Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs faunájának alapvetése (Hymenoptera, Sphecoidea)

DÉL-DUNÁNTÚL KAPARÓDARÁZS (HYMENOPTERA, SPHECOIDEA) FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE JÓZAN ZSOLT Józan, Zs.-. Fundamental taunistic data on Sphecoid wasps (Hymenoptera, Sphecoidea) of South Transdanubia, Hungary. Ab str act. The author presents localities of 209 Sphecoid wasps írom South Transdanubia, The zoogeogrophical and ecological evaluation of the fauna is published. Comparision of fauna of Soith Transdanubia, Bakony Mountains and Kiskunság National Park is given. The nutritive plaats are presented. Bevezető Dél-Dunántúlon a fullánkos (Aculeata) csoportok gyűjtése századunk első évtizedeiben kezdődött. Ekkor még nem folyt rendszeres kutatómunka. Az ez időből rendelkezésre álló lelőhelyi adatok szórványosak. Később Pillich F. rendszeresen és hosszú ideig gyűjtött Simontornya ^környékén. Munkája igen jelentős volt, bár szűk területre korlátozódott. Számos ritka kaparódarázs fajt sikerült megtalálnia. Az ötvenes évek során Bajári £., Móczár L„ Móczár M. és Solymosné rendszeres gyűjtéseket végzett a Mecsek, a Villányi-hegység, illetve a Balaton déli partja mentén. A Sphecoidea fajokra vonatkozó lelőhelyi adatok egy részét közölték (Bajári 1956, Móczár 1958), illetve a Fauna Hungáriáé scrozat ide vonatkozó füzeteiben a hazai fauna értékelésére felhasználták (Bajári 1957, Móczár 1959). Benedek 1959-61 között Kaposvár környékén gyűjtött, de lelőhelyi adatokat nem közölt (Benedek 1979). Húsz évvel ezelőtt kezdtem el az eddig teljesen feltáratlan Zselic, Külső-Somogy és Belső-Somogy kaparódarázs faunájának vizsgálatát. Emellett a Mecsek déli lejtőin is rendszeresen gyűjtöttem. A két évtized során 176 Sphecoidea fajt sikerült kimutatni az említett faunakistájakon. A lelőhelyek mintegy ötven település környékén találhatók. (1. ábra). A kimutatott fajok közül a Dél-Dunántúlon 37-et mások még nem gyűjtöttek. Ezek közül egy hazánk faunájára is újnak bizonyult (Lestiphorus bilunulatus Costa). Az általam gyűjtöttekhez hozzávéve az irodalmi adatokat (Bajári 1956, 1957, Móczár 1958), a vizsgált területről 209 Sphecoidea fajt ismerünk. Ez a hazai fauna mintegy 77-78% -a. Dél-Dunántúlon e munkában a Sopianicum (Mecsek, Villányi-hegység és azok peremvidékei) és a Praeillyricum (Tolnai-hegyhát, Zselic, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság és Göcsej) területét értem (Móczár 1948, 1967). Megfelelő számú adat csak a Mecsek, Tolnai-hegyhát, északi Zselic, Külső- és Belső-Somogy területéről áll rendelkezésre, így az értékelésünk elsősorban e tájakra vonatkozik. A természeti viszonyok viszonylag egységes jellege folytán e tájak jól reprezentálják DélDunántúl kaparódarázs faunáját. A faunisztikai-állatföldrajzi és az ökológiai értékelésben, valamint a fajok magyarországi elterjedésének értelmezésében Balthasar (1972), Bajári (1956, 1957), Benedek (1968, 1969, 1970, 1979), Bohart et Merike (1976), Józan (1981) és Móczár, L. (1948, 1953, 1958, 1959, 1967) munkáit vettem figyelembe. Bátorliget (Móczár 1953), a Bakony (Benedek 1979), a Barcsi borókás Tájvédelmi Körzet (Józan 1983), a Hortobágyi Nemzeti Park (Józan 1981), a Kiskunsági Nemzeti Park (Józan 1985), a Tapolcapatak környéke (Benedek 1970) és Veresegyháza (Benedek 1969) mellett a Dél-Dunántúl a nyolcadik olyan hazai táj, terület, melynek Sphecoidea faunája feldolgozásra kerül. A gyűjtött fajok jegyzéke A rendszertani beosztást és a fajneveket Bohart et Menke (1976) munkája szerint közlöm. Ahol a fajnév eltér Bajári (1957) és Móczár (1959) által használtaktól, ott zárójelben feltüntetem azt. A jegyzékben csak a saját gyűjtési adatokat sorolom fel. Az irodalomban fellelhető lelőhelyeket csak azoknál a fajoknál tüntetem fel, melyeket a szóbanforgó területen nem gyűjtöttem. Ebben az esetben az irodalmi forrást megjelölöm. így válik teljessé a fajok jegyzéke. A lelőhelyi adatokat rövidítve közlöm, csak a lelőhelyet és a gyűjtési időszakot feltüntetve. Ezt a közlési módot a hazai irodalomban a nemzeti parkok faunájának feldolgozásánál is alkalmazzák (Józan 1981). SPHECOIDEA Ampulicinae Dolichurus corniculus (Spinola, 1808) - Darány: Barcsi borókás TK; Kaposvár: Nádasd. VI. 16-VIII. 6. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) : 53—86. Pécs, Hungária, 1985.