Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

PÉCS A RÁDIÓBAN 297 énekkari és orgonahangversenyt közvetítettek a pécsi székesegyházból, kapcsolódva a pécsi ünnepi játékok programjaihoz. Vadas Gábor orgonált, a székesegyházi énekkar Lajos Gyulának, a székesegyházi énekiskola igazgatójának vezénylésével énekelt.

31 1933 június 11-én 19.55-ös kezdettel a rádión keresztül az egész ország hallhatta a pécsi székesegyház előtti térről az ünnepi szabadtéri hangversenyt, amelynek keretében Gabriel Pierné: „A gyermekek kereszteshadjárata" című négy részes zenei legendáját adták elő. „Az előadást toronyzene előzi meg. A rendkívül hatásos zenemű két női főszereplője K. Kalliwoda Olga és G. Schlezák Auguszta" — tájékoztatta a hallgatókat a Rádió Újság.

32 A pécsiek a következő héten hiába várták a Rádió Újságban a bírálatot. „Elhangzott..." címmel „a 13. sz. fejhallgató" aláírással ugyanis állandó kritikai rovat foglalkozott az elhangzott műsorokkal. A pécsi közvetítéssel nem. Dr. Sík Lajos, az ünnepi játékok rendezőbizottsága nevében levelet írt a szerkesztőségnek, amely szerint „...igen kellemetlenül lepett meg bennünket az, hogy a Rádió Újság az elmúlt hét rádióközvetítéseiről szóló rovatában még megemlítésre sem tartotta érdemesnek a f. hó 11-i pécsi szabadtéri előadást. Nem kutatjuk az okát ennek a mellőzésnek, csak sejtjük..." A Rádió Újság főszerkesztője levélbeli válaszban azzal magyarázta meg a mulasztást, hogy „.. .a műsorkritikus — egyéb elfoglaltsága miatt — a közvetítést nem hallgathatta meg s így kritikailag nem foglalkozhatott a közvetítéssel... Ebben tehát ne méltóztassanak semmiféle tendenciát sejtetni, mert ilyenről szó sem lehet."

33 Hasonló levélváltás előzte meg az 1936. évi pécsi ünnepi játékok tervezett rádióközvetítését. A pécsieket felháborította, hogy Schaurek Rafael dr. egyetemi tanárnak az ünnepi játékokat ismertető előadása Budapest H-n lesz hallható. A rendező Újházy György a polgármesterhez írt levelében magyarázta meg, hogy „a Rádió minden magasabb irodalmi és művészi előadást Bp. H-n szokott adni. Babits Mihállyal az élükön az összes költők és írók — szabadjon csekély személyemet is 31 Dr. Nádor Tamás : Adatok és dokumentumok a pécsi Ünnepi Játékok történetéből. Baranyai Helytörténetírás 1983— 1984. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. Szerk. : dr. Szita László. 415-446. p. - Szőnyi Ottó dr. (1876-1937) művészettörténész, 1899-től pécsi püspöki levéltáros, 1925-ben berendezi a pécsi Dóm-múzeumot, melynek igazgatója, 1927-ben megírja pécsi útikalauzát. — Schaurek Rafael dr. (1882— 1960) egyetemi tanár, publikált zenei témájú írásokat is. — Lajos Gyula (1877—1955) kanonok, énekiskolai igazgató, székesegyházi karnagy. 32 Rádió Újság, 1933. IX. évf. 24. sz. A két énekesnő képét is közli. K. Kalliwoda Olga (1892— 1952) hangversenyénekesnő, énektanárnő. Zenei tanulmányait Brünnben, Bécsben és Budapesten végezte. 1910 óta mint a Pécsi Zeneiskola énektanárnője, több nagy énekest indított el a világsiker útján. Európa számos nagy városában és rádiójában adott hangversenyt. Kodály dalait Pécsett elsőnek ő mutatta be. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. 177. p. — Dr. Nádor Tamás: Zenés esték a Mecsekalján. 159. p.) 33 Dr Nádor Tamás : Adatok és dokumentumok a pécsi Ünnepi Játékok történetéből. felemlíteni — Bp. H-n olvasnak fel. Bp. I-en a »csevegéseket« s hasonló népszerű témákat szokták közvetíteni. Valóságos degradálás lett volna, ha a professzor úr felolvasását Bp. I-en tűzik ki. Ennek ellenére tudom, hogy Bp. I. publicitása nagyobb s nekünk hasznosabb lenne." Végül is Schaurek Rafael dr. előadását Budapest I. hullámhosszán közvetítették 1936. június 9-én, a 17.55-kor kezdődő hanglemezműsor szünetében, kb. 18.10-kor: „A pécsi dómtér ünnepel" címmel.

34 Június 11-én Budapest II. 20.50: A pécsi szabadtéri előadás ismertetése. 21.00: Pécs szab. kir. városának a török hódoltság alól történt felszabadulása negyedévezredes fordulóján rendezett ünnepi játékok közvetítése a pécsi Dóm-térről. A dráma keretében előadásra kerül a Liszt emlékév alkalmából Liszt Ferenc Missa Solemnis с miséje. A közvetítésről a Színházi Életben jelent meg Hevesi Sándor rádiókritikája: „.. .a pécsi előadást, igen helyesen közvetítette a stúdió s így fogalmat nyertünk a produkció komolyságáról és nagy méreteiről, ha nem láthattuk is a 61 méter széles színpadot... Liszt ünnepi miséjének minden szépsége kibontakozott a mikrofon előtt is, a telt kórusok a karmesterek hozzáértését és szorgalmát igazolják, a szólisták között pedig egyenesen feltűnt Bíró Malvin volt operaénekesnő meleg szopránja és művészei előadása."

35 Az 1938. évi ünnepi hetek programja keretében június 4-én 10.45-kor felolvasták Mayer Ferenc előadását „A pécsi székesegyház gyermekkórusá"-ról. Két nappal később, június 5-án, pünkösdhétfőn 12.30-kor a pécsi 4. honv. vegyesdandár egyesített 100 tagú fúvószenekara adott térzenét a mikrofonok előtt. Vezényelt Hadányi Antal. Délután 5 órai kezdettel pedig a Pécsi Ünnepi Hetek egyházzenei hangversenyét közvetítették a pécsi székesegyházból. Vezényelt Mayer Ferenc, orgonált Halász Béla.

36 A 30-as évek második felében sűrűsödtek a pécsi vonatkozású rádióműsorok. A hangfelvételi technika fejlődése következtében több helyszíni riport és — főleg közművelődési témájú — stúdiófelolvasás foglalkozik a város és Baranya megye életével. Feltűnik a műsorban a baranyai születésű Mohácsi Jenő neve, aki német műfordításai révén vált ismertté. 1936. április 14-én Bp. II. 23.00: Mohácsi Jenő német nyelvű előadása: „Vörösmarty's Csongor und Tünde" címmel. 1937. december 23-án Bp. I. 22.30-kor német nyelvű előadást tartott a Szózatról „Das Jubileum eines ungarischen 34 Kézirata a Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti osztályán. 35 Dr. Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi Ünnepi Játékok történetéből с tanulmányában közli a közreműködők teljes névsorát. Liszt Ferenc ünnepi miséje a Scitovszky püspök által 1846-ban Pécsnek kért mise, mely végül is Esztergomi mise néven került bemutatásra 1856-ban a bazilika felszentelésekor. — Bíró Malvin operaénekesnő pályája Pécsről indult és a milánói Scála operaház színpadáig ívelt. 1915-ben visszatért Magyarországra, később Pécsett énektanítással foglalkozott, hangversenyeket adott. (Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs, 175. p.) 30 Mayer Ferenc (1899— 1973) a pécsi székesegyházi énekiskola igazgatója, székesegyházi karnagy. — Halász Béla (1908) orgonaművész, a pécsi székesegyház orgonistája.