Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

232 ZENTAI TÜNDE a fonóban rokonuk, a vak muzsikus, Rózsa Sándor citerázott vagy tamburázott, a fiatalok a hátsó szo­ba közepén gyakran táncra perdültek. A fázósak a zöld szemeskályhánál füíözhettek. Az öregek el­mondtak egy-egy „igaz történetet", a dédapa szíve­sen mesélt a fehér lepedőbe öltözött álkísértetről, akit leleplezett, aztán nyugovóra tértek a hátsó konyhába. Istenkáromlás nemigen hangzott, mert azt a vallásos Joó Sára nem tűrhette. Neki az apja is olyan imádságos embör volt, aki minden reggel hangosan imádkozott a templomban. Ö is, és lánya, Erzsébet is minden vasárnap eljárt az istentisztelet­re, bár Erzsébet öreg korában már félve ment az Isten házába, mert Fülep Lajos, a falu híres tudós papja „mindig az atomháborút emlögette". Az évtized végére a gyermekek közül Dékány Erzsébet egyedül marad a házban. János apósa ha­lála után családjával együtt elköltözik Belvárdra. A másik életben maradt testvér, Éva a helybéli Hosszú Sándorhoz megy feleségül. - Hosszú Sán­dor háza a mi telkünktől kissé északra nyíló utcács­ka végén áll, amit a falusiak róluk neveztek el Hosszú-köznek. - A család birtoka mostanára 18 holdra növekedett. A két hátsó helyiséget lakják, az egykori kamrában rakott tűzhely ad meleget, télen rajta is főznek. 1911 telén Erzsébet férjhez megy, L. Hosszú Já­28. kép. Dékány Erzsébet és L. Hosszú János esküvői fényképe 1911-ből (SZNMF 40399 .reprodukció 1984) nos benősül a házba (28. kép). Várkonyban több Hosszú nevű család él, Dékány János vője ezért használja a megkülönböztető L-t, ami nagyanyja után a Lukács név rövidítése. Apja néhai Hosszú István 1902-ben harminckilenc évesen gyilkosság áldozata lett, anyja Kovács Anna. 15-20 holdas kö­zépparasztok, földjeik nagy része, az ún. Hosszú­íöldek a Lovászheténybe vezető út bal oldalán fek­szenek, közel Dékányék kőrisföldi és Vizálló-beli tábláihoz. Hosszú János azonban ebből semmit sem jussol, mert egyetlen testvérbátyja, az elsőszülött István marad az örökségben. Őt benősítették, stati­rungot hozott a Dékány házhoz. Neki készítették a 29. képen látható eklektikus-neoreneszánsz esz­tergályozott, faragott asztalosbútort. Ebből a házas­ságból két gyermek született, 1912. október 1-én Éva és 1914-ben, a sors különös játéka folytán ugyancsak október 1-én ifjabb L. Hosszú János, há­zunk legutolsó tulajdonosa (30. kép). Az első világ­háború idején a nagyapa, második Dékány János a gazda, miután öreg Dékány János 1912-ben agy­szélhűdésben meghalt. Egy pár lovat és két pár ök­röt tartott. „Vót sokszor két-három göbe meg két­három tehén, mer ugye abbú vót a pógárnak java­dalma." A szántást ökrökkel végezték. Háromszor trágyáztak. „Megtrágyáztunk eccör tavasszal, eccör nyáron, eccer pedig mag alára vetés előtt. Harma­dát, negyed részét szokták elvetni búzával." A búza­vetés felét egy évig ugarnak hagyták. „A többiben árpát termeltek, kukoricát, répát, krumplit, ami kel­lött. Meg vetött takarmányt is. Lucernát, vöröshe­rét, baltacint." Arra, hogy mekkora terület maradt ugarnak. Hosszú a következő magyarázatot adta: „Egy-két hold körű. Mer a krumpli alá is szoktak trágyázni, kukorica alá meg a répa alá is. Azt ugye összekalkulálták, ugy hogy a főd, ugye, stimmőjön, mindön harmadik évben trágyázva lögyön." 1920-ban végelgyengülésben meghalt második Dékány János is. Halála előtt hagyott valamicske földet a Belvárdra nősült János fiára és a Várkony­ban élő Éva lányára. így Dékány Erzsébetre (és fér­jére) 15 hold szántó, 1 hold szőlő (a Parragban lévő), rét és legelőrész, valamint öt darab geszte­nyés maradt. A gesztenye haszonvételéből az egész család ki tudott ruházkodni télire. De a család ek­korra kicsivé zsugorodott. Mindössze öten vannak, az öreg Joó Sára, Dékány Erzsébet és férje meg két gyermekük. Csak egy férfi van a háznál, a birtokot nem is győzik a maguk erejéből megmunkálni, nap­számosokat alkalmaznak. Az öreg gazda halála után Hosszú János „modernizálta" a házat. Ennek, amint korábban már részletesen ismertettük, fő momentuma a hagyományos tüzelőszerkezetek meg­szüntetése volt, az élet minősége azonban nem ja­vult. A második helyiség füsttelenné lett ugyan, de lakatlan, reprezentációs helyiséggé vált. Padló most sem került a házba. Ifjabb Hosszú János (31. kép) 1935-ben feleségül

Next

/
Oldalképek
Tartalom