Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Elvont Művészetek Csoportja

AZ ELVONT MŰVÉSZEK CSOPORTJA 247 Cyarmathy Tihamér: Kihűlés közben, 1949. vászon, olaj, 30X40 cm, JPM 79.100 natkozásaik azonban leperegtetnek előttünk egy teljes sorozat érzet-variánst, ami megunhatatlan"

i/l jellemezte önmaga e képeit. A többszörös vonatkozási rendszerben, mely Gyarmathy képein jelenik meg, a tér is más-más szerkezetűnek bizonyul, s ehhez kapcsolódóan az időt is másként éljük át: müveiben a természettudomány által is elemzett új tér-időkapcsolatokat jeleníti meg. LOSSONCZY TAMÁS 1904-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán előbb Bosznaynál, majd Vaszary Jánosnál tanult. 1926-ban Párizsban, 1929ben Hollandiában, 1937-ben ismét Párizsban járt tanulmányúton. 1933-1937 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja. 1941-ben mutatkozott be első ízben műtermi kiállításán, majd 1943-ban az Alkotás Művészházban rendezte meg első gyűjteményes kiállítását. 1947. márciusában a Galéria a Négy Világtájhoz kiállítóhelyiségében, 1948-ban a Képzőművészek Szabad Szervezetében volt kiállítása. 1971-ben a Fényes Adolf teremben 1979-ben a Műcsarnokban volt kiállítása. 14 Beszélgetés Gyarmathy Tihamérral. 1964. Kérdező : Rozgonyi Iván. MDK-C-II-391. Irodalom : e. a. Lossonczy Tamás festményei. Újság, 1943. 4. 29. Háy Károly László: Lossonczy Tamás és Ibolya. Szabad Nép, 1947. 4. 1. Rabinovszky Márius: Természetelvűség és absztrakció. Magyarok, 1947. 6. Mezei Ottó: Lossonczy Tamás újabb képei. Művészet, 1972. 6. Mezei Ottó: Lossonczy Tamás festészetéről. Magyar Építőművészet, 1973. 1. „1924-től 1929-ig dadaista, majd konstruktív, szigorúan megszerkesztett tárgytalan képeket, celluloid plasztikákat, montázsokat csináltam, melyek végül is a 'reális' élet építészeti problémáihoz vezettek. 1939-ben erős pszichologikus átrezgésű absztrakt képeken dolgoztam.. ."

15 1941-ben rendezett első műtermi kiállítása alkalmából Kállai Ernő azt írta róla, hogy „Ady pokolhintájához hasonló víziókat találunk a kiállításon ... A mélység igézetét választékos festői előadás közvetíti..." Az Alkotás Művészházban 1943-ban rendezett gyűjteményes tárlatát Szerdahelyi Sándor a Népszavában méltatta: „Az egész mű tudatos lázadás a naturalizmus ellen és új összefüggések keresése." Kállai pedig 15 Az új magyar művészet önarcképe. Európai Iskola könyvtára 7-8. Művészbolt é. n. 26. 1.