Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

234 ZENTAI TÜNDE vette a 15 éves Hencz Király Erzsébetet, az esküvőt a lány lakhelyén. Pécsváradon tartották. Két gyer­mekük született, 1937-ben Irén és 1942-ben Anna. Ekkor a földet már főként napszámosokkal művel­tetik, ifjabb Hosszú János inkább fuvarozással fog­lalkozik, nem szeret a földben dolgozni. A háztar­tást Dékány Erzsébet vezeti egészen haláláig, 1952-ig. A negyvenes évektől ház és család egy­aránt hanyatlóban van. 1943-ban Hencz Király Er­zsébet 23 évesen tragikus körülmények között meg­hal. Árváit a nagyszülők és az agg szüle, Joó Sára gondozzák. 1944-ben azonban Joó Sára is meghal, majd 1948-ban hirtelen halállal követi őt idősebb Hosszú János, aki egy tüske szúrástól vérmérgezést kap. Dékány Erzsébetet 1952-ben a rák viszi sírba. Ezután a ház hamarosan végleg elnéptelenedik. Egyedül ifjabb Hosszú János marad benne. Lányai Budapestre mennek, Anna ott is marad, és férjhez megy Kovács Jánoshoz, akitől 1966-ban megszüle­tik Zsolt nevű fiuk, a legifjabb generáció egyetlen képviselője. Irén, az idősebb Cegléden él. Férje Ecser Károly, az 1960-as évek többszörös magyar és európai súlyemelő bajnoka ólomsúlyban, a tokiói olimpia ötödik helyezettje. A házon az utolsó változtatást 1939-ben végzik, mikor idősebb Hosszú János saját maga beépíti a hármas ablakot a hátsó szobába. Ha ekkor, a har­mincas évek végén, negyvenes évek elején vetünk egy pillantást a házra, Dékány Erzsébet gondos keze nyomán szép rendben találjuk. A ház előtt a kiskertben kedvelt virágai, orgona, kékliliom (nő­szirom), fehér- és vörös liliom, jázmin, bazsarózsa nyílik, a tornác előtt leanderek, bazsalikom, a gang párkányán muskátli. Az udvar házzal szemközti ol­dalán a veteményes kert megtermi a konyhai zöld­ségeket, az ólak tele vannak állattal, de ökrök már nincsenek. Ha kiragadjuk az 1943-as évet, akkor egy szűk létszámú nagycsaládot találunk itt hagyományos polgárias ízlésű paraszti miliőben. Él még a déd­anya, Joó Sára, a nagyapa, L. Hosszú János és fele­sége, Dékány Erzsébet, az apa, L. Hosszú János, asszonya, Hencz Király Erzsébet, gyermekeik Hosz­szu Irén és az újszülött Hosszú Anna. A ház beren­dezése az asztalosbútor legkésőbbi, kisiparosok ál­tal készített vagy összeállított darabjaiból áll. Az első ház és az előszoba vendégváró. Az utcai szobá­ban áll Hencz Király Erzsébet egyenes vonalú, ak­kor itt modern, polgárias hálószoba bútora, ami 1936-ban készült Pécsváradon, egy évvel az esküvő után. Az ikerágyak középen helyezkednek el, fejjel az északi falnak tolva, oldalain egy-egy éjjeliszek­rénnyel. A hozzájuk tartozó két szekrény az egykori kályha fala melletti részt foglalja el. Az ágyak végé­nél kerek asztal két kerek ülőkéjű Thonet-székkel. Az ablakok közt tükörállvány, tőle jobbra és balra е 9У _е 9У virágtartó. Az udvari falnál az ablak alatt plüss dívány van, mögötte a dédanya, Joó Sára sub­lódja, az első sarokban pedig még elfért az öreg Hosszú János vőlegényi bútorának egyik szekrénye (29. kép). A választékosan előszobának nevezett helyiséget maguk között csak első konyhának hívták. Ebben két ágy van, nagyapáé az utcai szoba felől hátul, nagyanyáé a hátsó falnál. Az ágyak előtt két-két léc­vázas, sötétkékre és sárgára színezett gyékényfonatú szék, köztük hajlított asztal. Nagyapa ágyával szem­közt található idős Hosszú János stafírungjának má­sik szekrénye, az ajtótól innen pedig nagyanya szek­rénye. A tükör az ablak és az első szoba ajtaja által határolt falon függ. Az ajtó másik oldalához egy fekete fakeretbe foglalt, 30x40 cm nagyságú kép­órát akasztottak, ami „Mese a csodaszarvasról" té­májú, színes, aranyozott erdei jelenetet ábrázolt. A két első helyiséget teljesen beborították háziszőt­tes rongyszőnyeggel, a falakat piktorolták. Mind a heten a két hátsó helyiségben laknak. A második szobában az ajtótól jobbkézre találjuk a cserépkályhát, mögötte, a hjátsó fal mentén két ágyat egyvégtében. Közülük a kisebb, a kályha mel­letti gyermekágy, ebben alszik a hatéves Irén, a nagyobb (festett-virágozott) a dédmama ágya, Joó szüléé. Ez egyben a halottas ágy is. Benne szende­rült el Joó Sára, idősebb Hosszú János, majd Dé­kány Erzsébet. Az ágy és az ajtó közötti részt egy festett láda foglalja el. Az ajtótól balra e közfal mellett van nagyanya ágya, Dékány Erzsébeté, de ez volt a gyerek- vagy szülőágy is. Ebben látott napvilágot Irén és Anna. Ez az előbbi tulipános ágy párja. A gang felől az ágy vége és az ablak kö­zött tükör lóg. Az ablak melletti másik szögletben helyezték el a nagy asztalt. A szalmafonatú székek az ágyak előtt állnak, mindegyiknél kettő-kettő. A fiatalok a hátsó konyhában alszanak közös ágy­ban, amely a padlásföljáró és a ház végfalának szög­letében húzódik meg. Korábban ez a nagyszülők ágya volt, mikor a gyermekek megszületnek, az idősebb házaspár megint visszaköltözik bele. Az ágy oldalán található a konyhaszekrény, vele szem­közt az asztali tűzhely, köztük a falhoz tolva asztal két székkel. Ezen költötték el tartalmas, nehéz, disznóságokból álló, fröccsel kísért reggelijüket és vacsorájukat. Tejet csak a kisgyermekek ittak. 3-4 disznót vágtak, október végén-november elején, ka­rácsonyra és húsvét előtt, így, tartósított készítmé­nyeik egész évben kitartottak. Általában ebédre főztek, ezt együtt fogyasztották el a hátsó szoba nagyasztalán. A tűzhely mögötti sarok a vizespad helye. Az ajtók felőli sarokban a válaszfalnál két­ajtós szekrény áll. Mint látjuk, már szinte tobzód­nak a szekrényekben, ez a hetedik a lakásban, és egyben ez a legrégebbi, amit Joó Sára hozott. A berendezést még két szék egészíti ki, az ágyak előtt. Mindkét lakóhelyiség falát fehérre meszelték. A földpadlót is meszelték, sárga földdel, mégpedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom