Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

264 SONKOLY KÄROLY állapítsanak meg

56

. Szerencséjére ekkor már Vörös Mihály az őrkanonok, akinek befolyására a káptalan beleegyezik a módosításokba

57

. 1852. március 24-én ki is fizetik neki az „elkészített öt kőszoborra" a pótdíjat, sőt előleget is kap, s még ugyanazon év folyamán kétszer is folyósítanak pénzt „a készülőben lévő apostol-szobrok fejében" és „az apostolok szobrainak folytatására"

58

. A korabeli sajtó figyelemmel kísérte a pécsi székesegyház Pollack-féle átalakítását megkoronázó vállalkozást. A „Der Spiegel" 1852. szeptember 13-i száma Bartalits műterméből tudósít az apostolszobrok készítéséről, s nem fukarkodik a dicséretekkel

59

. Az akkoriban a hazai egyházművészeti hírek terén legtájékozottabb lap, a „Religio" folyamatosan értesíti olvasóit a munka előrehaladtáról. Levelezője 1853 májusában is ír róla

60

. Az 1952. jan. 25-i káptalani gyűlésen elfogadott - a tiszteletdíjra vonatkozó - szerződésmódosításnál nincs szó az 1851. ápr. 28-án kitűzött, 1852. szept. 30-i új határidő kitolásáról, s erre más forrást sem találtam. Arra sem, hogy Bartalitson behajtották volna a késedelmi bírságot. Valószínűleg a munka előrehaladását látván, a káptalan akadé56 KL, Prot., 1852. jan. 5.-i kápt. gyűlés jegyzőkönyve, 11. tétel: „Bartalics szobrász, folyamodásában előadván, hogy ő tetemes kára nélkül a' szerződés szerint a kőből kifaragandó 12 apostol szobrait élnem készítheti, okul adván a' bejött zavarokat, s a nevelkedő drágaságot, kéri felmentetni, a' még hátralévő 7 darabnak árát gyenként 1000 pftra, s az elkészülteknek mindenikére 100 pftot hozzá adni. E nem csekély fontosságú tárgy a főt. Vörös Mihály őrknok úr által adott bővebb felvilágosítás, s magyarázat nyomán kellően meghányattatván, az határoztatott hogy ö jövőre a' hátralévő hét szoborért egyenként megkapja az ezer pengőt, de csak ugy a' mint egyet elkészít, kapja az ezer pengőt, s nem előre; a már készen álló ötre kap egyenként 100 pengőt, öszvessen 500 pengőt, a munka kezdetén előkészületre s szükséges eszközökre néki adott 1200 pftnyi összeg utoljára bétudatván néki, valamint a' még hátralévő hét szobornak behozataláért néki előre megadott hétszáz pengő ft is, az egész ügy elintézése véle a föt. örknok úrra bizatik." 57 Lásd 56. j. Vörös Mihály őrkanonok pozitív szerepéről: Religio, VI. évf., II. félév/75, sz. (1854. XII. 24.), 599. 58 SzL, fasc. 90./104. assignatio és nyugta (1852. márc. 24., ill. 25.): 5 kész kőszoborra kifizetett 1250 ft. W. (bécsi érték = v. ft., erről 78. j.-ben) és előlegként 500 ft. W.; -fasc. 90./106. assignatio és nyugta (1852. szept. 25. ill. 26.) : 800 ez. ftról a készülő szobrok fejében; -fasc. 90./105. assignatio és nyugta (1852. dec. 29. ill. 31.) : 800 p. ftról a szobrok folytatására. Mindezek elkönyvelve: fasc. 90./C, 104-106. tételek (összesen 5750 v. ft.). 59 Der Spiegel, (XXV. évf.), 209. sz. (1852. X. 13.), 837. („Städtischer Telegraph"-nál). 60 Religio, V. évf., I. félév/58, sz. (1853. V. 19.), 460. koskodás nélkül belement a határnap megváltoztatásába. Ebben nem kis szerepe lehetett Vörös Mihály őrkanonoknak. Az egykorú, írott forrásoknak ellentmondó adatokat közöl a munka állásáról Szentkirályi, 1904-ben megjelent cikkében. Szerinte: „Az 1853. év elején még csak két szobor volt teljesen kész. Hat nagyjából volt kifaragva a tizenkettedik kövét pedig épen ez időben törték". Forrásait nem közli. Mindenképpen az egykorú dokumentumoknak kell igazat adnunk, hiszen az anyagi ügyekben igen rigorózus káptalan iratai már 1852-ben öt kész szoborról beszélnek. Azt nem vitatom, hogy a 12. kőtömböt még csak ekkor vágták ki, mert egykorú, közvetett forrás is alátámasztja ezt az állítást

61

. A munka előrehaladtának bizonyítékai azok az utalványok 1853 végéről, amelyek szerint Bartalitsnak a székesegyház abban az évben összesen 1800 p. ftot fizetett ki

62

. A szobrok befejezése előtti időkből, 1854 első hónapjaiból két assignatiót ismerek, amelyek készülő szobrokat említenek. Az utolsó ilyen dokumentum május elejére datálódik

63

. 1854 május-december Az előzőleg közölt két dokumentum a pécsi székesegyház levéltárának azon fasciculusából került elő, amelyben az 1854-es év elszámolásának mellékleteit gyűjtötték egybe. Ugyanezen köteg 70. sz. darabja, egy Bartalits által nyugtatott utalvány, aug. 4-, ill. б-i dáummal

64

. Ebben már „az elkészített 12 apostol szobrok"-ról van szó, amelyeket ezek szerint a mester valamikor 1854 május eleje és augusztus eleje között fejezett be. Pontosabb datálásra nyújt lehetőséget a „Divatcsarnok" 1854. május 10-i számának „Művészet" с rovatában megjelent írás,

65 s Szentkirályi (1904) szerint is májusban készültek el az apostolok. Elképzelhető, hogy a május és az augusztus eleji, írott forrás megadta 61 Lásd a 261. oldalon. 62 SzL, fasc. 91./90. assignatio és nyugta (1853. okt. 15. ill. 20.) : 1200 p. ftról a „ ... Székes egyház számára művészi vésű alatt lévő 12 apostol szobrainak... elkészittetésökre ..." ; -fasc. 91./91. assignatio és nyugta (1853. dec. 10. ill. 18.) : 600 p. ftról „a készülő apostolok kőszobrainak kikötött áruk fejében ...". 63 SzL, fasc. Э2./72. assignatio és nyugta (1854. febr. 28. ill. márc. 5.) : 1000 p. ftról „a készülő apostolszobrokra" ; -fasc. 92/71. assignatio és nyugta (1854. máj. 1. ill. 7.) : 1200 p. ftról „ ... a készülő 12 apostol szobrok fejében előfizetésképpen...". 64 SzL, fasc. 92./70. assignatio és nyugta (1854. aug. 4. ill. 6.) : 1000 p. ftról, a végelszámolás előtt folyósított előlegként. 65 Divatcsarnok, II./26. sz. (1854. V. 10.), 600., „Művészef'-rovatban. (A cikket nem láttam, csak az MTA, Müvt. Kutcs. által kezelt adattári cédulaanyagból ismerem rövid tartalmi kivonatát!)