Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Természettudományok - Nógrádi, Sára U.–Újhelyi, Sándor–Uherkovich, Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary
48 S. NÓGRÁDI - S. ÚJHELYI - A. UHERKOVICH A Dél-Dunántúl tegzes (Trichoptera) faunájának alapvetése NÓGRÁDI Sára, ÚJHELYI Sándor és UHERKOVICH Ákos A „Fauna Regni Hungariae"-ban jelent meg az első hazai összefoglaló lista, amely 149 tegzes fajt sorolt fel a történelmi Magyarország területéről. Î8 fajnak dél-dunántúli adatait is megadta {Mocsáry 1900). Pongrácz (1914) 24 fajt sorol fel erről a területről. Pillich (1914) pedig Simontornyáról említ 20 tegzest. Később Sátory (1939) közül lárvaadatok alapján 9 fajt a Mecsekről, ez utóbbiba több hiba is került, ezért nem vehetjük figyelembe. A hetvenes években Újhelyi S. dolgozott fel és közölt anyagot 4 cikkében {Újhelyi 1971, 1981a, 1981b, 1982). Mindazonáltal a kutatásoknak ez az első, mintegy nyolcvan éve viszonyíag csekély eredményt hozott, kevés lelőhelyről aránylag kevés fajt mutattak ki. A nyolcvanas évek elejétől jelen cikk két társszerzője (Nógrádi és Uherkovich) igen intenzív gyűjtőmunkába kezdett a Dél-Dunántúlon. E vizsgálatok első, fontosabb eredményeit már közölték (Nógrádi 1984a, 1984b, 1985). A kutatási terület tulajdonképpen a teljes DélDunántúlt (azaz Baranya és Somogy megyét. Tolna kétharmadát és Zala délkeleti részét) foglalja magába. A területen változatos vízhálózat van, hegyi patakoktól (Mecsek) lassú folyású domb- és síkvidéki patakokon át a nagy folyókig (Duna, Dráva); kis halastavaktól a Balatonig sokféle víztípus fordul elő. Ezek mindegyikét természetesen még nem állt módunkban vizsgálni (1-2. ábra). Három fontosabb gyűjtési módszert alkalmaztunk: vízparti hálózást, lámpázást és fénycsapdázást. Az éjjeli gyűjtéseknél és a fénycsapdákban kizárólag higanygőzlámpát használtunk. A gyűjtések tízezernél is több tegzes példányt eredményeztek, 70 lelőhelyről. A lelőhelyi adatok száma igen nagy mértékben megnövekedett (3. ábra). Az angol nyelvű szövegben felsoroljuk mind a már korábban közölt adatokat (irodalmi hivatkozásukkal együtt), mind pedig az új adatokat, részletes dátummal és példányszámmal, BotosäneanuMalicky (1978) nevezéktana szerint. A biztosan kimutatott fajok száma 107. A vizsgálatok jelentős eredménye volt 7, Magyarországon korábban ismeretlen faj kimutatása: Synagapetus krawanyi Ulmer, Orthotrichia tragetti Mosely, Oxyethira ílavicornis Pict., Hydroptila simulons Mosely, Micrasema setiterum Pict., Potamophylax luctuosus Pill, et Mitt, és Chaetopteryx schmidi mecsekensis Nógrádi. Ezek mellett előkerült a kivételes ritkaságnak számító Platyphylax írauenieldi Brau, egy újabb példánya,- e fajt ebben az évszázadban csak Magyarországon fogták. Jelen munkát csak alapvetésnek tekintjük. A következő években igen intenzív vizsgálatokat tervezünk jelentősebb vizeink (Duna, Balaton, fontosabb mesterséges tavaink) és eddig még nem kutatott patakok tegzes faunájának megismerése céljából.