Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

218 ZENTAI TÜNDE 8. kép. A negyedik helyiség csikótuzhellyel (SZNMF 21556, 1915) A nyárikonyha kemencéje sarokra épített, szögletes, vályogboltozatú, valamivel kisebb, hatkenyeres ke­mence volt. 1977-ben láthattam beomlott állapotá­ban is, és ekkor megfigyeltem, hogy a kemence üre­ge bal oldalt kissé be van mélyítve a falba. Kér­désemre, hogy ilyen volt-e a fölső kemence is, a tulajdonos azt felelte: „Vót egy csöpp beeresztése." Falba nyúló kemencéket ismerünk, és tártunk föl a Tolna megyei Sárközben 16 . Az utcai szoba válaszfalában az ajtó mögött egy magas, tüzelőfülke alakú, méretű és helyzetű befa­lazott felület repedései rajzolódtak ki. Ismereteink és bontási tapasztalataink alapján ez egy kívülfűtős szobai tüzelő nyílása lehetett. A tulajdonos nem em­lékszik rá, úgy tudja, hogy az utcai szoba nem volt fűtve 17 . A hátsó szobában a cserépkályha (9. kép) helyén szögletes testű, zöld fiókos szemeskályha állt, deszkapaddal körülvéve. Hosszú János a követ­kező képpen jellemezte: „Kálha vót. Onnan az el­16 Zentai Tünde-Sabján Tibor 1984. 189, 197. 17 Az ilyen kérdésekben csak a falkutatás lehet per­döntő. Számos példát idézhetünk, amikor a fűtetlen tisztaszobáról a bontás során kiderült, hogy egykor kályha vagy kemence állt benne. Ez történt az általunk bontott Fadd, Új u. 9-es és az öcsány. Fő u. 20-as szá­mú házak esetében is. 9. kép. A hátsó szoba cserépkályhával (SZNMF 21560, 1915) ső konyhárul lőtt fűtve. Ahogyan kellött rakni, egy olyan kiugró rész vót előtte. Egy kábé harminc­negyven centi, és ajtaja is vót neki. Ződ ilyen kál­hák vótak, hogy ivóedénynek is lehetött használni. (Milyen alakja volt az egész kályhának? Z. T.) Alul legszélesebb vót, körülbelül olyan három ujj­nyival szélösebb a többinél. Mellmagasságig me­géri egyegyforma szélös vót. Akkor sütő vót benne. Szoktunk tököt sütni benne. Ottantú mög asztán fő­mönt teljesen. A tetején mög cifraság vót. (Nem volt kerek része? Z. T.) Nem, az egész szögletös vót. Körű padka vót, mert patkának hivták. Deszka vót. Három deszka lába vót neki, és ilyen L-bötü alakú vót." - Megjegyzem, hogy az egész kályhát kemincének, kemöncének mondta 18 a konyhai ke­mencéket pedig következetesen sütőkemence néven nevezte. - A konyhában megmutatta a kályha szá­jának a helyét, pontosan szemközt a leírt befalazott résszel. A kályha kicsi tüzelőpadkája összeért a ke­mencével. A negyedik helyiségben, Hosszú gyer­mekkorában a ződ sparheltet használták. Ez vá­lyogból épített, zöldre meszelt rakott tűzhely volt a 18 A faluban gyakran kemencének nevezik a szemes­kályhát, de néha a cserépkályhát is. Sgy. magnetofon felvétel 1984.

Next

/
Oldalképek
Tartalom