Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai
A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ELSŐ APOSTOLSZOBRAI 259 nyugati oldalon neogótikus kulisszahomlokzatokat, s a déli főpárkányra a 12 apostol szobrait tervezte 18 . Az átépítés az 1820-as évek közepére befejeződött 19 . Több írás is foglalkozik 1830-40 körül a megújult pécsi székesegyházzal, de a tervezett apostolszobrokról egyik sem szól 20 . Az épületnek olyan, ekkortájt készült ábrázolásai is fennmaradtak, amelyeken látszik az átalakított déli homlokzat, de még az apostolok nélkül 21 . lásáról beszél. Az október 22-i káptalani gyűlésen Rihmer őrkanonok bemutatta „Bartolovich kebelbéli képfaragónak" költségvetését a székesegyházra kerülő 12 apostolról. A szöveg utal a káptalannak ezzel kapcsolatos, korábbi döntésére 22 . A továbbiakból egyértelműen kiderül ,hogy - a név elírása ellenére - Bartalits Mihályról van szó 23 . Az első költségvetést a megrendelő még nem tartotta megfelelőnek, Az apostolszobrok elkészítésének története, körülményei 1845-1848 1845 őszéről ismert az első forrás, amely a tervezett apostolszobrok elkészítésének aktuálissá vá18 Boros (1982), 301-311. 19 Uott., 317. 20 Szeder (Farkas Jós. adatai után) : „A pécsi Főtemplom", Vallási és Egyházi Tár, II. füzet (Pest, 1832), 180-191.; п. п.: „Pécs", Társalkodó, 56. sz. (1833. VII. 13.), 221-222.; Aigl, P(aulus) : „História brevis..." (Quinque-Ecclesiis, 1838), 242-243.; Haas Mihály: „Baranya ..." (Pécs, 1845), 305. 21 Ezek közül a leglényegesebbek : Vallási és Egyházi Tár, II. füzet (Pest, 1832), címlapjával szemben, a székesegyházat DNy-ról ábrázoló rézmetszet „H. J."-től, Bugár Ferenc rajza után [MüM (1981), II. k.. No. 432. és 24. t.]; A fenti nyomat után készülhetett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete 1845-ös, pécsi vándorgyűlésének Böhm J. D. készítette emlékérme ábrázolása [MüM (1981), No. 60. és 25. t.] ; „Igazg. Grimm V. - Nyomt. Walzel A. F. Pesten 1845" jelzésű nyomat (JPM. Művt. Oszt., ltsz. 69.176.), rajta Pécs látképe D-ről; A pécsi Dóm teret D-ről ábrázoló vízfestmény (JPM, Művt. O., ltsz. 52.129.; fotója: Boros (1982), 319., 14.]. 22 KL, Prot. (Protocullum), 1845. okt. 22-i káptalani gyűlés, 140. tétel: Rihmer Bódog őrkanonok a káptalan megegyezésénél fogva „ ... a székes egyház tetejére a' 12 apostol kőfaragó által készíttessék, és ez által a szék. egyház diszesitessék - bemutatja Bartolovich kebelbéli képfaragónak költség számzását, e' szerént a' kö s hozásán kivül 1 statuáért 600 pftot kívánván. A' képfaragó föt. őrkanonok úr által oda, hogy eleve fábul a' mintákat készítse leend elutasittandó." (Magát az eredeti költségvetést nem ismerjük.) 23 A későbbi irodalomban többen is - tévesen - mást hoznak az apostolszobrok mestereként, ill. hibásan írják a művész nevét: Henszlmann Imre: „Pécsnek középkori régiségei", I. rész, „A pécsi székes-egyháznak építészete" („Magyarországi Régészeti Emlékek", I. k.), (Pest, 1869), 7.-nél Windisch pécsi szobrász műveiként beszél róluk, összekeverve mesterünket az építkezést vezető pallérral. (Viszont ue. munkája 23. o.-n az átépítés tervezőjeként, Pollack Mihály helyett Gianone kőfaragót hozza építészként.) Helyreigazításában, amely egy év múlva jelent meg, a hibás adatok forrásaként Jónás pécsi kanonokot nevezi meg [AÉ, III. (1870), 291.]. Ennek ellenére Henszlmann 12 év múlva újra csak a fenti téves neveket hozza egy publikációjában, sőt, hibásnak nyilvánít egy, helyes adatot közlő tanulmányt is. [AÉ, Új Folyam II. (1882). 2. és 12.] Henszlmann rossz adatait még tovább ferdíti Gosztonyi Gyula: „A mérnök szerepe a műemlékvédelemben" с könyvében [(Pécs, (1940), 69.], mert olyan tévedést is tulajdonít neki, amit el sem követett, ti., hogy a székesegyház átépítése Gianone mellett Bartalits műve lett volna. Henszlmann nyomán Czobor Béla is Windisch szobrászról ír („A pécsi székesegyház restauratiója". Egyházművészeti Lap, III. (1882), 173]. Mind a nyomtatott, mind az írott forrásokban előfordul, hogy nevét ,,-ts" helyett ,,-cs"-vel írják (lásd 5. j.). Keresztnevét is néha eltévesztik. 1. A pécsi székesegyház. Litográfia részlete (1851)
