Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Rövid közlemények

202 RÖVID KÖZLEMÉNYEK ezt egybekapcsolták a város egyéb területeinek rendezésével is. Új vonás volt, hogy ezentúl bizott­ság vigyázott a műemlékekre, s az építkezés jóvá­hagyásában is segítségre volt. Kár, hogy ezt az ígéretes folyamatot épp a meg­valósulás küszöbén szakította félbe a német meg­szállás, és az azt követő történelmi események lehe­tetlenné tették évtizedekre a folytatást. Vargha Dezső EGY VISSZAEMLÉKEZÉS A NÉMET MEGSZÁLLÁSRÓL, FELSZABADULÁSRÓL ÉS A HÁBORÚ ÉLMÉNYEIRŐL Az I. világháborúban győztes Antant-hatalmak a volt Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeté­nek a szétzúzására törekedve - az 1920. július 4-én aláírt trianoni békeszerződésben - betiltották a magyar folyami hadi hajózást. Csupán négy őrna­szád felállítását engedélyezték 1620 fegyveres és 1800 fegyvernélküli személyzettel kizárólag folyam­rendészeti feladatok ellátására. A Szövetséges Ellen­őrző Bizottság 1927 márciusáig Magyarországon el­lenőrizte az előírtak betartását. Az Ellenőrző Bizott­ság távozásával a magyar kormány az ország hadi­hajóállományát vásárlás és a korábbi őrnaszádok, ágyúnaszádok korszerűsítésével fokozatosan növel­te. Ennek következtében a korábbi folyamőrség a Horthy-rendszer számára a folyami flotilla fenn­maradásának a folytonosságát is biztosította. A Sop­ron őrnaszád (korábbi nevén Komárom 1939-re be­fejezett felújítása során új diesel rendszerű gépi berendezést, új „körbelátó" távcsővel ellátott löveg­állást és megerősített páncélzatot kapott. 2 Az őrnaszádon három tiszt és egy gépüzemvezető irányításával 44 fő teljesített szolgálatot. A hajó 1941-től az Őrnaszádezred I. örnaszádosztályába tartozott a PM-1 páncélos motorcsónakkal együtt. Hadműveleti bevetése aknazárak hatástalanításával kezdődött 1941 áprilisában a magyar hadsereg dél­vidéki előrenyomulásával egyidőben a Baja, Újvi­dék, Belgrád Dunas-zakaszon. Feladatának teljesí­tése után - decemberben - behajózott és lehorgony­zott az Óbudai kikötőben. A Szovjetunió elleni háború a folyami erőket köz­vetlenül nem vette igénybe, ezért kétévi szünet után 1944 kora tavaszán - a háború menetének ala­kulása folytán - ismét az Al-Dunára vezényelték. 3 A Sopron őrnaszád március 18-án este már Új­vidék körzetében tartózkodott. Bozsóki János gép­1 Bozsóki János (1904-1961) pécsi születésű hajógép­üzemvezető a magyar folyami flotilla tisztjeként vett részt a II. világháború harcaiban, majd a felszabadulás után a folyók aknátlanításában, hidak roncsainak ki­emelésében, újjáépítésében. Naplója, visszaemlékezése a háború során készített fényképfelvételei a Pécsett lakó özvegye és gyermekei tulajdonában vannak. 2 Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán. Zrínyi Ki­adó, Budapest, 1980. 220-260. old. 3­4 Uo. üzemvezető kabinjában töltve az éjszakát, hajnal­ban a fedélzetről jövő futólépések zajára, idegen beszédre ébredt. A fedélzeti ajtó kinyitásakor fe­1. ábra. Bozsóki János I. o. folyamőr gép­mester (bal oldalt). 2. ábra: A PM-1 páncélos motoros hajó építése a Ganz haji gyárban (1939-40).

Next

/
Oldalképek
Tartalom