Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai
276 SONKOLY KAROLY erre sem ismerek forrást - hogy Scitovszky bevonása nélkül döntöttek volna felőlük. Ha még az eddigiek után is kétségbe vonnánk azt, hogy a főpap birtokában volt a szükséges keresztény ikonográfiái ismereteknek, két, egykorú könyv eloszlatja utolsó kételyeinket is. Az egyik saját műve, a „Szentek élete", amely még pécsi püspök korában jelent meg (Pécs, 1. kiad. 1843, 2. kiad. 1844). Ebben a kalendárium napjai szerint közli a szentek rövid biográfiáit. Ennél nagyobb terjedelmű, részletesebb életrajzokat hoz az az ötrészes, monumentális „Szentek élete", amelyet 1859 és 1878 között adtak ki Pesten és Egerben - az első részt a prímás 50 éves jubileumára. Az előzőhöz hasonló rendszerű munka bizonnyal Scitovszky befolyásával készülhetett (legalábbis korábbi részei). Ezek után térjünk át az 5 függőben maradt szobor azonosítására. A 2.-ról fentebb már azt hiszem, eléggé meggyőző bizonyítékokkal szolgáltam, hogy nem a Szőnyi által említett Szt. Fülöpről, hanem az ifjabb Jakab apostolról van szó. Ehhez csak anynyit, hogy a Scitovszky tiszteletére megjelent, csaknem egykorú (bár befejezése elhúzódott) „Szentek életé"-ben 134 is kallózófa szerepel ifj. Jakab vértanúságának eszközeként, nem pedig bunkó, ami a Szőnyinél ifj. Jakabként szereplő 1. apostolnál van. 135 Mindezzel - úgy vélem - a 2. hely kérdése tisztázódott. Itt ifj. Jakab apostol áll, Szt. Fülöpöt máshol kell keresnünk. Ö Vörös őrkanonok listáján a 12. helyen, a DK-i toronynál van, ahol Szőnyi Júdás Tádét hozza. Utóbbi Vörösnél az 1. helyen, a püspöki palota felőli szélén áll a sorozatnak. Két közvetett bizonyíték szól az egykorú, írott felsorolás ellen. Az egyik az, hogy a már a Papnövelde udvarán lévő szobrokról ismert két olyan, régi fotó, amelyeken jól olvasható névfeliratok láthatóak a D-i (K-i) 5 ill. 3 apostol plinthoszának elején (9. kép). 136 E felvételeken a 12. szobornál a „Judas Thaddaeus" - bevésett és kifestett - név van. Mára a feliratok a kőanyag pusztulása következtében nyom nélkül eltűntek. Amint ezt az egykorú fényképek, ábrázolások tanúsítják, nem léteztek ilyen feliratok 1882 előtt sem. Nem is volt rájuk szükség, hiszen a nagy távolság és a párkányfogak takarása miatt úgyis olvashatatlanok lettek volna. A nevek tehát már a Papnövelde udvarán kerültek a plinthoszokra. Hogy pontosan mikor, erre - mivel nem ismerek ezzel foglalkozó forrást - nem tudok választ adni, de a századforduló m „Szentek élete", III. rész, 7. 135 Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a második, Kiss György-féle apostolsorozatban ifj. Jakab jelvénye a bunkósbot. Ez is szerepet játszhatott Szőnyi tévedésében. 136 Lásd a 128. jegyzetben említett fotókat. Más régi képeslapokon - kevésbé tisztán - további feliratok is látsszanak (lásd 198. j.). táján már ott vannak. 137 Mindenesetre - kettős keresztes végű botjához hasonlóan - a feliraton (régebben) olvasható név sem egykorú a szoborral, tehát nem Szőnyi mellett szóló bizonyíték, aki a 12. helyen Júdás Tádét szerepelteti. A másik közvetett tanúbizonyság Vörös őrkanonok sorrendjével szemben, amely Fülöp apostolt a 12. helyre teszi az, hogy ő az ifj. Jakab „párja". Közös az ünnepük (régen máj. 1., újabban máj. 11.), s például a középkori magyar művészetben is gyakran szerepelnek együtt. 138 Ezek szerint Fülöp az 1. helyre illene? Ellentmond ennek az ikonográfiái vizsgálat eredménye. Az első szobor jelvénye, a könyvön kívül egy nagy bunkósbot, amelyet jobb karjával szorít magához. Júdás Tádé általam ismert ábrázolásain gyakori attribútum a bunkó, Fülöp esetében viszont nem tudok ilyenről. Nehezíti a probléma megoldását a 12. apostoleredeti jelvénye, amely a korabeli fényképeken rosszul látszik, de az biztos, hogy a bot végén nem kettős kereszt van (VI., VII. t.). A tanulórajzok alapján - amint már volt róla szó - valami olyan, alabárd-szerű tárgy lehetett, mint amilyen a Kiss György-féle sorozatbeli Szt. Fülöp gipszmodelljénéi látható. Bonyolítja a dolgot, hogy Júdás Tádét is szokták alabárddal ábrázolni. A mérleg nyelvét a már említett, több kötetes „Szentek élete" egyik fametszete Júdás Tádé felé billenti. A képen két, a mártírok pálmaágát tartó alak látható: Simon apostol a fürésszel. Júdás Tádé pedig bunkósbottal (bár a hozzá tartozó szövegrész szerint bárddal lefejezték) (11. kép). 139 Viszont mindjárt ezen ábrázoláshoz kapcsolódva előkerül egy, a Vörös-féle felsorolásnak ellentmondó érv is. Júdás Tádét azért hozza a könyv egy képen Simonnal, mert közös az ünnepük (okt. 28.), mivel együtt szenvedtek vértanúságot Perzsiában. Mindez egymás melletti elhelyezésüket igazolná. Ezzel szemben Júdás Tádé testvére volt a 2. helyen álló ifj. Jakabnak, s ez az 1. szobor mellett szólna. Az érvek és ellenérvek gordiuszi csomóját elvágva, fogadjuk el hitelesnek a legszilárdabb bizonyítékot, az egykorú, írott forrást, amely a Vörös őrkanonok által előterjesztett listát közvetíti, s amely szerint az 1. helyen Júdás Tádé, a 12.en pedig Fülöp apostol áll. Ennek megfelelően a szoborsorozatnak a homlokzatra való felállítását 1854 őszén K-ről kezdték. 1 «* Most már csak a 4. és 5. szobor azonosítása van hátra. Ezek Szőnyi szerint: 4. id. Jakab, 5. Máté ev. Az egykorú forrás sorrendjében viszont éppen for137 JPM, Helyt. O., KL.80.1728. sz. képeslap. A szobrok mögött az 1893-ban épített díszterem és társalgó (Madas [1978], 380.). A fotó valamikor a századforduló táján készülhetett (10. kép). 138 Bálint Sándor: „Ünnepi kalendárium" (Bp., 1977), I. k., 329., 332-333. 139 „Szentek élete", Debreczeni János: V. rész (Eger, 1878), 321. 140 Lásd 75. j.
