mellett saját magam pénzéből gyüjtém, és szerzem, mire a pécsi intézet nem csak pénzbeli segítséget nem, de még növénykét sem adott, és én azt még eddig senkinek ajándékul nem adtam, mert gyüjtém és gyűjtöm részént magam kiművelésére, részint az intézet- az ifjúság számára annyiban? hogy mint természetrajzi tanár oktatásaimban nézlettárgyul ! - nyilván szemléltetésül) használhassam előbb a pécsi, most a szék'fehérvári gymnásiumban; - én a szabad óráimban - a rovar, és növény gyűjtési fáradalmas munkám helyett - mint sok mások - olyast is tehettem volna, miből az intézetnek - az ifjúságnak semmi haszna sem lett volna, ugy szinte cselekhettem volna azon sem legcsekélyebb pénzösszeggel melyet a gyűjteményembe öltem; azonban hogy tanári állásomnak ne csak névszerint, hanem valóban is megfeleljek a szükséges tudomány és tanszerek megszerzésében - szerzetem kívül - semmi munkát, semmi költséget nem kéméltem, így került látre Növénygyűjteményem, melyet mast a pécsi Igazgatóság tőlem elvitázni akar meghagyván nekem egyedül a szerzési dicsőséget.! Mia pro grammokat illeti; azok inkább mellettem mint ellenek bizonyítanak, tessék azokat figyelemmel olvasni. Egyébbiránt ha a pécsi Igazgatóság az intézet számadásaiból azt kimutatja, hogy nekem a N .gyűjteményemre csak egy krajcárt is adott, nem csak a baranyai - fáradalommal gyűjtött - növényeimet, hanem azokat is mind, melyeket Aisztria-, Carinthia-, Olasz-, Tirol-, Stájer- Cseh-, Magyarhonban - saját magam pénzéből leginkább csakterményrajzu tekintetből - tett utazásaimban összegyűjtöttem, azonnal - a nekem kitűzött utón - megküldöm. A relátiok alk. többször mondám, hogy Növénygyűjteményem megemlítése ne történjék „in compromissionem prossessoris" ha a relátiokban ezen a sz „sajátom" elmaradt, arról feleljen az író. Zárszóul azt mondom, hogy igen és igenköszönöm a pécsi Igazgatóságnak a pécsi Főgymnásiumnak tartózkodási éveim át tett - nyilván is dicsérettel elismert - fáradalmas munkáim e szívesség, és köszönetteljes elismerést! Ezeket közölvén maradok egész tisztelettel kelt Székesfehérvárott Febr. 23-kán 856. Májer Móricz s. k. természetrajztanára a bécsi zoolbot. társulat tagja. Majer Móricz pécsi főgimnáziumi tanár és jeles botanikus 1815. július 23-án született a Baranya megyei Személy faluban, s 1904. április 9-én halt meg Pécsett. Középiskolai tanulmányait a pécsi főgimnáziumban végezte. 1834-ben tagja lett a ciszteri rendnek, s 1840ben pappá szentelték már mint tanárt. 1849-ben Pécsett tanár 1855-ig, amikor is Székesfehérvárra kerül. Haragos levelét ekkor írta. Ez után újból Pécsett, majd Székesfehérvárott tanít. Ezután Polányban lelkész, Zircen a természetrajz szertár őre. 1855-ben Szentgotthárdon vonul nyugdíjba, s Pécsett telepedik le, s itt él haláláig. A levélben említett gyűjtemény „Baranyai virány" címet viseli. Az I. kötet felirata szerint Majer Móricz 1901 novemberében adományozta azt a pécsi főgimnáziumnak 106 könyv kíséretében. Az anyagot néhány kivételtől eltekintve az 1850-60-as években gyűjtötte a jeles botanikus. Katalógusa szerint mintegy 150 növényt gyűjtött a Mecseken.
