Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs faunájának alapvetése (Hymenoptera, Sphecoidea)

A DÉL-DUNÁNTÚL KAPARÓDARÁZS FAUNÁJA 57 Astata minőt Kohl, 1885 - Darány: Barcsi borókás TK; Felsőmocsolád; Kaposvár: Cser, Ivánra; Somogy­aszaló: Antalmajor; Szentgáloskér. V. 29-VII. 9. Astata tulipes Mocsáry, 1883 - Simontornya (Bajári 1957). Dtyudella tticolot (Van der Linden, 1829) - Simon­tornya (Baj át i 1957). Dinetus pictus (Fabricius, 1793) - Darány: Barcsi borókás TK; Kaposmérő; Kaposvár: Cser, Ivánfa; Kő­kút; Nagyatád: Henész; Ötvöskónyi; Pécs: Makár­hegy. Malom, Szamárkút, Tettye; Somogyaszaló: An­talmajor; Somogytúr; Szenna: löszfeltárás. VI. 15­VIII. 17. Az Astatinae alcsaládból az Astata hoops (Schrk.) és a Dinetus pictus (F.) meglehetősen elterjedt a Dél-Dunántúlon, de sehol sem gyakori. Az előbbi elsősorban a kötöttebb talajú, míg az utóbbi a ho­moki biotópokban. Az Astata minor Kohl már jó­val ritkább, a többi faj kifejezetten ritka. Nemcsak a Dél-Dunántúlon, hanem hazánkban másutt is (7. b-c ábra). A Dryudella fajok az Eupannonicum jellemzői, bár a tricolor (Lind.) néhány dunántúli lelőhelyről is előkerült (Bajári 1957, Benedek 1979). A me­leghez és szárazsághoz erősen ragaszkodnak, in­kább a homoki biotópokat kedvelik. Az Astatinae fajok többsége mediterrán elterje­désük és valamennyi meleg- és szárazságkedvelő, a ritkább fajok csak a szélsőségesen xerothern bio­tópokban élnek. Lartinae Lattá anathema (Rossi, 1790) - Balatonboglár: Buga­szeg,- Balatonlelle: Tabán; Fonyódliget. VII.3-VIII. 1. Litis nigta (Fabricius, 1775) - Kaposvár: Ivánfa; Pécs: Tettye. VII.17-25. Tachytes ettuscus (Rossi, 1790) - Balatonboglár: Buga-szeg,- Darány: Barcsi borókás TK; Somogytúr. VIII. 10-21. Tachytes eutopaeus Kohl, 1884 - Balatonboglár: Bu­ga-szeg,- Darány: Barcsi borókás TK,- Kaposhomok; Kaposvár: Rómahegy; Kőkút; Pécs: Cserkút, Tettye; Somogyaszaló: Antalmajor; Somogytúr. VI. 24­VIII. 18. Tachytes obsoletus (Rossi, 1792) - Darány: Barcsi borókás TK. VI. 16. Tachysphex íülvitatsis (Costa, 1867) - Kaposvár: Rómahegy; Máriagyűd: Tenkes; Pécs: Tettye; So­mogytúr. VI. 14-VII. 25. Tachysphex helveticus Kohl, 1885 - Kaposvár: Iván­fa; Kőkút. V. 31-VIII. 13. Tachysphex incettus (Radoszkowski, 1877) (= pygi­dialis Kohl, 1883) - Pécs: Cserkút, Tettye. VII. 8­VIII. 16. Tachysphex mediterraneus Kohl, 1883 - Simontor­nya (Bajáti 1957). Tachysphex mocsatyi Kohl, 1884 - Darány: Barcsi borókás TK. VII. 28. Tachysphex nitidus (Spinola, 1805) - Darány: Bar­csi borókás TK; Hird,- Igal: Igalfürdő; Kaposmérő; Kaposvár: Cser, Rómahegy,- Kőkút; Mernye: Alsó­szőlő, Bufola; Mernyeszentmiklós; Pécs: Cserkút, Ma­kárhegy, Szabolcsfalu, Tettye; Polány; Somogyaszaló: Antalmajor; Somogytúr; Szentbalázs: öreg-hegy,- Zse­licszentpál. VI. 20-VIII. 23. Tachysphex obscutipennis (Schenck, 1857) (= lati­valvis Thomson, 1870) - Darány: Barcsi borókás TK; Kőkút; Somogytúr. VI. 16-VII. 17. Tachysphex panzeti (Van der Linden, 1829) - Da­rány: Barcsi borókás TK,- Somogytúr. VII. 15-27. Tachysphex pompiliíotmis (Panzer, 1804) (= nigti­pennis Spinola, 1808, pectinipes auct.) - Bőszénfa: Ro­polypuszta; Darány: Barcsi borókás TK; Igal: Igal­fürdő; Hird; Kaposvár: Cser, Ivánfa, Rómahegy; Kő­kút; Mernye: Alsó-szőlő, Bufola; Mernyeszentmiklós; Nagyatád: Henész,- Pécs: Cserkút, Szabolcsfalu, Tety­tye; Somogybabod; Somogygeszti; Somogysárd,- So­mogytúr, Töröcske: Gáj, Lonkahegy. VI. 14-VIII. 21. Tachysphex psammobius (Kohl, 1880) - Darány: Barcsi borókás TK; Fonyódliget; Kaposfő; Kaposmé­rő; Kaposvár: Cser, Rómahegy; Kőkút; Mike; Oszto­pán; Ötvöskónyi; Pécs: Cserkút; Somogytúr; Szen­na: löszfeltárás. IV. 27-VII. 30. Tachysphex spoliatus (Girard, 1863) - Darány: Bar­csi borókás TK,- Pécs: Makárhegy. V. 17­VI. 15. Palatus vatiegatus (Fabricius, 1781) - Balatonbog­lár: Bugaszeg; Darány: Barcsi borókás TK; Kapos­vár: Rómahegy; Pécs: Makárhegy, Szabolcsfalu, Tety­tye; Somogytúr. VI. 21-VIII. 22. Miscophus bicolot Jurine, 1807 - Darány: Barcsi borókás TK; Kaposvár: Rómahegy; Kőkút; Mernye: Alsó-szőlő,- Mernyeszentmiklós; Pécs: Tettye,- Szilvás­szentmárton: Puszta-hegy. VI. 24­VIII. 25. Miscophus sputius (Dahlbom, 1832) - Darány: Bar­csi borókás TK; Kaposvár: Rómahegy,- Pécs: Cser­kút, Makárhegy; Somogyaszaló: Antalmajor; Somogy­túr. VI. 28-VIII. 27. Nitela spinolae Latreille, 1809 - Mernyeszentmik­lós. VII. 5-15. Pison attum (Spinola, 1808) - Kaposmérő; Kapos­vár: Ivánfa,- Mernye; Alsó-szőlő,- Pécs: Makárhegy, Tettye. VI. 22-VIII. 9. Ttypoxylon attenuatum Smith, 1851 - Mernye: Al­só-szőlő,- Kaposvár: Ivánfa,- Karád: öreg-hegy; So­mogyaszaló: Deseda; Taszár. VII. 17­VIII. 15. Ttypoxylon clavicerum Lepeletier et Serville, 1828 - Gödre; Kaposmérő; Kaposvár: Ivánfa; Mernye: Al­só-szőlő,- Mernyeszentmiklós; Pécs: Tettye. V. 18­VIII. 13. Ttypoxylon ítonticotne Gussakovskij, 1936 - Me­csek (Baj ári 1957). Ttypoxylon ligülus (Linné, 1758) - Bőszénfa: Ro­polypuszta,- Cserénfa; Darány: Barcsi borókás TK; Gödre; Igal: Igalfürdő; Kaposfő; Kaposmérő; Kapos­szerdahely: Ropolyi-völgy,- Kaposvár: Cser, Ivánfa, Kisgát,- Karád: öreg-hegy,- Magyaratád; Mernye: Al­só-szőlő, Bufola; Mernyeszentmiklós; Pécs: Misina­tető; Simonfa: Bagó-hegy,- Somogyaszaló: Deseda; Somogygeszti: Bufola; Somogyszil; Szilvásszentmár­ton: Puszta-hegy; Töröcske: Gáj, Lonka-hegy,- Zselic­kisfalud: Fehér-hegy. V. 1-VIII. 13. Ttypoxylon kolazyi Kohl, 1893 - Simontornya (Ba­játi 1957). Ttypoxylon scutatum Chevrier, 1867 - Darány: Bar­csi borókás TK; Kaposhomok; Kaposvár: Ivánfa; Mernye: Alsó-szőlő; Somogyaszaló: Antalmajor. VI. 25-VIII. 18. A Latrináé alcsalád fajai közül a Trypoxylon at­tenuatum Sm. és a iigulus (L.) hideg- és nedves­ségkedvelő, a többi meleg- és szárazságkedvelő. A Larra anathema (Rossi) Dél-Dunántúlon túlnyo­mórészt a Balaton-part homokturzás sávján került elő, néhány példányban. A Liris nigra (F.) szintén ritka, de nem ragaszkodik a homoki biotópokhoz. A három Tachytes faj szintén homokkedvelő. A T. eutopaeus Kol sokfelé előkerült, a másik két faj

Next

/
Oldalképek
Tartalom