Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Régészet - Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról)

46 MARÁZ BORBÁLA seben kevés patics és cserép volt; a cserepek alapján egy edényt is sikerült rekonstruálni: 1. Vörösesszürke, porózus, vékonyfalú, csonkakúpos aljú mély tál. Gömbölyű hasvonalán girlandformán elhelyezett, kettős bordákból álló díszítés megy körbe. Hengeres nyaka rövid, pereme ívelten kihajlik. Alja egyenes. M: 11,4 cm, Szá: 21,4 cm, Fá: 6,4 cm (I. t. 6). A 2. sz. hulladékgödör nagyjából kerek, 3,2—3,5 m átmérőjű és mélysége (az egykori járószinttől mérve) 50—60 cm között váltakozott. Kitöltésében igen sok paticsot és salakot találtunk; cserép szinte egyáltalán nem volt benne. A két hulladékgödörtől északra is és délre is egy-egy, egymástól 5,5 m távolságra levő tűzhely került elő. Az I. tűzhely 80 cm átmérőjű, kör alaprajzú, a II. tűzhely hozzá hasonló, de átmérője 70 cm volt. Az /. tűzhely tapasztásában nagymennyiségű cserép volt; ezekből a következő edényt lehetett összeállítani: 1. Vörös színű, durva, vastagfalú kisebb fazék. Alja egyenesre vágott; rövid nyaka hengeres, pereme tölcséresen kifelé ívelt. Hasán hullámvonalban körbefutó, benyomásokkal tagolt bordadísz látható. M: 13,1 cm, Szá: 17 cm, Fá: 9,5 cm (I. t. 5). Az ismertetett kerámiaanyagon kívül kevés töredékes és jellegtelen bronztárgy került még elő, továbbá feltűnően nagyszámú salak és bronzöntésből származó kisebb öntvényrögök. Mindez, valamint a későbronzkori telep szélén megtalált bronz kincslelet (amelyben bronz nyersanyag, öntési rögök, beolvasztásra való The remains of the earliest settlement of the wellknown site can be found in the western part of the plateau divided by the later earth-work of the Early Iron Age hill-fort. Thus the area of the Late Bronze Age settlement was disturbed in various ways: in the course of the Early Iron Abe build up inside and by the building 7 Patek E.: Arch. Hung. 44 (1968) 17. 8 Dombay J. : Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen. JPMÉ (1958) 53- 102. 9 Kőszegi F. : Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit. Acta Arch. Hung. 12 (1960) 137- 167. 10 К. Vinski-Gasparini : Die Urnenfelderkultur in Nordkroatien, (zadar 1973) 196- 198., 7- 11., 17- 16. tábla. 11 Kőszegi F. : Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelder zeit (HAB). Acta Arch. Hung. 9 (1959) 289-298. 12 F. Petres É- : Früheisenzeitliche Funde in Komitat Fejér. Acta Arch. Hung. 9 (1959) 299-314. 13 Patek E. : Arch. Hung. 44 (1968) 58- 60. hibás vagy törött bronztárgyak és ötvösszerszámok is voltak az ép ékszerek, sarlók, eszközök mellett) azt bizonyítja, hogy a településen bronzöntés is folyt. 3. A leletanyag időrendi helyzete A kerámiaanyag a későbronzkori település összes, mindezideig megszondázott pontján azonos sajátosságokat, típusokat és formákat tartalmaz, ami arra mutat, hogy ez a magaslati település az urnamezős kultúra életének egyetlen korszakában állt fenn. Emlékanvaga egyben a Jakabhegy legrégebbi régészeti hagyatékát is jelenti. E település pusztulása után jóval később, а На С periódus kezdetén létesült területén a korai Hallstatt-kultúra tumulus-temetője és földvára. A Jakab-hegyi későbronzkori telep, mint a régibb urnamezős kultúrához tartozó magaslati telepek többsége,

7 a BD periódusban keletkezett, és létezése a Ha A időszak végén meg is szűnt, amit a leletanyag tipológiai összetétele egyértelműen bizonyítani látszik. A Jakabhegyi emlékanyaghoz leginkább a Pécsvárad — Aranyhegyen

8 feltárt település és a Mohács — Csele patak lelőhelyről ismert kerámiaanyag

9 hasonlít. A Drávától délre eső területeken Virovitica, Sirova Katalena,

10 a Dunántúl északabbi vidékéről pedig Érdliget,

11 Magyaralmás,

12 Lengyel és Nagyberki — Szálacska

13 lelőhelyek kapcsolhatók az általunk a Jakabhegyrőlismertetett leletekhez. Ilyenformán a Jakabhegy legkorábbi, erődítés nélküli települése a dunántúli urnamezős kultúra régebbi szakaszához (Velatice — Vál I) köthető és időrendileg a Ha A periódus első felébe sorolható.

14 of the tumuli of the cemetery outside of the earth-work let alone the erosion of the plateau. The finds belonging to the Urn-field settlement were found mostly in the mounds of the barrows in secondary position since the Early Iron Age tumuli were filled up by scraping the earth of the surface-layer i.e. the LBA settlement-layer A dunántúli korai urnamezős kultúrára vonatkozó fontosabb irodalom: F. Petres É.: Acta Arch. Hung. 9 (1959) 299-314.; Ua.: Früheisenzeitliches Gräberfeld in Vál. Alba Regia 1 (1960) 17-42.; Kőszegi F.: Acta Arch. Hung. 9 (1959) 289298.; Ua.: Acta Arch. Hung. 12 (1960) 137- 167.; Ua.: Beiträge zu der Geschte der älteren Urnenfelderkultur Transdanubiens. Alba Regia 2-3 (1961-62) 25-31.; Ua.: Későbronzkori kutatások a főváros térségében. Bp. Rég. 22 (1971) 62—73.; Patek E.: A tököli koravaskori urnatemető. Bp. Rég. 18 (1958) 414-418.; Ua.: Arch. Hung. 44 (1968) 76-77. Excavations on Pécs-Jakabhegy 1976—1983. The Late Bronze Age Settlement (Preliminary Report) BORBÁLA MARÁZ