Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

PÉCS A RÁDIÓBAN 293 1930 elején nagyszerű ötlettel álltak elő és e terveket, javaslatokat a Dunántúl с napilap 1930 márciusában több „Közérdekű levél" formájában hozta nyilvánosságra. „Egy buzgó pécsi rádiós és zeneértő" aláírással ezt olvashatjuk: „A felállítandó leadó tervénél feltétlenül érvényesüljön a decentralizálás szelleme. Miért lenne Pécs más város kultúrájának terjesztője, s miért nem a saját magáé. A relé állomás eszméjét tehát csak részben valósítsuk meg olyképpen, hogy az például csak az operaelőadásokat közvetítené. A műsor többi száma kikerülne Pécs saját erejéből is." Műsorjavaslatot is mellékel, melyben zene, ismeretterjesztő előadás, hírek, szánházi közvetítés váltogatja egymást. A Dunántúl 1930. március 25-i számában arról tájékoztatott, hogy az újság szerkesztője Budapesten tárgyalt az illetékesekkel, ahol elvben nem zárkóztak el az olyan előkelő vidéki város bekapcsolásáról, mint Pécs. (Tudjuk, hogy ez a terv, vágy, később is fel-felbukkant, de csak 1953-ban valósult meg.) Figyelemre méltó még e témakörben Révész Amadé dr. hozzászólása, aki a Dunántúl március 28.-i számában részletesen felsorolja azt a „sok-sok kultúrértéket, ami Pécsett van. Mily nívósak az Egyetem tudományos szakosztályainak, a Szabad Líceumnak, a Múzeum Egyesületnek előadásai, amelyeket helyszínről nyugodtan lehetne közvetíteni, s ezen felül az itt szereplő előadókból lehetne egy gárdát szervezni, amely a hét egyik napján a budapesti Rádió egyetem mintájára megszervezné és vezetné a Felnőttek iskoláját s ide nagyon szépen bele lehetne illeszteni az iskolán kívüli népnevelés előadásait is." ír a város fejlett zenei kultúrájáról, országos hírű ének- és zeneművészekről, a pécsi Nemzeti Színház előadásairól és gondol a gyermekműsorokra is, valamint arra, hogy az „új adó megépítése sok embert tudna foglalkoztatni, a műsorban szereplők is a tiszteletdíj révén mellékkeresethez juthatnának, ami nem megvetendő akkor, amikor a társadalom úgyszólván minden rétege a megélhetés nehézségeivel küzködik." Az önálló műsort sugárzó pécsi rádióállomás tehát ekkor nem valósult meg, de a cikkekben említett, országos hírű művészek a 30-as évek elejétől kezdve fokozatosan felbukkannak a műsorban. Legkorábban és legtöbbet dr. Gáspárné Schlezák Auguszta állt mikrofon elé (természetesen a budapesti stúdióban.)

9 Példaként idézzük első stúdióhangversenyének énekszámait: 1931. aug. 4. 12.05: Weber: Oberon-óceánária. — Brahms: a.) Feldeinsamkeit; b.) Von ewiger Liebe. — Haydn: Ária „A négy évszak"-ból; — Kurucz János-Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban; — Kern: Szerenád a XIX. századból. Zongorán kísért Kazacsay Tibor.

10 9 Dr. Gáspárné Schlezák Auguszta (1894— 1966) énekművésznő, zenepedagógus. Zenei tanulmányait Bécsben végezte, ahol sok hangversenyt adott. 1927-ben Pécsre költözött, ahol önálló hangversenyekkel, gyakori közreműködésekkel vett részt a város zenei életében, majd énektanárként nevelte a fiatal tehetségeket. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959. 180. p. — Dr. Nádor Tamás: Zenés esték a Mecsekalján. Pécs, 1979. 156. p.) 10 1932. júl. 15.-i rádiószereplésének műsora: Schubert: LindenA rádió nagy nyilvánossága előtt mutatkozott be 1931. dec. S-án a pécsi székesegyház országos hírű gregorián énekkara is. 9 órakor a pécsi dómból közvetítette a rádió az egyházi éneket és szentbeszédet, melyet Virág Ferenc püspök mondott. Az énekkar — Lajos Gyula igazgató vezényletével — Vittoria: 0 quam gloriosum с miséjét énekelte, továbbá Griesbacher 4 szólamú Ecce Sacerdos-át, Haller Ave Mariáját. A Dunántúl keddi számában megjelent beszámoló szerint „a rádióközvetítés fényesen igazolta a székesegyház kitűnő akusztikáját."

11 1932-ben más, pécsi kötődésű énekes is szerepelt a rádióban: Boross Margit

12

, aki résztvett az 1932-ben rendezett bécsi nemzetközi énekversenyen, bekerült a döntőbe és szereplésével abban a tizes csoportban végzett, amelynek tagjai okleveles elismerést kaptak. A bécsi énekverseny győzteseit bemutató sorozatban szerepelt 1932. augusztus 22-én 20 óra 50 perces kezdettel a stúdióban. A Budapesti Hangversenyzenekart Márkus Dezső vezényelte. A pécsi énekesnő két áriát adott elő: Verdi: Álarcosbál — Amália áriája; Mascagni: Parasztbecsület — Santuzza áriája. Boross Margit később is többször állt mikrofon elé. 1926 és 1932 között tartózkodott Pécsett Astri Kalseth norvég származú opera- és hangversenyénekesnő.

13 1932. augusztus 24-én 22.20-kor kezdődött hangversenyén Polgár Tibor zongorakíséretével áriákat énekelt Mozart: Szöktetés a szerájból с operájából, majd norvég nyelven Kjerulf és Sinding dalait adta elő. A fényképpel illusztrált műsorkísérő szöveg a Rádióéletben arról tájékoztatta a hallgatókat, hogy Astri Kalseth férjével, Szterényi Józseffel, az ismert énektanárral Pécsett él. bäum; Gretchen am Spinnrade; Erlkönig. — Noseda Károly: Búcsú; Este és reggel. — Tarnay Alajos: Kinyúlt egy kéz. — Kazacsay Tibor: Gyermekdal. Zongorán kísért Polgár Tibor. E műsorokból is megállapítható, hogy G. Schlezák Auguszta igényes művekből állította össze programjait. A Rádióélet (melynek felelős szerkesztője és kiadója azidőben Kilián Zoltán, főmunkatársa Zilahy Lajos volt) IV. évf. 28. számában közölte G. Schlezák Auguszta fényképét. 11 Dunántúl, 1931. dec. 10. A közvetítés sikeréről, visszhangjáról közöl adatokat Károly Róbertné : A pécsi székesegyházi énekiskola története, 1888— 1953. с kéziratos munkája 12 Boross Margit (később dr. Vende Jánosné) énekesnő, Szterényi József pécsi zenetanár növendéke. „Pécsi énekesnő sikere a bécsi nemzetközi hangversenyen." Dunántúl, 1932. jún. 23.— „Boross Margit énekel a rádióban." Dunántúl, 1932. aug. 22. Dr. Vendéné Boross Margit további rádiószereplései: 1933. dec. 18. — 1935. aug. 26. Pongrácz László zongorakíséretével. A 14.05— 14.40-ig tartó adás műsora is ismert: 1. Antalffy Dezső: a.) Ősszel; b.) Reszket a bokor. 2. Dienzl: Tavaszi dal. 3. Kazacsay: Gyermekdal. 4. Lavotta: Mezei bokréta. 5. Kurucz: Ha elér. 6. Tarnay: Oh, miért oly későn. 7. Kurucz: Hervadó rózsák közt. 8. Noseda: Piros rózsák. — Rendszeresen énekelt magyarnótákat a kassai rádióban: 1940. szept. 4., 1941. márc. 28., 1941. nov. 18. Danyi Pál zenekarával, 1942. júl. 31. Zemplényi Müller Béla zenekarával, 1942. okt. 16. Orgován Jani cigányzenekarával. — Dr. Ábrányi Alajos adatközlése nyomán, melyet ezúton is köszönünk. 13 Astri Kalseth norvég származású opera- és hangversenyénekesnő. Mint Szterényi József operaénekes, zenetanár felesége, férjével 1926- 1932 között Pécsett tartózkodott. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. 177. p.)