Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

302 NÁDOR TAMÁS rovatában így írt: „A zenekar a kitűnő Ferencsik János vezénylésével elsőrendű teljesítményt nyújtott és bizonyos, hogy pécsi szereplésük ösztönző hatással lesz e nagy művészi múltú magyar szellemi végvár zenei életére." Néhány további rádióműsor-cím 1941-bő\: Január 5-én vasárnap, Bp. II. 19.30: „Két népies költő. Erdélyi József és Illyés Gyula." Makay Gusztáv előadása. Május 21-én 18.10-kor Döme József ormánsági népdalokat énekelt. Június 11-én 19.30-kor részleteket közvetítettek a pécsi Erzsébet Tud. Egyetem kisebbségi intézetében jún. 8-án rendezett irodalmi estből.

40 Kétszer szerepelt a mikrofon előtt Veress Endre: Augusztus 13án 18 órakor: „Magyar dal—magyar sors. A magyar dal 400 éve" címmel állította össze műsorát, míg október 25-én 18.00—18.30-ig Liszt és Kodály dalokat énekelt. Két irodalmi műsor közvetítése ebből az időből: szeptember 9-én 21.00—21.40: Pannónia költői. Versek a Dunántúlról. Összeállította és a bevezetőt írta: Weöres Sándor. Október 18-án a Janus Pannonius irodalmi estet közvetítették a pécsi vármegyeházáról. „Mai magyar szerzők" címmel Maros Rudolf Vonóskettősét mutatta be Molnár Klára és Martzy Johanna szeptember 24-én. 1942. május 5-én ismét „Pécsi nap" szerepelt a rádióban. 17.15-kor kezdődött, a helyes magyar kiejtés verseny díjkiosztó ünnepélyének közvetítésével a pécsi Nemzeti Színházból. A városi polgári fiúiskola gyermekkara énekelt. A karnagy: Agócsy László természetesen Kodály-művet tanított be, a Lengyel Lászlót. Az adást hallgatta Kodály Zoltán is, aki máj. 15-én keltezett, Agócsynak címzett levelezőlapján dicsérte a kórust, „...csak a kezdő tempo volt kissé gyors, s emiatt a szöveg néhol alig érthető..."

47 Megnyitó beszédében Fábián István dr. áll. gimn. igazgató „nagy örömmel emlékezett meg arról, hogy Budapest után Pécs városa viheti tovább azt a fáklyát, amelyet Kodály gyújtott meg... Ezután a verseny négy első helyezettje, Kiss Erzsébet, Biliczky Tibor, Papp Adrianne és Vándor Ottó szabadon választott szöveget adtak elő percekig zúgó tapsvihartól kísérve." 18.35: „Magyar toll a magyar kardért". A pécsi Janus Pannonius Társaság irodalmi délutánján dr. Fischer Béla elnöki bevezetője után Várkonyi Nándor, a Sorsunk főszerkesztője „Az 46 „Nagy sikere volt a Pécsi Egyetem Kisebbségi Intézet kultúrnapjainak". A Dunántúl 1941. jún. 10-i számában beszámolót közölt az V. Délvidéki kultúrnapról. A június 8-án este a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett irodalmi est első részét a rádió viaszlemezre vette és szerdán este (jún. 11-én) sugározta. „Krámer Gyula (Újvidékről, a Közművelődési Szövetség elnöke) bevezetője után Dudás Kálmán kishegyesi költő, a délvidéki fiatal költő nemzedék egyik legértékesebb tagja saját verseiből szavalt. Herceg János Gyászoló kőművesek с elbeszélését olvasta fel. Simonffy Margot Csuka Zoltán, Szenteleky Kornél és Tímár Ferenc délvidéki költők verseiből adott elő. Cziráky Imre (Óbecse) elbeszélését olvasta fel." — tudósít a Dunántúl. 47 Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs—Baranya. Pécs, 1982. 19. p. Az Agócsyhoz írt postai levelezőlap fotómásolatát közli az „így láttuk Kodályt" (Szerk.: Bónis Ferenc, Zeneműkiadó, Bp. 1982.) с kötet 179. oldalán. írók nevében" című előadása hangzott el, majd Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Bárdosi-Németh János, Fekete Lajos és Bódás János verseit Lehotay Árpád tolmácsolta. „A magyar rádió ezután Pécs zenei életének kimagasló értékét, a pécsi székesegyházi énekkart szólaltatta meg viaszlemezről, amelyet még a márciusi pesti szerepléskor vett fel a Zenekadémián a rádió. Mayer Ferenc énekiskolai igazgató vezényelt,tökéletesen adta vissza a Magyarországon egyedülálló kórus sokszor méltatott hangszépségét, tökéletes intonálását. Szépen érvényesült Halász Béla orgonaművész elmélyült Bach interpretálása is" — írta a Dunántúl с napilap 1942. május 6-i számában. Másnap levél érkezett Kodálytól Mayer Ferenchez, melyben reflektált a kórus rádión közvetített hangversenyére, (melyet a zenekadémián másirányú elfoglaltsága miatt nem hallgathatott meg). „Nagy örömöm telt a darabok ritmikus és dinamikus elevenségében, ragyogó színeiben, az ízléses, erőt és finomságot kellő arányban egyesítő előadásban" — írta Kodály, majd néhány szakmai tanács után így zárta sorait: „Ha van egy ilyen gyémántunk, mint a pécsi kar, megérdemli, hogy csiszolásának egyre újabb módszereivel tegyük ragyogóbbá." A Pécsi Nap műsorában még egy helyszíni közvetítés szerepelt (Bp. I. 21.05: Hogyan élnek a pécsi Egyetem diákjai?), valamint egy előadás (Bp. II. 20.30: „Janus Pannonius városa." Várkonyi Nándor írása.

48 1942. február 19-én Gosztonyi Gyula tartott előadást a pécsi dómról (Bp. II. 19.20); március 18-án pedig az Aida operaházi közvetítésének szünetében riport (hangfelvételről) : „Látogatás a pécsi Erzsébet Tud. Egyetem Rádiumintézetében." 1942 nyarán nem szerepelt Pécs a rádióműsorban. Arról sem tudósított a rádió, hogy a pécsi IV. hadtest katonái, akik vitéz Heszlényi József altábornagy, hadtestparancsnoksága alatt június-július folyamán értek ki a keleti frontra, Subnoje községhez, a Dontól 30 kilométernyire, — augusztus 28-án, valamint szeptember 9-én véres vereséget szenvedtek, amikor az Uriv községnél levő szovjet hídfőt próbálták elfoglalni — sikertelenül. Ősszel a 2. magyar hadsereg (és benne a pécsi honvédek csapata) megtorpant a Donnál a Vörös Hadsereg támadásai következtében.

49 Ugyanakkor Pécsett országos jelentőségű ünnepségen emlékeztek meg 1942. novemberében az Angster orgonagyár alapításának 75. évfordulójáról. A rádió hangfelvételen örökítette meg a nov. 16-i orgonahangversenyt, és ezt november 29-én Bp. II. hullámhosszán 12.15-kor sugározta.

50 „Látogatás a pécsi Angster orgonagyárban" 48 Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs—Baranya с könyvének 20—21. oldalán közli facsimile másolatban Kodálynak Mayer Ferenchez írt levelét. — Várkonyi Nándor (1895— 1975) könyvtáros, művelődési- és irodalomtörténész, Pécs irodalmi életének legjelentősebb egyénisége. 49 Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért. Bp. 1982. Magvető. 50 „Orgonahangverseny a belvárosi templomban". Agócsy László írása a Dunántúl 1942. nov. 17-i számában. A rádióközvetítés során elhangzó művek és orgonaművészek: 1. J. S. Bach: