Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 201 VÁROSKÉP- ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM PÉCSETT A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Pécs városa különösen dr. Esztergát Lajos polgármestersége idején, 1940-től fordított nagy gondot a városkép védelmére, a műemlékek tiszteletben tartására.

1 Ennek a feladatnak eleget tenni egyre nehezebb volt a világháború következtében súlyosabbá váló gazdasági-társadalmi viszonyok közt, de a város minden tőle telhetőt elkövetett a kérdés megoldásáért. Az 1940. május 21-i közgyűlés határozata szerint az építési szakbizottság mellett megalakítottak egy városkép védelmére ügyelő bizottságot is, amelynek az elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, a polgármester volt. Két-két képviselővel delegáltatta magát a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzetközi Szövetsége Pécsi Fiókja ill. Osztálya, a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, a polgármester további egy tagot jelölhetett.

2 Természetesen ennek a törekvésnek előzményei is voltak: már 1938-ban, Makay István polgármestersége idején kitűzték a városfal egy részinek, a belső vár falának kiszabadítását, hogy ezáltal a székesegyház kitáruljon a maga nagyszerűségében. Ekkor kezdték meg a Klimó (a mai Landler) utca néhány házának kisajátítását,

3 s a negyvenes évek elején tárgyaltak Virág Ferenc püspökkel, a Zsolnay-örökösökkel. A Mattyasovszky-Zsolnay családnak cseretelket is felajánlott a város.

4 A bizottság az akkor kialakított Magaslati úti rész beépítésére ügyelt, de a város minden emeletes ház homlokzatának kialakítására, a homlokzatjavításokra is ügyeltek, tanácsadó szervként. A városi építési szabályrendelet 51. §-a alapján hozták létre ezt a bizottságot. A várfalak kiszabadításának elgondolása mellett szerepelt az ún. bástyasétány kialakítása is. Mivel ekkor még a megegyezés nem volt lehetséges, az iparügyi miniszterhez írt felterjesztésében a kisajátítások kérése szerepelt. A város a következő költségvetést készítette: Telekmegszerzési költségek: 200 000 P. Sétány létesítése, városrendezés: 100 000 P. Fedezetéül a városi szükségmunka-tervezetek szolgáltak, valamint az a 60 000 pengő, amely a mecseki villatelep eladásából származott.

5 Mivel a minisztérium nem hagyta jóvá a tervet, újabb módo1 Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) 1929-től lett a város tanácsnoka, 1936-tól helyettes-, 1940-től 1945-ig polgármester volt. 2 Baranya megyei Levéltár (B. m. L.) Pécs THJ. Város Közgyűlési jkv. 52/1940. sz. határozata. 3 B. m. L. Pécs THJ. Város Közgy. jkv. 21/1938. sz. hat. 4 B. m. L. Pécs THJ. Város Közgy. jkv. 92/1943. sz. hat. 5 Uo. sítást kellett kidolgozni. Ekkor bízták meg egy városvédelmi és -történeti szabályzási terv elkészítésével a kor híres szakértőjét, dr. Gosztonyi Gyulát. A terv a következő részeket vette föl: 1-5. Belső vár rendezése a Káptalan utcáig, 6-13. Egyetemi könyvtár kiszabadítása, utcarendezés a Plébánia-köztől, a Széchenyi téren át a Ferenciek utcáig. 14-19. Kórház tér-Rákóczi út-Hal tér rendezése, 20-25. Király utcai török dzsámi föltárása, Lyceumköz megnyitása, Flórián, Ágoston tér rendezése. Papnövelde utcai (ma Kulich u.) várfalak kiszabadítása, 26-28. Tettye-környék rendezése, Kálváriás utcai várfalak kiszabadítása. Mindszentek-környék rendezése, 29-34 Rókus-domb, Havihegy, Vármegyeház-környék rendezése. Király u. régi épületeinek megóvása, 35-39. Siklósi út, Zsolnay-Rákóczi út torkolatának rendezése, belterületen zöldövezet kialakítása. Felsővámház út utca- és térrendezési munkálatai. Az általános városrendezést 1939-ben hagyta jóvá a város, 1942-re egy 1:1000 méretarányú részletes városrendezési térkép elkészítését határozták el az 1937. évi VI. t. с a apján. Dr. Szőnyi Gyula megbízatását így indokolták: „Dr. G. Gy. helybeli építészmérnök várostörténeti emlékeink kutatásával már hosszú idő óta foglalkozik, így a szóbanlévő tervek készítésével arra alkalmas tervező építészt bízott meg a közgyűlés."

6 1943-ban határozatot hoztak a munka tovább folytatására. Ennek keretében egy hősi emlékmű építését határozták el, amelyet a Barbakánnal terveztek összekapcsolni, 15 000 pengős költséggel. Erre a célra a pécsi püspök 184,5 D-öl területet engedett át, s a területen lévő várfalak és -bástyák restaurálásáról a város kívánt gondoskodni, megfelelő tervek szerint. Ezt az átfogó rendezési tervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatásakor ismertették. Pécs városa tehát már ekkor készen állt arra, hogy rendezze történelmi városfalának kiszabadítását, az elhatározás és a megfelelő szakértelem sem hiányzott. Ebben az időben minden feltétel adva volt a munka befejezéséhez, dacára a nehéz háborús időknek. A város törvényhatósága - az élen dr. Esztergár Lajos polgármesterrel - körültekintően szervezte meg a munkát, s megfelelő szakértői gárdát gyűjtött maga köré dr. Szőnyi Ottó vezetésével. Az átfogó terv az egész városfalat érintette, 6 B. m. L. Pécs THJ. Város Közgy. jkv. 119/1943. sz. hat. 7 Dr. Szőnyi Ottó életrajzát Szigetvári János állította össze, jelenleg a B. m. L. Kézirattárában található.